Történelmi háttérkép

Fülszöveg

Amit történelemként ismerőnk meg és fogadunk el, az többnyire a győztesek történetírása, mely hatalmi pozícióik megerősítésére és legitimálására szolgál. Emiatt is lehetett 1956 sötét ellenforradalom 33 éven át, majd immár szintén 33 éve dicsőséges forradalom. Bogár László hatalmas ívet átfogó, történelemfilozófiai műve azokat a rejtett érdekeket, mélyben egymásnak feszülő erőket, eltitkolt összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni, melyek a lejátszástechnikai felszín alatt és a média (hamis) valóságképző díszletei mögött elemi erővel.alakítják a - sokszor „véletlenek fura egybeesésének" álcázott - tényleges eseményeket. A Történelmi háttérkép a Nyugat szakrális létberendezkedésétől követi végig azokat a sorsformáló folyamatokat, melyek törvényszerűen vezettek el a modernitás létrontásáig, hogy korunk globaiizmusában „kiteljesedve" döntsék le az emberhez méltó „normalitás" utolsó bástyáit is. Jelen könyv a szerző életművének esszenciájaként Oswald Spengler alapművével, A Nyugat... Tovább

Fülszöveg

Amit történelemként ismerőnk meg és fogadunk el, az többnyire a győztesek történetírása, mely hatalmi pozícióik megerősítésére és legitimálására szolgál. Emiatt is lehetett 1956 sötét ellenforradalom 33 éven át, majd immár szintén 33 éve dicsőséges forradalom. Bogár László hatalmas ívet átfogó, történelemfilozófiai műve azokat a rejtett érdekeket, mélyben egymásnak feszülő erőket, eltitkolt összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni, melyek a lejátszástechnikai felszín alatt és a média (hamis) valóságképző díszletei mögött elemi erővel.alakítják a - sokszor „véletlenek fura egybeesésének" álcázott - tényleges eseményeket. A Történelmi háttérkép a Nyugat szakrális létberendezkedésétől követi végig azokat a sorsformáló folyamatokat, melyek törvényszerűen vezettek el a modernitás létrontásáig, hogy korunk globaiizmusában „kiteljesedve" döntsék le az emberhez méltó „normalitás" utolsó bástyáit is. Jelen könyv a szerző életművének esszenciájaként Oswald Spengler alapművével, A Nyugat alkonyával állítható párhuzamba azzal az egyedi jelleggel, hogy a kötet második felében a magyar történelmet - elsősorban az 1945 után napjainkig tartó részére fókuszálva - helyezi el a globális erőterek alakította események környezetébe, miközben kísérletet tesz azon fogalmak tisztázására is, melyekkel a magyarság modern kori története ténylegesen elbeszélhető, és egy esetleges „végső Mohács" elkerülhető. Vissza