Nemzetközi közgazdaságtan

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Tóth Ferenc: Nemzetközi közgazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	302 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-9103-12-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és pénzmozgás vizsgálata már a XVII. századi merkantilisták óta a közgazdasági gondolkodás homlokterében áll, ennélfogva a nemzetközi közgazdaságtan sok más közgazdasági diszcipliánt megelőző formálódott ki és vált önálló, de a többi részterülettel szoros kölcsönhatásban fejlődő tudományággá. E területen kezdettől fogva működtek messze sugárzó hatást kifejtő gondolkodók, amit az is jelez, hogy a mai kézikönyvekben is megtalálhatók David Hume, Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill gyakran több mint kétszáz éves, de időtálló gondolatai. Ha innen egy ugrással századunkba érkezünk, akkor hosszan sorolhatnánk a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei között azokat a kutatókat, akiknek munkásságában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémái előtérben állnak.

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
A nemzetközi kereskedelem klasszikus és modern elméletei	17
A kereskedelmi elméletek tárgya és vizsgálati feltételei	17
A komparatív előnyök elmélete és a kereskedelemből származó haszon	19
Adam Smith és az abszolut előnyökre épülő kereskedelem	19
David Ricardo a komparatív előnyökről és hátrányokról	19
Alternatív költségek és specializációs irányok	22
A termelési lehetőségek görbéje	23
A transzformációs görbe és a külkereskedelem	25
Komparatív előnyök világgazdasági szinten	27
A specializációból származó előnyök világgazdasági szinten	30
A termelési feltételek hatása a külkereskedelemre	34
Termelési függvények és a transzformációs görbék	34
A komparatív előnyök okai	39
A kereskedelem visszahatása a tényezőárakra és a belső jövedelemelosztásra	48
Növekvő volumenhozadékok és a külkereskedelem	54
A növekvő volumenhozadék változatai	54
Specializáció és külkereskedelem növekvő volumenhozadék esetén	55
Különbségek a komparatív előnyök és a növekvő volumenhozadékok kihasználása között	57
Keresleti tényezők, cserearányok és általános egyensúly a nemzetközi kereskedelemben	58
A keresleti tényezők bekapcsolása a modellbe	58
Termelési szerkezet és társadalmi összhaszon autarchiában, valamint a specializáció után	60
Az ajánlati görbék és a nemzetközi cserearányok	66
A termelés, a fogyasztás és a külkereskedelem általános egyensúlya	72
A gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelem	79
A gazdasági növekedés hatásainak áttekintése	79
A gazdasági növekedés fogyasztási hatásai	83
A gazdasági növekedés termelési hatásai	85
A termelési hatások rendszerezése	85
A tényező ellátottság bővülése és a nemzetközi kereskedelem	87
A technikai haladás és a nemzetközi kereskedelem	89
A gazdasági növekedés külkereskedelmi hatása	96
A gazdasági növekedés, a nemzetközi cserearányok és a társadalmi jólét	99
Protekcionizmus a nemzetközi kereskedelemben	107
A vámok	107
Ki viseli a vámok terheit?	107
A vámok belföldi hatásai	108
A vámok az általános egyensúlyi modellben	114
A vámrendszer együttes hatása: az effektív védelem	116
A nominális és az effektív védelem különbözősége	116
Az effektív védelem mértékének kiszámítása	117
Effektív védelem a gyakorlatban	118
A nem tarifális protekcionista eszközök	120
A kvóták	120
Önkéntes exportkorlátozás	124
Exportszubvenciók és kiegyenlítő vámok	125
A belföldi inputrészarány előírása	126
Diszkrimináció az állami megrendeléseknél és a regulációnál	127
A protekcionizmus mellett felhozott érvek vizsgálata	127
A kiskorú iparág védelme	128
