| Bevezetés | 9 |
| Az ellenügyletek jelentősége a világkereskedelemben | 13 |
| Az ellenügyletek a számok tükrében | 13 |
| Ami a számok mögött van: a nemzetközi cserekereskedelem három szintje | 15 |
| A bilaterális államközi fizetési (klíring-) megállapodások | 16 |
| Bankok közötti bartermegállapodások | 18 |
| A nemzetközi cserekereskedelem világméretűvé válása | 19 |
| Példák a szemléletváltozásra | 19 |
| A kompenzációs ügyletek elterjedésének okai | 21 |
| A fejlődő országok bekapcsolódása a barterkereskedelembe | 22 |
| A szocialista országok ellenügyletkötéseinek okai | 25 |
| Különbségek a fejlődő világ országainak és a szocialista országok vállalatainak ellenügyletei között | 26 |
| A fejlett tőkés országok vállalatainak indítékai | 29 |
| A nemzetközi cserekereskedelem alaptípusai | 30 |
| Elnevezésbeli különbségek | 30 |
| Az OECD fogalommeghatározása | 32 |
| Az ellenügyletek tipikusnak tekinthető változatai | 33 |
| A barterügylet | 33 |
| A kompenzációs ügylet | 35 |
| Az ellenügyletek, viszontvásárlásos ügyletek | 39 |
| Visszavásárlásos ügyletek | 42 |
| Az ellenügyletek különböző típusainak rendszerezése | 49 |
| Az ellenügyletek az ügyletkötés célja szerint | 50 |
| Az ellenügyletekben részt vevők száma | 50 |
| Az üzletkötő felek közötti erőviszonyok | 51 |
| A szerződéskötés formája | 52 |
| Az eladás és a viszontvásárlás közötti időkülönbség | 52 |
| Az ellenszolgáltatás | 53 |
| Az áruszállítás és a vissza/viszontvásárlás aránya - a kompenzációs ráta | 53 |
| Az alapügyletekben szereplő és a visszavásárolt áru kapcsolata | 56 |
| Az árukörforgás zártsága | 56 |
| Az ellenügyletekben részt vevők nemzeti hovatartozása | 57 |
| Az ellenügyletek nagyságrendje | 57 |
| A szerződéskötési folyamat | 58 |
| A nemzetközi cserekereskedelem "tízparancsolatai" | 58 |
| A cserekereskedelem központjai | 60 |
| Az ügyletkötéshez szükséges szakértelem | 61 |
| A csereügylet előkészítése | 62 |
| A tipikus szerződéses feltételek | 63 |
| Az ügylet típusa, a viszontvásárlás szerződéses garantálása | 63 |
| A csereáru meghatározása - a kompenzációs árulisták | 64 |
| A viszontvásárlás mértéke - a kompenzációs ráta | 68 |
| Szerződéses árak - kompenzációs cserearányok - ártámogatások | 70 |
| A bánatpénz- (kötbér-) fizetési kötelezettség | 76 |
| A transzferzáradék | 77 |
| Egyéb tipikus ügyletkötési feltételek | 78 |
| Hosszú lejáratú nyilvántartási számlás megállapodások a cserekereskedelem megkönnyítésére | 78 |
| Marketing a cserekereskedelemben | 81 |
| A vállalati kompenzációs politikát meghatározó tényezők | 82 |
| A vállalat környezete | 82 |
| A kompenzációs politikát éltető iparágspecifikus tényezők | 85 |
| A tartós partnerkapcsolatok és a csereügyletek | 86 |
| A csereügyletekben kialakuló erőviszonyok | 87 |
| A vállalatnagyság és a kompenzációs politika | 89 |
| A kompenzációs politika marketingvonatkozásai | 90 |
| Az exportindítékú cserekereskedelem marketingvonatkozásai | 90 |
| Az importindítékú kompenzációs politika marketingösszefüggései | 97 |
| Exportindítékú árucsereügyletek a fejlődő és a szocialista országokban | 98 |
| A csereügyletek finanszírozása | 102 |
| Kereskedőházak a cserekereskedelemben | 105 |
| A cserekereskedelem szervezeti keretei | 105 |
| Termelővállalatok kompenzációs kereskedőházai | 107 |
| Kereskedőházak közreműködése a cserekereskedelemben | 108 |
| A kompenzációs kereskedőházak jelentősége és típusai | 108 |
| A kereskedőházak közreműködésének előnyei és hátrányai | 112 |
| Nem profitorientált szervezetek közreműködése a cserekereskedelemben | 114 |
| A nemzetközi gazdasági szervezetek és a kormányok álláspontja | 116 |
| A nemzetközi gazdasági szervezetek magatartása | 116 |
| A GATT és az ellenügyletek | 116 |
| A Világbank és az ellenügyletek | 119 |
| Az IMF és az ellenügyletek | 120 |
| Az OECD és az ellenügyletek | 121 |
| Az EGK álláspontja | 122 |
| ENSZ-szervezetek véleménye | 122 |
| A kormányok álláspontja | 123 |
| A cserekereskedelemmel kapcsolatos állami intézkedések típusai | 124 |
| Az állami szabályozás megjelenési formái | 125 |
| A csereügyletek egyes feltételeinek állami szabályozása | 127 |
| A cserekereskedelem regionális jellemzői | 130 |
| A kelet-nyugati cserekereskedelem | 130 |
| A kelet-nyugati cserekereskedelem jellemzői | 130 |
| A kelet-nyugati cserekereskedelem az osztrák vállalatok tapasztalatainak tükrében | 135 |
| A Szovjetunió kompenzációs gyakorlata | 139 |
| Barterkereskedelem Délkelet-Ázsiában | 143 |
| Barterügyletek Afrikában | 144 |
| A latin-amerikai cserekereskedelem | 145 |
| Az USA kompenzációs gyakorlata | 146 |
| Csereügyletek a magyar külkereskedelemben | 148 |
| Bilaterális kapcsolatok külkereskedelmünkben | 148 |
| A magyar ellenügyleti gyakorlat elvei | 149 |
| A magyar vállalatok kompenzációs magatartásának külföldi megítélése | 150 |
| A magyar vállalatok által kötött ellenügyletek típusai | 151 |
| Vállalataink kompenzációs szakértelme | 153 |
| Vállalataink csereügylet-kötéseinek indítékai | 154 |
| Az exportösztönző kompenzációk | 155 |
| Az ellenügyletek szerepe a belföldi árualap-bővítésben | 158 |
| Súlyponti kérdések csereügylet-kötéseinkben | 160 |
| Cserekereskedelem - igen vagy nem? | 164 |
| Az üzletember (a vállalat) szempontjai | 165 |
| A cserekereskedelem makrogazdasági megközelítésben | 168 |
| A cserekereskedelem hatása a világkereskedelemre | 173 |
| Felhasznált irodalom | 177 |
Folytatás Microsoft-tal