| Németh Gyula válogatott magyar nyelvű írásainak kiadása elé | |
| Tartalom | |
| A törökök és a magyarság kialakulása | |
| Nyelvtudomány és archeológia: Magyar Nyelv XI (1915), 377-378 | 3 |
| A török nyelvek: Magyar Nyelv XII (1916, 115-118 | 4 |
| On ogur, hét magyar, Dentümogyer: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 148-155 | 8 |
| Új elmélet a magyarság kialakulásáról: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 181-182 | 16 |
| A besenyők ismeretéhez: Magyar Nyelv XVIII (1922), 2-7 | 18 |
| Törökök és magyarok: Napkelet I (1923), 176-178 | 24 |
| Húnok, bolgárok, magyarok: Budapesti Szemle CXCV (1924), 167-178 | 27 |
| A türk népnév: Magyar Nyelv XXIII (1927), 271-274 | 39 |
| Duba=Duna?: Magyar Nyelv XXIV (1928), 87-88 | 43 |
| Az uráli és török nyelvek ősi kapcsolata: Nyelvtudományi Közlemények XLVII (1928), 62-84 | 44 |
| A magyarság őstörténete: Magyar kálvinisták naptára az 1930. évre (1929), 113-115 | 67 |
| A magyar népnév legrégibb alakjai: Magyar Nyelv XXV (1929), 8-9 | 70 |
| Szabirok és magyarok: Magyar Nyelv XXV (1929), 81-88 | 72 |
| Vihor: Magyar Nyelv XVII (1931), 78-79 | 80 |
| A törökség őskora: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest (1934), 158-174 | 81 |
| A székelyek eredetének kérdése: Századok LXIX (1935), 129-156 | 98 |
| A tarka lovak országa: Ethnographia XLVIII (1937), 103-107 | 126 |
| Mundzsuk-Bendeguz: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 216-221 | 131 |
| A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnép: Magyar Nyelv XXXV (1939), 63-71 | 137 |
| A hunok nyelve: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 217-226, 315-316 | 146 |
| Hunok és magyarok. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 265-270, 320-322 | 157 |
| A kunok neve és eredete: Századok LXXVI (1942), 166-178 | 165 |
| Kun László király nyőgérei: Magyar Nyelv XLIX (1953), 304-308 | 178 |
| Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban: I. OK XII (1958), 233-259 | 183 |
| A jász szójegyzékhez: I. Ok XIII (1958), 485-486 | 212 |
| Magyar törzsnevek a baskíroknál: Nyelvtudományi Közlemények LXVIII (1966), 35-50 | 214 |
| A török-magyar törzsnévadás korszakai: Névtudományi előadások. II. Névtudományi Konferencia Budapest 1969. Szerkesztette Kázmér Miklós és Végh József. Nyelvtudományi Értekezések 70. sz. Budapest (1970), 229-235 | 230 |
| A magyar nyelv régi török jövevényszavai | |
| Mongol elemek a magyar nyelvben: Magyar Nyelvőr XLII (1913), 241-246 | 239 |
| Nyelvünk régi török jövevényszavai: Magyar Nyelvőr XLI (1913), 398-401, 452-455 | 245 |
| Köpü: Magyar Nyelv XI (1915), 144 | 253 |
| A tőr magánhangzójához: Magyar Nyelv XI (1915), 176 | 253 |
| Bolgár-török jövevényszavainkhoz: Magyar Nyelv XI (1915), 316-318 | 254 |
| Ürge: Magyar Nyelv XII (1916), 24-25 | 257 |
| Vannak-e arab eredetű bolgár-török szavaink? Magyar Nyelvőr XLV (1916), 213-215 | 258 |
| Gyarló: Emlék Szily Kálmánnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Budapest (1918), 114 | 261 |
| Nincstelen: Magyar Nyelvőr XVI (1920), 91 | 262 |
| Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 71-76 | 263 |
| Török jövevényszavaink középső rétege: Magyar Nyelv XVII (1921), 22-26 | 269 |
| "Szent" jelentésű egy szavunk eredete: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 242-243 | 274 |
| Karczag: Magyar Nyelv XVIII (1922), 125-127 | 275 |
| Debrecen nevének eredete: Emlékkönyv dr. Klebersberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest (1925), 139-141 | 278 |
| Koldus: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 198 | 281 |
| A koldus és a dió szóhoz: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 238 | 281 |
| Géza: Magyar Nyelv XXIV (1928), 147-151 | 282 |
| Maklár: Magyar Nyelv XXVII (1928), 145-147 | 287 |
| Özön: Magyar Nyelv XXVII (1928), 226-227 | 289 |
| Csepel: Magyar Nyelv XXIX (1933), 11-12 | 291 |
| A török tabur szó eredete: Magyar Nyelv XXXI (1935), 178-181 | 293 |
| Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 135-140 | 297 |
| A magyar keresztyénség kezdete: Budapesti Szemle CCLVI (1940), 14-30 | 303 |
| Török jövevényszók: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest (1942), 286-300 | 320 |
| A zárt e bolgár jövevényszavainkban: Magyar Nyelv XXXVIII (1942), 1-11 | 335 |
| Sólyom és karvaly: Magyar Nyelv XXXIX (1943), 99-104 | 346 |
| Újabb kutatások a tábor szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LVI (1955), 117-128 | 352 |
| Nem török eredetű-e úr szavunk? Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest (1956), 358-364 | 364 |
| A tolmács szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LX (1958), 127-132 | 371 |
| Egy ótörök jövevényszó a magyarban az állattenyésztés köréből. Kérődzik: Magyar Nyelv LVIII (1962), 30-36 | 377 |
| Kőrő, görhe, girhes: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette Pais Dezső és Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések. 38. sz. Budapest (1963), 188-190 | 384 |
| Tarka: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerkesztette Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések 40. sz. Budapest (1963), 279-281 | 387 |
| Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században: Magyar Nyelvőr LXXXIX (1965), 231-234 | 390 |
| A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás | |
| A nagyszentmiklósi feliratokhoz: Egyetemes Philologiai Közlöny XXXIX (1915), 495-497 | 397 |
| Az "Attila-kincs" feliratainak ügye: Egyetemes Philologiai Közlöny XL (1916), 419-422 | 400 |
| A nagyszentmiklósi kincs revíziója: Történeti Szemle V (1916), 285-286 | 404 |
| A régi magyar írás eredete: Nyelvtudományi Közlemények XLV (1917), 21-44 | 406 |
| A nagyszentmiklósi kincs körül: Turán (1918), 265-267 | 430 |
| Árpád-kori törökjeink (Kié volt a nagyszentmiklósi kincs?): Népünk és nyelvünk III (1931), 169-185 | 438 |
| A nagyszentmiklósi kincs feliratai: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 30. sz. Budapest (1932), 5-35 | 456 |
| A csikszentmihályi felirat: Kőrösi Csoma Archívum II (1931), 434-436 + 1 tábla | 487 |
| A magyar rovásírás: A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve II, 2, Budapest (1934), 1-32. + táblák | 491 |
| A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat: Magyar Nyelv XLI (1945), 11-16. + 2 kép | 529 |
Folytatás Microsoft-tal