Pomáz történetének forrásai II.

Fülszöveg

Pomáz helytörténete iránt érdeklődők immáron második ízben vehetik kézbe a település szemelvényes forrásgyűjteményét. Jelen könyv az 1994-ben hasonló címmel megjelent mű folytatása. Ezt jelzi a könyv címe, az előző kötettel megegyező szerkezete, az időszak feldolgozásának, bemutatásának módja is.
Tóth Ferencet ifjú kora óta érdekelte szülőfalujának múltja, története. Elmondása szerint ehhez az indíttatást Csata Lászlótól, tanítójától kapta, aki maga is foglalkozott a község múltjának kutatásával. Helytörténet feldolgozására évek óta készült. Gyűjtötte pomázi polgárok visszaemlékezéseit, a családi irat és fényképtárak mélyén lappangó, vagy levéltárakban, könyvtárakban fellelhető - sokszor már feledésbe ment - Pomázról szóló irodalmat, társadalmi, gazdasági eseményeket, adatokat. Jelen kötetben főleg az 1850-1950 közötti időszak eseményei, történései kerülnek bemutatásra. Egyes esetekben, fontos történéseknél (1956) az időhatárt túllépi.
A könyv szövege szabatosan fogalmazott, stílusa gördülékeny. Különösen megkapó a szerző tárgyszerű objektivitása, képi ábrázolásokra való törekvése. "A piac kora tavasztól késő őszig a szezonnak megfelelő gyümölccsel volt tele. A felvásárlásra a kereskedők, kofák teherautókkal, lovaskocsikkal jöttek nap, mint nap. Voltak olyan helyi felvásárlók, akik a gyümölcsöt saját fogatukon szállították a budapesti piacra, vagy megrendelésre a fővárosi kereskedőknek..."
A szerző által szorgos munkával összegyűjtött eredeti dokumentumok, meghívók, régi fotók és képeslapok igen színesség, egyben látványossá teszik a könyvet.
Az alapos és körültekintő kutatómunkával készült fejezetek mozaikszerűen elevenítik meg a régi Pomáz légkörét, mindennapjait, a lakosság tevékenységét, az ősi épületeket és utcákat, így az olvasó előtt színes, életteli kép bontakozik ki. A könyvből sugárzik a szerző szülőhelye iránti tisztelete, szeretete.
Tóth Ferenc nehéz feladatra vállalkozott, amikor Pomáz XIX. század végi, XX. század eleji forrásgyűjteményének munkáját elkezdte, de azt sikeresen végrehajtotta. Talán a XXI. század forduló ideje az az utolsó alkalom, amikor még a szétszóródó adatok, emlékek, képek összeszedhetők és az utókornak megmenthetők. Ebben az értelemben Tóth Ferenc munkája hézagpótló és rendkívül színes, a további helytörténeti kutatás fontos forrása. Meggyőződésem, hogy a jövő generációi szorgalmasan fogják a könyv lapjait forgatni. Vissza