Fülszöveg
Valahol olvastam, hogy akinek múltja van, csak annak lehet jövője. Ez bizonyára igaz, de
Milyen lehet a jövője azoknak, akiknek tönkretették, ellopták életük egy részét? Azokkal, akik életükben nem fogtak fegyvert, de fiatalok voltak és munkaképesek, és a szovjet kommunista birodalomnak munkáskéz kellett? Milyen lehet a jelene és a jövője annak a fiatalnak, akit életereje teljében hurcolnak el a „felszabadítók", és akinek egy új dokumentért 3-4 évet kell várnia a Gulagon? Akik hazaérkeztek azokat osztályidegenként fogadták. Ez a többszázezer ember — aki túlélte — nemcsak a fiatalságát veszítette el, hanem a jövőjét is. Nagyrészük fiatalon meghalt, de a túlélőkben a testi-lelki terror nem múlt el nyomtalanul az életükből. Édesapám közéjük tartozott. Betegen és nagyon nem neki való munkaköröket elfogadva családjának élt. De nem felejtett. Öcsémmel együtt, mi, nem az esti mesét vártuk, hanem édesapánk igaz történeteit. A fogságról, a kegyetlenségekről, a bajtársiasságról, a 12 felé...
Tovább
Fülszöveg
Valahol olvastam, hogy akinek múltja van, csak annak lehet jövője. Ez bizonyára igaz, de
Milyen lehet a jövője azoknak, akiknek tönkretették, ellopták életük egy részét? Azokkal, akik életükben nem fogtak fegyvert, de fiatalok voltak és munkaképesek, és a szovjet kommunista birodalomnak munkáskéz kellett? Milyen lehet a jelene és a jövője annak a fiatalnak, akit életereje teljében hurcolnak el a „felszabadítók", és akinek egy új dokumentért 3-4 évet kell várnia a Gulagon? Akik hazaérkeztek azokat osztályidegenként fogadták. Ez a többszázezer ember — aki túlélte — nemcsak a fiatalságát veszítette el, hanem a jövőjét is. Nagyrészük fiatalon meghalt, de a túlélőkben a testi-lelki terror nem múlt el nyomtalanul az életükből. Édesapám közéjük tartozott. Betegen és nagyon nem neki való munkaköröket elfogadva családjának élt. De nem felejtett. Öcsémmel együtt, mi, nem az esti mesét vártuk, hanem édesapánk igaz történeteit. A fogságról, a kegyetlenségekről, a bajtársiasságról, a 12 felé osztott kenyérdarabkáról, az áhított cigarettáról, amiből mindenkinek jutott egy-egy slukk.
Kinek ajánlom ezt az emlékezést?
Mindenkinek. Remélem, jó olvasmány lesz azoknak a keveseknek, akik még élnek, és túlélték ezeket a borzalmakat. Azoknak a mai 60-70 éves „gyermekeknek", akik, mint mi, a szülők emlékeiből tudták, mi az embertelenség, és főként azoknak a fiatalabbaknak, akik csak hazug hallomásokból „tudnak" 800 ezer magyar ember gyalázatos meg-hurcolásáról. AII. világháború és főleg az azt követő korszak a történelemkönyvekben hiányosan jelenik meg. Ezért kellenek ezek a tankönyv-pótló füzetek, tudjuk meg azt, hogy a mi jelenünkért sok-sok édesapának kellett meghalnia.
Drága Édesapám életének 61. évében halt meg. Én már aggkorban vagyok hozzá képest, de életem legszebb évei azok voltak, amikor velünk volt, és drága kisfiamnak nevezett 30 éves koromban.
Köszönöm a sorsnak, hogy volt. Legyen ez a kis könyv köszönet és főhajtás előtte, és az emlékére írt versem utolsó soraival tisztelgek a GULAG valamennyi magyar áldozata előtt:
„Uram, ha úgy lehet / és enyém marad az élet. / Uram, hát kérlek, adj erőt / Hogy ember módra éljek!"
Szalontai Attila
Vissza 
