| Előszó | 11 |
| A nemzetközi kereskedelem elmélete | |
| A világgazdaság kialakulása és jelenlegi szerkezete | 15 |
| A külső tényezők bekapcsolódása a társadalmi fejlődés feltételeibe | 15 |
| Külgazdasági kapcsolatok a kapitalizmus előtt | 16 |
| A külgazdasági kapcsolatok fő történelmi típusai | 16 |
| Az állami külkereskedelem a kapitalizmus előtt | 17 |
| Magánkereskedelem a kapitalizmus előtt | 22 |
| A világgazdaság kialakulása | 24 |
| A világkereskedelem és a világpiac fejlődése, az állami és a magánkereskedelem harca | 24 |
| A merkantil világkereskedelem szerepe a tőkés termelési mód genezisében | 25 |
| A feudális gazdasági világtól a tőkés világgazdaságig | 28 |
| A kapitalizmus nemzeti és világgazdasági szintű létezése | 34 |
| A világgazdaság fő szereplői és viszonyuk sajátosságai | 36 |
| A centrum - periféria viszony kialakulása, a fejlődő országok gazdaságának néhány sajátossága | 36 |
| Az európai szocialista országok helye a világgazdaságban | 44 |
| A világgazdaság főbb országcsoportjainak belső tagozódása | 50 |
| A világgazdasági folyamatok szervezettsége | 53 |
| Az áruk nemzetközi cseréje és a komparatív előnyök | 56 |
| A nemzetközi kereskedelem indítékai | 56 |
| A komparatív előnyök lényege | 58 |
| A komparatív előnyök létezésének feltételei | 58 |
| A komparatív előnyök modellszerű ábrázolása | 59 |
| A komparatív előnyök újrafogalmazása | 60 |
| A komparatív haszon nemzetgazdasági szinten | 62 |
| A komparatív előnyök megjelenése mikrogazdasági szinten | 64 |
| A belföldi árak és a ráfordítások | 64 |
| Az árszínvonalak nemzetközi összehasonlíthatósága | 66 |
| A nemzetközi árak ismerete | 69 |
| A komparatív haszon mikroszintű megjelenése és nemzetgazdaságon belüli elosztása | 70 |
| A komparatív előnyök és hátrányok kihasználásának lehetőségei | 72 |
| A komparatív előnyök kihasználásának feltételei | 72 |
| A komparatív előnyök kihasználásának akadályai | 74 |
| Az egyes feltételek gyakorlati teljesülése | 75 |
| A feltételek megléte a fejlett tőkés országokban | 75 |
| A komparatív előnyök és a nemzetközi specializáció a szocialista országokban | 76 |
| A komparatív előnyök elvének alkalmazási korlátai a fejlődő országok külkereskedelmében | 77 |
| Az értéktörvény nemzetközi működése | 79 |
| A nemzetközi árak és a nemzeti ráfordítások összefüggései | 79 |
| A nemzetközi árak mozgási sávja | 80 |
| Létezik-e nemzetközi árcentrum? | 82 |
| A világpiaci árak és a belső ráfordítások kölcsönhatása | 85 |
| A nemzetközi tényezőmozgás bekapcsolása | 87 |
| A nemzetközi versenyt korlátozó tényezők hatása a világpiaci árakra | 88 |
| Vámok és exporttámogatás | 89 |
| Államközi egyezmények egyes áruk világtermelésének, kereskedelmének és árainak szabályozására | 90 |
| A magánmonopóliumok hatása a nemzetközi áralakulásra | 92 |
| A differenciált termékek világpiaci ára | 93 |
| A nemzetközi cserearányok és belső ráfordítások világpiaci értékelődése | 94 |
| A statikus modellből levonható következtetések | 95 |
| A termelékenység változásának esetei | 100 |
| A járadékok változásának hatásai | 103 |
| Az egyenlőtlen csere | 104 |
| Mit értünk egyenlőtlen cserén? | 104 |
| Egy módszertani megjegyzés | 105 |
| Az egyenlőtlen csere néhány magyarázata | 107 |
| A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkemozgások | |
| A nemzetközi pénz | 113 |
| Világgazdaság és nemzetközi pénzügyi rendszer | 113 |
| Az aranystandard-rendszer | 115 |
| Az aranydeviza-rendszer, a Bretton Woods-i rendszer | 118 |
| Az amerikai dollár kulcs- és tartalékvaluta-szerepe | 119 |
| A rögzített árfolyamok rendszere | 122 |
| A valutakonvertibilitás | 124 |
| Az aranydeviza-rendszer válsága. A tőkés nemzetközi pénzrendszer fejlődése | 128 |
| A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976 óta | 131 |
| Pénzügyi integrációs törekvések Nyugat-Európában | 134 |
| Nemzetközi fizetési mérleg | 137 |
| Eladósodottság | 138 |
| Az IMF és a Világbank | 141 |
| A nemzetközi tőkeáramlás | 144 |
| A tőkekivitel fogalma és formái | 145 |
| A tőkeáramlás okai | 148 |
| A tőkekivitel iránya | 149 |
| A tőkekivitel hatása a bázis- és a célországok gazdaságára | 151 |
| Néhány jelenség és összefüggés a tőkeáramlásról | 152 |
| A jelenkori tőkeáramlások jellegzetességei | 154 |
