1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vita a mezőgazdasági kistermelésről

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Élelmiszergazdasági Osztály
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 120 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének közleményei
Kötetszám: 7
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: 9 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Angol és orosz nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 60-as évek elején egy párizsi kisvendéglőben francia közgazdász barátaimmal ebédeltem. A szokásosnál hosszabban, mert nem tudták megérteni, miért államosítottuk a kis boltokat és vendéglőket,... Tovább

Előszó

A 60-as évek elején egy párizsi kisvendéglőben francia közgazdász barátaimmal ebédeltem. A szokásosnál hosszabban, mert nem tudták megérteni, miért államosítottuk a kis boltokat és vendéglőket, hiszen így ahhoz a munkához, amit azelőtt a kiskereskedő, vagy a kisvendéglős maga és felesége végzett, most jóval több ember kell. Meg hát az ilyen boltok és vendéglők helyiségéről, annak berendezéséről és karbantartásáról is most már az államnak kell gondoskodnia.
Arra, hogy ezek nem a szocialista termelési viszonyokat testesítik meg, egyszerűen legyintettek, mert náluk se a szatócs az igazi tőkés. Olyanok ezek - mondották - amelyek a kisipari tevékenységekhez hasonlóan nem csupán egyetlen termelési módba illeszkedhetnek be, hanem valójában mindegyikbe. A tőkés nagyipari, kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok igazán hatalmasak, mégis mennyire megférnek mellettük ezek is. Mert szükség van rájuk. És képzeljem csak el, mily egysíkú és egyhangú lenne nélkülük a ma oly változatos és oly színes párizsi utca. Miért gondoljuk hát - kérdezték -, hogy a szocializmusban csak a nagynak és a minél nagyobbnak van helye?
Valahogy a mezőgazdasággal is így lettünk. Csakis nagyüzemeket és egyre nagyobbakat akartunk benne látni. Lelkünk mélyén a háztájit meg mindenféle más kistermelést is inkább szükséges rossznak, az eszményi szocializmustól idegennek tekintettük, s ettől a beidegzettségtől nagyon nehezen tudunk szabadulni. Legfeljebb népgazdasági okokból kényszerülünk időnként kisebb-nagyobb engedményeket tenni.
Tétovázásunk egyik fontos oka minden bizonnyal az, hogy valójában még soha nem tisztáztuk igazán a kistermelés és kisvállalkozás helyét és szerepét a szocializmusban. Összeférhet-e vele mindvégig, s ha igen, hol és hogyan? Fejlesszük-e, és miként?
A mezőgazdaságban integráljuk-e, és hogyan? Miként kapcsolódjon a mezőgazdasági, vagy az élelmiszeripari üzemekhez. Milyen szervezeti formákat honosítsunk meg? Legyenek vagy ne legyenek kistermelői szövetkezetek? Megannyi nyitott és meg nem válaszolt kérdés.
Mert példa lehet a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet integrált háztáji termelése is, de nem csodálkozom azon az állami gazdasági igazgatón sem, aki arról panaszkodott, hogy nagyon sokba kerül neki a kistermelői sertéssel, zöldséggel és gyümölcscsel való foglalkozás. Az ipari módon termelő 12.000 hektáros nagygazdaság csak kényszerből vállalkozhat erre. Vissza

Tartalom

Komló László: Előszó 9
ELSŐ RÉSZ
Tóth A. Ernő: A mezőgazdasági kistermelés fejlesztésének egyes problémái 11
I. A kistermelés helye mezőgazdasági termelésünkben 13
II. A mezőgazdasági kistermelés főbb jellemzői 16
1. A fogalom és értelmezése 16
2. A kistermelés üzemvitelének főbb sajátosságai 19
3. A rendelkezésre álló munkaerő 22
4. A kistermelő gazdaságok két fő típusa 25
5. A kistermelők árutermelése mint sajátos kisvállalkozás 28
III. A közgazdasági és a társadalmi fejlődés hatása a mezőgazdasági kistermelésre 30
1. Az iparosodás és az urbanizáció 30
2. Az érdekeltség új vonásai 35
3. A piac és a kisvállalkozás kockázatai 38
4. Az integráció és kooperáció 41
IV. A perspektíváról 50
1. Mitől függ a kistermelés jövője? 50
2. A korszerűsítés, annak iránya és problematikussága 54
3. A szarvasmarhatartás hagyományos funkcióinak megszűnése, fejlesztésének korlátai a kistermelésben 58
4. Perspektivikus ágazatok a termelési adottságok oldaláról 65
V. A háztáji és kisegítő gazdaságok politikai megítéléséhez 70
MÁSODIK RÉSZ
Hozzászólások, vélemények
Fazekas Béla 77
Forgács Katalin 78
Révész Gábor 78
Manheim László 79
Szabó Berény 81
Pap József 84
Hont János 86
Benet Iván 87
Donáth Ferenc 87
Csendes Béla 88
Kenéz Győzőné 89
Égető Emese 91
Szendrő László 92
HARMADIK RÉSZ
Mellékletek
1. A mezőgazdaság bruttó termelési értéke társadalmi szektorok szerint 1965-1975 között 95
A mezőgazdasági termékek bruttó áruforgalma 1965-1975 között 95
2. Átlagos napi időfelhasználás órában 96
3. A kisüzemek részesedése a szántó és az intenzív (kert, gyümölcsös, szőlő) területből 97
4. A kisüzemi területek és intenzív kultúrák megoszlása a szövetkezeti háztáji és a kisegítő gazdaságok között 98
5. A 100 ha kisüzemi termőterületre jutó fontosabb állatállomány a kisüzemi gazdaságokban 99
6. 1 ha kisüzemi termőterületre jutó, a gazdasághoz tartozó személyek száma 100
7. Az összes, a kisüzemi és a nagyüzemi sertésállomány ciklikus ingadozása 101
8. A sertésállomány ingadozása negyedévenként az 1971 és 1975-ös években szektoronkénti bontásban 102
9. A vágómarha és vágósertés értékesítés szezonalitása (1969) 103
10. A tojásértékesítés negyedévi szezonalitása (1969) 104
11. A háztáji és egyéb gazdaságok termékértékesítésének volumene és összetétele néhány termék kiemelésével 1970-ben és 1975-ben 105
12. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése és annak összetétele 1970-ben és 1975-ben 107
13. A háztáji és kisegítő gazdaságok termékértékesítési volumenének alakulása 1969-1975 között 108
14. Egyes állati termékek termelési és értékesítési volumenének tendenciái a tsz-ek háztáji gazdaságaiban 109
15. A kisüzemek részesedése az ország állatállományából 110
16. A szarvasmarhaállomány változása országosan és a kistermelésben 1965-1976 között 111
17. 1 liter tej költségei és jövedelme 3.096 l/tehén esetén 112
18. 1 kg évi súlygyarapodás költségei és jövedelme szarvasmarhánál évi 345 kg/db, sertésnél évi 160 kg/db esetén 113
19. 1 q kukorica termelési költségei és jövedelme 114
20. A baromfiállomány változása országosan és a kistermelésben 1965-1976 (felnőtt állomány) 115
21. A termelési érték és az anyagköltség aránya a háztáji gazdaságokban 116
SUMMARY 117

Tóth A. Ernő

Tóth A. Ernő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tóth A. Ernő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv