Történelem 3.

Fülszöveg

Régi és máig nehezen feloldható dilemmája a történelemtanításnak: mire helyezzük a hangsúlyt? A források megismertetésére, feldolgozására? Vagy a tényanyag közlésére, magyarázatára? Esemény- és politikatörténetet adjunk, vagy serkentsük a tanulókat aktív, kreatív szellemi munkára, a történelem izgalmas, önálló elfedeztetésére, feltárására?
Ez a történelemkönyv - melynek alkotói gyakorló középiskolai történelemtanárok - elsődlegesen a forrásközpontú tanulás módszerére épít. Minden tananyagrésznek a törzsét a források képi illusztrációk, irodalmi szövegekből, dokumentumokból vett részletek, statisztikai adatok, eseményvázlatok adják. A "leckékhez" szervesen illeszkedő összegző részek a megtanulandók logikus összefoglalásával az elsajátítandó tananyag minimumát tartalmazzák, a kiemelések rendszere pedig jól segíti a bevésést.
A felvilágosodás és a "hosszú XIX. század", a polgárság és a nemzetállamok korának megismertetése, netán megkedveltetése minden történelemtanár számára igazi kihívás. Az e korból származó alapfogalmaink biztos megértése és használata alapja az egész XX. századi történelem, sőt a jelenkor társadalmi és politikai kultúrája megértésének. Az olyan közkeletű kifejezések, mint pl. a jobb- és baloldaliság, radikalizmus, diktatúra, szabadságjogok, konzervativizmus, liberalizmus, nacionalizmus - más fontos alapfogalmakkal együtt - ennek a kornak a "termékei", és bár jelentésük az évszázadok során jelentősen átalakult, mai politikai kultúránknak ugyanúgy részei, sőt ismeretük a ma embere számára megkerülhetetlen.
Tankönyvünknek legfőbb erénye azonban a sokoldalúsága: egyaránt használható munkatankönyvként, tevékenykedtető munkaeszközként és a történelemtudás "tárházaként". Vissza