| Tőkekivitel a kapitalista és a szocialista országok között | 157 |
| Mikro- és makrointegrációk | |
| A vállalatok nemzetközi gazdasági tevékenysége | 165 |
| A nemzetközi munkamegosztás közgazdasági feltételeinek hatása a vállalati kapcsolatok formáira | 167 |
| A munkamegosztási formák és a vállalat gazdálkodásának nemzetköziesedése | 167 |
| Az áruexport hatása a kapcsolatok komplexebbé válására | 169 |
| A vállalatok alapvető céljainak (stratégiájának) hatása a külpiaci belépésre | 173 |
| Kis- és középvállalatok a nemzetközi munkamegosztásban | 181 |
| A külpiacra lépés előnyei a kis- és középvállalatok gyakorlatában | 182 |
| A nemzetközi munkamegosztásba való belépés kisvállalati hátrányai | 182 |
| A multinacionális vállalat | 183 |
| A multinacionális monopóliumok piacpolitikájának néhány jellemzője | 185 |
| A termeléspolitika nemzetközi szintű eszközei és motivációi | 194 |
| Az elsődlegesen piaci struktúrából következő direkt beruházások | 206 |
| A regionális nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései | 209 |
| A téma körülhatárolása | 209 |
| A regionális nemzetközi gazdasági integráció fogalma | 210 |
| A régióképződés főbb tényezői | 216 |
| Az ésszerű struktúraalakítás és telephelyválasztás tényezőinek hatása a régióképződésre | 216 |
| A makrokörnyezet szerepe a régióképződésben | 219 |
| A gazdasági hatalom és az érdek szerepe az integrálódásban | 221 |
| Az integráció piacra támaszkodó útja | 223 |
| A piaci feltételek hatása a regionális összefonódásra | 224 |
| A nemzeti piacok mérete és az integráció | 227 |
| A kereskedelmi akadályok lebontásának gazdasági hatásai (szabadkereskedelem és vámunió) | 229 |
| A közös piac kialakítása | 234 |
| A közös termékpiac felé tett lépések közgazdasági hatásai | 235 |
| A termelési tényezők áramlása a nemzetközi integrációban | 241 |
| A szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai | 253 |
| A nemzetközi munkamegosztás direkt tervgazdálkodási modellje | 253 |
| A direkt tervgazdálkodási típusú mikrogazdasági szféra kialakulása | 258 |
| A kezdeti (mikrogazdasági) importkereslet | 265 |
| Az importkereslet mennyisége | 265 |
| Az importkereslet szerkezete | 268 |
| Az importkereslet népgazdasági szintű szabályozása | 270 |
| A vállalati export kínálat | 279 |
| Az exportkínálat központi mérlegelése | 281 |
| A népgazdaságilag mérlegelt keresletek és kínálatok nemzetközi egyeztetése: a KGST-n belüli csere modellje | 293 |
| A naturalizáció újratermelődése a cserefolyamatban | 296 |
| Az árak szerepe a naturális csere fennmaradásában | 302 |
| A KGST közös valuta és a pénzügyi rendszer | 304 |
| A KGST munkamegosztási modelljének egyes történeti sajátosságai | 307 |
| A méretkülönbségek hatásai | 308 |
| Az extern kapcsolatok és a műszaki haladás | 310 |
| A munkamegosztás sajátos strukturális jegyei | 310 |
| A külső gazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális hatása | |
| A külső gazdasági feltételek hatása a nemzetgazdasági folyamatokra | 317 |
| A naturális, az érték és a pénzfolyamatok egybefonódásának következményei a valuták nemzetközi értékelődésére | 317 |
| Az árak közvetlen nemzetközi összekapcsolódása. az importált infláció | 319 |
| A nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát befolyásoló fő tényezők | 321 |
| A kereslet és kínálat árrugalmasságának hatása a külső egyensúlyra | 321 |
| A jövedelemváltozások hatása az egyensúlyra | 324 |
| A belső felhasználás alakulásának hatása az egyensúlyra | 328 |
| A pénzpiaci változások hatása a külső egyensúlyra | 329 |
| A nemzetgazdaságok nyitottságának problémái | 333 |
| A gazdasági nyitottság | 334 |
| A komparatív előnyös külkereskedelem és a gazdasági növekedés | 336 |
| Az emberiség globális problémái | 340 |
| A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása | 341 |
| "A megsebzett bolygó" | 344 |
| Növekvő egyenlőtlenségek a világgazdaságban | 346 |
| Tele a hajó? | 349 |
| A világ népesedési tendenciái | 349 |
| A népességrobbanás és a városi túlnépesedés okai | 352 |
| A világ élelmezési gondjai | 355 |
| Fegyverkezés | 357 |
| A globális problémák okai | 360 |
| A technológiai kötöttségek kialakulása | 360 |
| A "fogyasztói társadalom" | 364 |
| A növekedés fétise | 366 |
| Mit tehetünk az új világgazdasági rend érdekében? | 368 |
