A kardiovaszkuláris, a központi és a vegetatív idegrendszer gyógyszertana

Előszó

A Debreceni Egyetem gyógyszerészhallgatóinak és orvostanhallgatóinak gyógyszertani tanulmányait kívánja ez a jegyzet elősegíteni. Egy összefoglaló jegyzet megírására azért volt szükség, hogy a Debreceni Egyetemen a közelmúltban indult Gyógyszerésztudományi Kar hallgatói egy összefüggő rálátást kapjanak a gyógyszerhatástanról, annak elsajátításáról, amely a sikeres vizsgákra való felkészüléshez bizonyára nagymértékben hozzájárul. Mivel a Debreceni Egyetem orvostanhallgatói számára sem áll rendelkezésre jelenleg egyetemi jegyzet, ezért ez a jegyzet az orvostanhallgatóknak is alapvető iránymutatást nyújt a gyógyszertan curriculumának és a „gyógyszerkincs" ismeretének az elsajátításában.
A gyógyszerhatástan elsajátításának célja az, hogy egyrészt meg kell ismerni, pontosabban el kell sajátítani egy meghatározott tudásanyagot, amelyről nemcsak az egyetemi évek alatt a vizsgákon, de az élet mindennapjaiban számot kell adni a gyógyszerészjelölteknek, illetve a gyógyszerészeknek, szakgyógyszerészeknek, orvostanhallgatóknak és orvosoknak egyaránt, másrészt meg kell ismerni a tantárgy logikáját, gondolkodásmódját, és fogalmainak helyes használatát. Ezek természetesen egy bizonyos készséget is jelentenek, amelyek önmagukban ugyan nem elegendőek, de segítségképpen nagymértékben hozzájárulnak a gyógyszeriparban és egészségügyben évről-évre mind nagyobb számban megjelenő gyógyszerkészítmények közötti eligazodásban. Ahhoz viszont, hogy meg tudjuk érteni és elsajátítani a részletes gyógyszerhatástant, először feltétlenül szükség van az alapfogalmak tisztázására, s az általános alapfogalmak ismeretében térhetünk rá a gyógyszerek hatásmechanizmusainak, hatásainak, mellékhatásainak, adagolásainak és alkalmazásainak a megismerésére.
Azoknak a gyógyszerészjelölteknek, orvosjelölteknek, vagy gyógyszerészeknek és orvosoknak a részére, akik a gyógyszertan egy-egy adott kérdésében és területén önképzésből vagy puszta kíváncsiságból további érdeklődésre, mélyebb ismeretanyag elsajátításra tartanak igényt, magyar nyelven Fürst Zs, Farmakológia 2001, Vizi ES, Humán Farmakológia 2002, angol nyelven pedig Katzung BG, Basic and Clinical Pharmacology 1998, továbbá Goodman Gilman A, The Pharmacological Basis of Therapeutics, 2001, valamint Page CP, Curtis MJ, Sutter MC, Walker MJA, Hoffman BB, Integrated Pharmacology, 1998, munkáit ajánlom. Vissza