Torzulások a belső árupiacon	130
Torzulások a belföldi tényezőpiacokon	131
A gazdagságon kívüli célok	134
Az optimális beavatkozás alapszabálya	135
Gazdaságpolitika a torzulások halmozódása esetén	137
Nemzetközi vállalati versenystratégiák	139
Nagyvállalati exportstratégiák	140
Az export a vállalati célok szolgálatában	140
A termék mint versenytényező	143
Nemzetközi verseny és termékdifferenciáció	146
A termékekre alapozott versenystratégiák	150
A termékdifferenciáció szerepe a világkereskedelemben	156
Költség és külpiaci versenyképesség	159
A növekvő skálahozadék kihasználása	160
Olcsó erőforrások révén szerezhető költségelőnyök	162
Nemzetközi árstratégiák	163
Dömpingkalkuláció	164
Árstratégia új termékek bevezetésekor	165
Árképzés költségelőnyt kihasználó stratégiáknál	167
Működőtőke-export	170
Tipizálás a vállalati tevékenységhez kapcsolódás alapján	170
A külpiaci értékesítést támogató direktberuházások	171
A transzferköltségek megtakarítását szolgáló direktberuházások	171
A termelés hatékonyságának növelését célzó direktberuházások	174
Az oligopolisztikus piaci struktúrából következő direktinvesztíciók	176
A transznacionális vállalatok speciális előnyei	177
A teljesítményi előnyök forrásai	177
A monopolista pozíció kiaknázása	178
A nemzetközi munkamegosztás technológiai magyarázatai	179
A műszaki, technikai rés	179
A termékciklus-elmélet	180
Szempontok a termékciklus-elmélet értékeléséhez	181
A nemzetközi pénzforgalom és a külgazdasági egyensúly
A nemzetközi fizetési mérleg	185
A nemzetközi fizetési mérleg fogalma	185
A fizetési mérleg felépítése	186
A fizetési mérleg könyvelési elvei	188
Hiányok és többletek a fizetési mérlegben	190
A valutaárfolyam és az árfolyamrendszerek	192
A valutaárfolyam	192
A különféle árfolyamrendszerek	193
Az egyensúlyi árfolyam szabad lebegtetés esetén	193
A fix árfolyamrendszer történeti modelljei	195
A valutaárfolyam és a kereskedelmi mérleg	198
A vizsgálat keretei	198
A valutakeresleti és -kínálati görbék levezetése	199
A valutapiac stabilitása	202
A valutaértékelés inflációs hatása	207
A nemzeti jövedelem és a kereskedelmi mérleg	208
A vizsgálat keretei	208
Egyensúlyi jövedelem meghatározása nyitott gazdaságban	209
Multiplikátorok a nyitott gazdaságban	214
Keynesi modell két országra	216
Gazdaságpolitika és fizetési mérleg rögzített árfolyam mellett	225
A rögzített árolyamra épülő valutáris rendszerek	225
Modellszerű megközelítések Keynes szellemében	227
Gazdaságpolitikai dilemmák nemzetközi tőkemozgás hiányában	227
Gazdaságpolitikai dilemmák a nemzetközi tőkemozgás bekapcsolásával	235
A fizetési mérleg monetáris megközelítése	248
Alapösszefüggések	248
Egy monetáris ihletésű modell	250
A leértékelés hatása a monetarista felfogásban	251
Összefoglaló megjegyzések	252
A rugalmas árfolyamok makroökonómiájának alapjai	255
A szabad árfolyamalakulás elméleti és gyakorlati jelentősége	255
Lebegő árfolyamok és a nemzetközi tőkeáramlás	257
Rugalmas árfolyamok a Mundell-Fleming modellben	259
Monetáris változások hatásai a Mundell-Fleming modellben	259
A költségvetési politika vizsgálata	260
Szabad áralakulás a Mundell-Fleming modellben	262
A valutaárfolyamok alakulását magyarázó modellek	264
A modellek osztályozása	265
A vásárlóerő-paritás elmélete	267
A valutaárfolyam monetáris megközelítése	269
Kamatlábkülönbségek és a valutaárfolyammal, inflációs rátával kapcsolatos várakozások	272
A Dornbuch-modell	276
Kockázati prémium és a portfólió egyensúlyi megközelítés alapjai	280
Rögzített vagy rugalmas árfolyamok, a választás szempontjai	282
A valutakonvertibilitásról	282
Érvek és ellenérvek a két rendszerrel kapcsolatban	283
Irodalomjegyzék	287
Névmutató	293
Tárgymutató	294
Contents	297