Előszó
A Magyar Jogászszövetség jogtörténeti szakosztálya az osztrák-magyar dualizmus létrehozásának 111. évfordulója alkalmából a soron következő második jogtörténeti tanulmánykötetet a dualizmus állam- és jogfejlődésének szenteli. Nem a dualizmus megalapításának évfordulójához kíván reflexiókat fűzni, hanem most, száz év távlatából, a történeti kutatás mai előrehaladott állapotában a dualizmus több mint fél évszázadát szeretné kritikailag értékelni. Állam- és jogtudományunknak a dualizmus idejére készített térképén igen sok még a fehér folt, s e kötet feladata a foltok egy részének eltüntetése. Ehhez segítenek bennünket, magyar jogtörténészeket a szomszédos csehszlovák, lengyel, osztrák és német jogtörténész kollégáink, akiknek kutatási eredményei, értékelései jó összehasonlítási alapot adnak a mi megállapításainkhoz. A kötet tehát végeredményben nemzetközi összefogás eredménye, úttörő kísérlet arra, hogyan lehetne a szomszédos országokat érintő közös jogtörténeti kutatási problémákat elvi állásfoglalásunk fenntartása mellett gyümölcsözően megoldani. Ezt szolgálják a csehszlovák jogtörténész kollégákkal együtt immár évek óta folyó közös kutatásaink s egy-egy témát megvitató nemzetközi konferenciáink is.
E nemzetközi összefogás során találunk néhány olyan tanulmányt is a kötetben, melynek következtetései nem mindenben fedik a szerkesztő bizottság álláspontját, mely azt tartja, hogy a sommás ítélkezés csupán a dualizmus állami és jogi problémáinak mindenoldalú feltárása után lehetséges. Mégis úgy találjuk, hogy a kérdések sokoldalú megvitatása e közreadással válik lehetővé, s a szerzők egyéni állásfoglalásának közzététele újabb viták, kutatások kiindulópontja lehet. A dualizmus korával foglalkozó jogtörténeti kötet publikálásának éppen ez az egyik célkitűzése.
A dualizmus korának e kötetben foglalt jogtörténeti tanulmányait elvi alapon hét részre bontottuk s e szerint csoportosítottuk. Külön kerülnek tárgyalásra a dualizmus korának államelméleti és államjogi kérdései s külön a dualizmus államának és jogának egyes résztanulmányai; ezek közül először a szélesebb kört, több országot érdeklő kérdéseket, majd a részletkérdéseket, jogintézményeket tárgyaló tanulmányok kapnak helyet.
A kötet sajtó alá rendezésénél problémát jelentett a külföldi szerzők munkáinak magyar nyelven való hű visszaadása. Ez még ott is jelentkezett, ahol a szerző magyar nyelven küldte meg a tanulmányt, még inkább ott, ahol a szerző nem anyanyelvén írta, hanem anyanyelvéről német fordításban készített tanulmányt bocsátott a szerkesztőség rendelkezésére.
Vissza 
