Történelem IV.

Előszó

Tankönyvünk a Műszaki Könyvkiadó középiskolai történelemtankönyv sorozatának befejező kötete. Ezért megírásakor alkalmazkodnunk kellett a korábbi kötetek formai megoldásaihoz, de szerettünk volna segítséget nyújtani az új tanulási-tanítási követelmények teljesítéséhez, az érettségire való felkészüléshez is.
Mindezek mellett fontosnak tartottuk, hogy a történeti kutatások eredményeit felhasználva frissítsük a XX. századdal kapcsolatos ismereteket, s újabb szempontokkal gazdagítsuk azok tárgyalását. Így a "hagyományos" témák mellett szóltunk más régiókról, eseményekről és korszakokról is, illetve megvizsgáltuk néhány olyan jelenség, probléma történelmi gyökereit, melyek máig hatóan meghatározzák a világ eseményeit. Így például hangsúlyosabb szerepet kapott az arab-izraeli konfliktus vagy a távol-keleti helyzet. Ugyanakkor ügyeltünk arra, hogy az európai és észak-amerikai országok történelmét ne nagyoljuk el, érthetőek és továbbgondolhatóak legyenek a XX. században lezajlott folyamatok. Hasonlóan nagy hangsúlyt fektettünk a XX. századi magyar történelem folyamataira, és igyekeztünk a jelenkor megértéséhez is hozzájárulni. Tankönyvünk 53 leckéjéből 9 foglalkozik Magyarország 1956 utáni történelmével.
A szerzők egyik legnagyobb dilemmáját a tananyag elrendezése jelentette. Akár a szigorúan kronologikus rendet követjük, vagyis az eseményeket történésük sorrendjében tárgyaljuk, akár tematikusan, tehát valamely témával, régióval, időszakkal külön egységben, az időbeliséget lazábban kezelve foglalkozunk, mindenképpen szembesülünk azzal a helyzettel, hogy minden összefügg mindennel. Hogyan lehet úgy írni az első világháborúról, hogy nem említjük az 1917-es orosz forradalmat? A forradalommal szorosan összefüggő események azonban messze túlnyúlnak a világháborút lezáró békekötéseken. S mikor tárgyaljuk a bolsevik ideológiát? Vissza