1.034.879

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Munkaügyi kapcsolatok a rendszerváltás után

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi érdekegyeztetés újjáalakult rendszere 2000-ben ünnepli 10. születésnapját. A helyzetet jól jellemzi, hogy még egy ilyen rövid, semleges, ténymegállapítást tartalmazó mondat is... Tovább

Előszó

A magyarországi érdekegyeztetés újjáalakult rendszere 2000-ben ünnepli 10. születésnapját. A helyzetet jól jellemzi, hogy még egy ilyen rövid, semleges, ténymegállapítást tartalmazó mondat is kérdések sorát veti fel. Helyes-e az érdekegyeztetés fogalmának használata, hogyan vethető ez össze a fejlett országokban használt szociális párbeszéd, kollektív alku fogalmakkal? Valóban 10 esztendős az érdekegyeztetés (hiszen az Érdekegyeztető Tanácsot megelőzően már 1988 decemberében megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács, amely igaz eltérő összetételben és jogosítványokkal, de mégis mélyrehatóan változtatott a korábban megszokott centrális döntési rendszeren, pl. azzal, hogy ez idő óta az országosan egységes minimális bérről csak a szakszervezetekkel és a munkaadói szervezetekkel megállapodva születhet döntés, azaz adható ki kormányrendelet)? És egyáltalán: van mit ünnepelni akkor, amikor rendszeresek a kormány és a szociális partnerek közötti viták, sőt vádaskodások, s talán soha sem állt egymástól ilyen távol a kormány és a szociális partnerek álláspontja?
A makroszintü érdekegyeztetés körül fellángoló viták koránt sem tekinthetők meglepőnek, ha meggondoljuk, hogy egy új, kialakuló rendszernek mindig meg kell találnia a helyét a politikai, döntéshozatali stb. rendszerekben, és a beilleszkedés soha sem megy súrlódásoktól mentesen. Ráadásul nemcsak az érdekegyeztetés rendszere, hanem a társadalmi-gazdasági környezet is történelmileg nézve igen rövid időszak alatt mélyreható változásokon ment keresztül, nem beszélve az érdekegyeztetés fő szereplőiről - a szakszervezetekről és a munkaadói szervezetekről -, amelyek maguk is keresik a helyüket, stratégiájukat, taktikájukat és a megfelelő szervezeti formákat. Vissza

Tartalom

Herczogh László: Előszó5
Ladó Mária - Nacsa Beáta - Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok, az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd fogalma, viszonya, jellemzői6
A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés6
A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere7
Bipartizmus, tripartizmus: a munkaügyi kapcsolatok modelljei9
A munkaügyi kapcsolatok szintjei, szektoriális különbségei11
A munkaügyi kapcsolatok mint önálló tudományos diszciplína12
A munkaügyi kapcsolatok fontosab kutatási megközelítései, iskolái13
A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés rendszere Magyarországon15
A munkaügyi kapcsolatok intézményei15
Az érdekegyeztetés rendszere, intézményei17
Az európai szociális párbeszéd17
A szociális párbeszéd fogalma17
A szociális párbeszéd résztvevői20
A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Közösségben20
Jegyzetek21
Irodalom22
Hanti Erzsébet: Az érdekegyeztetés szereplői - a munkavállalók szervezetei és a részvétellel kapcsolatos viták25
A munkavállalói érdekképviselet - szakszervezet25
A mai szakszervezeti struktúra kialakulása25
Országos szakszervezeti konföderációk26
A szakszervezetek helyzete a rendszerváltás után27
A szakszervezeti szövetségek együttműködésének keretei29
A szakszervezetek politikai szerepvállalása32
A szakszervezetek egymás közötti kapcsolatainak alakulása34
Tárgyalási szempontok, megfontolások, helyzetek36
Szakszervezetek - kormány tárgyalásai36
Szakszervezetek - munkáltatók tárgyalásai37
A szakszervezetek közötti tárgyalási szempontok38
Új kihívások a szakszervezetek előtt39
Jegyzetek40
Irodalom41
Gyarmatiné dr. Rácz Ágnes - Geiger Tiborné: A munkaadói érdekképviseletek fejlődése, részvétele a hazai érdekegyeztetésben és bekapcsolódásuk az európai szociális párbeszédbe43
Gazdasági érdekképviseletek a rendszerváltás előtt43
A rendszerváltás a gazdasági és munkaadói érdekképviseleti szervezetekben45
Munkaadói érdekképviseletek az Érdekegyeztető Tanácsban46
Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának tagjai46
A munkaadói oldal belső működése47
Az oldalálláspont kialakításának folyamata48
A munkaadói szövetségek együttműködése az Érdekegyeztető Tanácson kívül52
A munkaadói szervezetek szerepe a munkaügyi kapcsolatok rendszerében52
Az országos munkaadói érdekképviseleti szervezetek helyzete a kamarai törvényt követően53
Az országos munkaadói szervezetek megmérettetése54
Az országos munkaadói szervezetek együttműködésének lehetséges irányai a társadalmi párbeszéd új intézményrendszerében56
A magyar munkaadók bekapcsolódása az európai szociális párbeszédbe57
Irodalom59
Ladó Mária - Tóth Ferenc: A makroszintű érdekegyeztetés tíz éve60
Az OÉT-ÉT változó szerepben60
A központi bészabályozást oldó tripartizmus intézménye: az Országos Érdekegyeztetó Tanács60
Az Érdekegyeztető Tanács létrejötte, működésének első szakasza (Elmozdulás a gazdasági és szociális konzultáció felé: 1990 augusztusa - 1994 tavasza)62
Tripartizmus - tanuló szereplőkkel67
Kísérletek a "társadalmi összehangolásra" (1994 közepe-1195)69
Visszatérés a konzultációhoz (1996-tól 1998 tavaszáig)72
Érdekegyeztetés: óvatos szereplőkkel76
Az érdekegyeztetés, a társadalmi párbeszéd új rendszere77
Az átalakulás időszaka: úton a totális konzultáció felé?77
A munka világának új érdekegyeztetési fórumai79
A makroszintű érdekegyeztetés első évtizede81
Jegyzetek83
Irodalom84
Berki Erzsébet: Makroszintű érdekegyeztetés a közszférában87
Bevezetés87
A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa87
A KIÉT működése89
A KIÉT-ben kötött megállapodások90
A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum92
Érdekegyeztetési rendszerek szolgálati jogviszonyban95
A társadalmi párbeszéd új rendszere és a közszolgálat95
Jegyzetek98
Irodalom100
Lux Judit: Múlt és jövő102
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv