Sigismundus Rex et Imperator

Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437/Kiállítási katalógus

Szerző

Szegzárdy-Csengery Klára

'Szegzárdy-Csengery Klára: Sigismundus Rex et Imperator ' összes példány

Kiadó:	Szépművészeti Múzeum
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	733 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 24 cm
ISBN:	3-8053-3641-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal, reprodukciókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Amikor 1974-ben a budai várban végzett ásatások során embereket ábrázoló, tökéletes szépségű gótikus szobrokat találtak, az egész ország lázba jött. Ez volt az első fénysugár, amely úgy világított be a nagyközönség előtt voltaképpen ismeretlen magyar középkorba, hogy mindenkit megérinthetett egy nagy, gazdag kultúra jelenléte. Az emberek ráébredhettek e kultúra folyamatosságára és európai beágyazottságára - hiszen a köztudatban a 11. századi nagy királyok s azután mintegy hirtelen támadt szigetként Mátyás király reneszánsz udvara és híres könyvtára éltek a 15. század második feléből.
Ez a kiállítás újabb mérföldkő Európa késő középkori kultúrájának s benne Magyarország helyének megismerésében. „Zsigmond és kora" -ez a szokásos toposz. De ebben az esetben olyan személyről van szó, akinek a pályája európai léptékű: a Luxemburgi ház sarjaként magyar király lett, s végül német-római császár, aki azonban székhelyét mindvégig Magyarországon tartotta. Itteni udvarának művészete is ebben a széles európai térben értelmezhető. Szerencsésen - és a mai Európának tanulságosan - ismétli meg a kulturális egységet ez a tárlat, amelynek létrehozásában 19 ország intézményei és tudósai működtek közre, és amelyet Budapesten és Luxemburgban mutatnak be. Zsigmond király és császár személyének és művének nagy elégtétel-adás ez a kiállítás, amely ugyan a kor kultúráján keresztül mutatja be ennek a kultúrának mecénását, ösztönzőjét és élvezőjét; de a rá irányuló figyelem bizonyosan új megvilágításba állítja politikai teljesítményét is. Csak az utókor helyezheti el őt két korszak határán, de érzékeny és nagyvonalú személyisége jellemzően reagált a kor impulzusaira. Zsigmond még a középkori birodalmi eszme jegyében szerzi meg a császári címet, és állítja helyre az egyház egységét. De közben déli határain már védekezni kényszerül az oszmán birodalom terjeszkedése ellen. Halála után kilencven évvel a muzulmán hódítás 150 évre éket vert Magyarország középső részébe, és az általános pusztulás közben csak az ország peremvidéke őrizte a régi kultúrát, különösen a Zsigmond által annyit pártolt és fejlesztett városokban. Most, amikor ez a kiállítás a szétszóródott emlékekből rekonstruálja a Zsigmond-kori Európa és Magyarország művészetének képét, mintha egy Atlantiszra találnánk rá. Az internacionális gótika jelenléte a középkori magyar királyság központjában teljes fényében mutatkozik meg ismét. Az ilyen felfedezések öröme és nyomukban a múlt újraértékelése sokkal többet nyújt a nézőnek, mint egy szép kiállítás szokásos esztétikai élményét. Vissza

Tartalom

Roland Recht: Bevezetés 1
Peter Moraw: Monarchiák kontinense - Európa története 1380 és 1440 között 5
Draskóczy István: Luxemburgi Zsigmond és Magyarország 11
Marosi Ernő: Reformatio Sigismundi - Művészeti és politikai reprezentáció Luxemburgi Zsigmond környezetében 24
Prológus
Kronológia 40
Genealógiai táblázatok 43
Térképek 50
Katalógustételek 58
I. Az Anjou örökség
Takács Imre: Királyi udvar és művészet Magyarországon a késői Anjou-korban 68
Heitelné Móré Zsuzsa: A román fejedelemségek és Magyarország kapcsolatai a 14. század második felében 87
Katalógustételek 93
II. Luxemburgi Zsigmond portréja
GöTZ Pochat: A Zsigmond-képmás mint művészettörténeti jelenség 124
Tátrai Vilmos: Luxemburgi Zsigmond alakja korának itáliai művészetében 143
Katalógustételek 153
III. Pecsétek és pénzek
Tóth Csaba: Luxemburgi Zsigmond magyar pénzverése 170
Francois Reinert: Birodalmi pénzverés Luxemburgi Zsigmond korában (1410-1437) 173
Katalógustételek 180
IV. A sárkányos lovagok világa
Tóth Sándor: A budai királyi palota épületei a Zsigmond-korban 200
Végh András: Zsigmond-kori szoborleletek a budai királyi palota környezetéből 219
Michael Viktor Schwarz: Zsigmond víziója a királyi udvarról: szobrok a budai palotához 225
Takács Imre: Petrus Kytel, Zsigmond király szobrásza 236
Papp Szilárd: Zsigmond új rezidenciája Pozsonyban 239
Franz Bischoff: Francia és német építőmesterek Luxemburgi Zsigmond szolgálatában 246
Lővei Pál: Uralkodói lovagrendek a középkorban, különös tekintettel Zsigmond Sárkányrendjére 251
Margaret Scott: Udvari viselet Luxemburgi Zsigmond korában 264
Verő Mária: Megjegyzések a Zsigmond-kori csontnyergekhez 270
Kiss Etele: A sodrony zománc kezdetei 279
Csukovits Enikő: Az uralkodói udvar és az új elit 284
VESZPRÉMY László: Haditechnikai újítások és kéziratok Luxemburgi Zsigmond környezetében 287
Kiséry Zsuzsanna: Vergerio és Luxemburgi Zsigmond 292
Pálosfalvi Tamás: Borbála és a Cilleiek 295
Jékely ZSOMBOR: A Zsigmond-kori magyar arisztokrácia művészeti reprezentációja 298
Katalógustételek 311
A rezidenciák 311
A Sárkányrend 337
Csontnyergek és az udvari divat 356
Művészet és luxus 369
Udvari könyvkultúra 392
Az arisztokrácia j 405
V. Hatalom és diplomácia
Walter Brandmüller: Zsigmond király, az egyházszakadás és a zsinatok 430
Joachim Schneider: Eberhard Windecke illusztrált Zsigmond-életrajza 433
Baán István: Zsigmond és Bizánc 438
Katalógustételek 442
Az oszmán konfliktus és a Balkán 442
Reformatio Sigismundi 452
VI. Utódok és emlékezet
Pálosfalvi Tamás: Zsigmond öröksége 472
Kerny Terézia: Zsigmond király temetése és temetkezőhelye 475
Frank Matthias Kammel: Zsigmond császár és Nürnberg 480
Csernus Sándor: Luxemburgi Zsigmond a francia történetírásban 487
Katalógustételek 494
VII. Zsigmond országának művészete: az internacionális gótika
Poszler Györgyi: Táblaképfestészet a Zsigmond-kori Magyarországon 514
Milada Studniíková: Cseh orientáció a miniatúrafestészetben - a Geronai mesterek köre 529
Ivan Gerát: Kapcsolatok Bécs és Pozsony között a könyv- és a táblaképfestészet tükrében 536
Török József: Liturgikus élet Magyarországon Luxemburgi Zsigmond korában 544
Török Gyöngyi: Oltárművészet a Zsigmond-korban 547
Evelin Wetter: Liturgikus tárgyak művészete Luxemburgi Zsigmond Magyarországán 551
Marosi Ernő: A Zsigmond-kor művészeti öröksége - a késő gótika kezdete 558
Katalógustételek 565
Függelék 661