1.034.168

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvtárosok kézikönyve 1-5.

1.: Alapvetés/2.: Feltárás és visszakeresés/3.: A könyvtárak rendszere/4.: Határterületek/5.: Segédletek

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

I. kötet
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés termész etében, a publikációk kezelésének eljárásában és technikáiban. Könyvtárainkban c. változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb... Tovább

Fülszöveg

I. kötet
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés termész etében, a publikációk kezelésének eljárásában és technikáiban. Könyvtárainkban c. változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. Kötetünk erre tesz kísérletet.
II. kötet
Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe.
Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is.
A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az adatbázisok, keresőrendszerek a szakirodalom feldolgozásához hasonló modellekkel jeleníthetik meg, azaz objektumok, létesítmények, személyek, adatok, jelenségek stb., illetve ismérveik kapcsolatrendszerével.
III. kötet
A kötet a könyvtári rendszerrel foglalkozik: a könyvtári szolgálat kialakulásának tanulságai, az egyes könyvtártípusok (nemzeti, köz-, szak-, felsőoktatási és iskolai) jellegzetességei, a különgyűjtemények és az elektronikus könyvtár, valamint a rendszerképző elemek és szervezetek áttekintése után a felhasználókkal közvetlen kapcsolatban álló egyes könyvtárak mint a rendszer tagjainak működési modelljét vázolja fel.
IV. kötet
Más diszciplínákhoz hasonlóan a könyvtár-, és információtudományt is ezer szál köti más tudományokhoz. A szövegtan, tudománymetria, tudományrendszertan már az előző kötetekben helyet kapott, mivel az információtudomány korszerűen ezek alkalmazásaként határozza meg magát. A negyedik kötet a további határtudományokat mutatja be három blokkban. Az első blokk három fejezetből áll: könyvtár és szociológia, olvasáslélektan, a tájékoztatási és könyvtári szolgálat jogi szabályozása. ezt egy technikai blokk követi, szintén három részben: a technológiai folyamatok automatizálása, állományvédelem, könyvtárépítészet. A könyvtárvezetés, könyvtárgazdaságtan és PR kérdései alkotják a kötet harmadik részét. Valamennyi fejezet közös jellemzője: hogy nem a vonatkozó határtudomány egyszerű összegző áttekintését nyújtja, hanem könyvtári, információtudományi látószögből mutatja meg a kialakult tudományközi kapcsolatok területeit és tartalmát.
V. kötet
A kézikönyv ötödik kötete kettős célt szolgál. Egyfelől lekerekíti és kiegészíti a teljes munka mondandóját, másfelől magának az információtudománynak és könyvtárosságnak a műveléséhez nélkülözhetetlen eszközöket, tájékozódási forrásokat adja közre. A kötet első fejezete prognosztizálja a tudásgazdálkodó intézmények, könyvtárak jövőjét. Ezt követi a szakirodalmi és faktográfiai eszközök fejezete, majd a normatív dokumentumok, szabványok számbavétele következik. Végül az 1-5. kötethez tartozó név- és tárgymutató könnyíti meg a kézikönyv sorozat használatát. Vissza

Tartalom

Előszó9
Horváth Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai
Könyvtártudomány, dokumentáció, információtudomány15
A tudományról20
Tudományrendszerek24
A tudományok rendszerezése24
Tárgyi felosztások26
A megfigyelő nézőpontjua28
Szempontok a felosztásokhoz29
A rendszerparadigma32
Néhány tudományrendszer36
A szöveg53
Szövegtudomány53
Tartalomelemzés54
Gyakorisági vizsgálatok56
Szövegnyelvészet59
Változó paradigmák62
A modell65
Az információ68
Az információ fogalma68
Kódok71
Kódok a könyvtárban74
Metron és logon76
Irodalom79
Marton János: Bibliometria
Bevezetés83
Történet88
A szakirodalom. Tudomány és publikálás90
A C-vitamin kémiai azonosítása95
Közlemények és szerzők. Lotka törvénye98
A tudományos információ típusai99
A szakirodalom növekedése102
Bibliometria és tudományos tájékozódás103
Bradford törvénye104
A magfolyóiratok107
A magfolyóiratok idézetelemzéses kiválasz tása109
Ellátottságvizsgálatok115
Az elavu lás120
Tudománymetria126
Idézettség és tudományos érték126
Idézési motívumok127
A folyóiratok idézettsége és tudományos értéke130
Egyének és csoportok tudománymetriai értékelése132
Idézési kapcsolatok, tudomány-térképezés138
Irodalom142
Tószegi Zsuzsanna: Dokumentumok, információhordozók
Az információ áthagyományozása152
Az emberi kommunikáció fejlődése, a tudás rögzítése156
Az információ rögzítése, az írás története157
Az információhordozók előállítási és használati technikáinak fejlődése163
Dokumentumtipológia167
A dokumentum fogalma167
A dokumentumok kategorizálásának szempontjai168
Dokumentumtípusok178
Szöveges dokumentumok178
Kép-, hang- és egyéb dokumentumok186
A hipertext és a multimédia191
Irodalom193
Ferenczy Endréné: A könyvtár gyűjteménye
Az állományalakítási stratégia200
Az állomány elemzése201
Felhasználóigény-elemzés206
Az együttműködési rendszerekben való részvétel meghatározó szerepe210
Gyűjtőkör218
Egyes könyvtártípusok állományalakítási sajátosságai222
Az állománygyarapítás módjai231
Vétel231
Csere240
Ajándék244
Köteles példány245
Saját előállítás249
A gyarapítás munkafolyamatai252
Kiválasztás252
Előszerzeményezés261
Rendelés264
Érkeztetés265
Nyilvántartásba vétel267
Állományapasztás271
A gyűjtemény rendezése273
Gyűjteményrészek kialakítása273
Raktári rendszerek275
Raktári nyilvántartás280
Állomány-ellenőrzés280
Irodalom283
II. kötet
Előszó11
Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja
Az információ azonosítása17
A feltárás szintjei20
A szurrogátum23
A feltárás célja27
A katalógusok29
Irodalom34
Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás35
Az információkereső nyelvek37
Célok és feladatok37
Típusok38
A relációk47
A tartalmi feltárás folyamata50
A szöveg mint információforrás59
Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek64
Dewey Tizedes Osztályozása64
Egyetemes Tizedes Osztályozás65
A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere70
A tárgyszavazás72
A tárgyszó és megfogalmazása73
Tárgyszókészlet és -rendszer75
Az indextétel81
A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere85
A fazettás osztályozás88
Ranganathan és a fazetták88
A vetületek továbbélése90
A tezauruszok96
A tezaurusz fogalma96
A tezaurusz makrostruktúrája99
Szemantikus hálók107
A Precis112
A referálás123
A referátum fogalma124
A szöveges feldolgozások típusai126
A referálás folyamata és minőségi kritériumai129
A tartalmi feltárás automatizálása132
Automatikus indexelés132
Automatikus osztályozás137
A referálás automatizálása146
Információkeresés148
A Boole-algebra alkalmazása148
Rangsorolás relevancia szerint156
Szabadszöveges keresés159
Adatbázis-kezelő rendszerek161
A keresés eredményének értékelése173
Irodalom182
Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás187
A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma191
Bibliográfiai számbavétel191
A bibliográfiai rekord192
A katalogizálás történetének áttekintése202
Ókori jegyzékek, középkori katalógusok202
Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában209
Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában213
Az elektronizáció hatása a katalogizálásra220
A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl225
Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére229
Az első lépések229
Az IFLA erőfeszítései232
Az Európai Bizottság szerepvállalása255
Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok256
A leíró katalogizálás művelete261
Célok, eszközök, eljárások261
A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek271
Besorolási adatok281
Irodalom290
Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig297
A bibliográfia néhány elméleti kérdése299
A bibliográfia fogalma299
Számbavétel, lefedettség, azonosítás302
A szelekció305
A rendszerezés307
A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése309
A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig309
A reneszánsztól a felvilágosodásig311
A 19. század: a bibliográfia kibontakozása315
A bibliográfiai tevékenység intézményesülése318
A bibliográfiai adatbázisok megjelenése323
A bibliográfiák tipizálása327
Formai jegyek327
Tartalmi jellemzők328
A kiinduló tájékozódás eszközei331
A nemzeti bibliográfia335
A magyar nemzeti bibliográfia rendszere340
A könyvek bibliográfiái340
Az időszaki kiadványok bibliográfiái346
A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei348
A hungarika irodalom számbavétele351
Fehér foltok353
Faktografikus eszközök a tájékoztatásban356
Enciklopédiák és lexikonok356
Irodalmi lexikonok359
Szótárak361
Életrajzi lexikonok és adattárak362
Egyéb segédletek és adattárak367
Irodalom372
III. kötet
Előszó11
Tóth Gyula: A könyvtár történelmi szerepváltásai15
Az írásbeliség és megőrző intézménye18
Az ismeretrögzítés technikájának és anyagának változásai21
Újabb kihívás: a könyvnyomtatás24
Az olvasási forradalom és a könyvtárak nyilvánossága27
Munkamegosztás a könyvtárak között: típusok és rendszerek29
A pontosabb, gyorsabb és célzottabb szolgáltatás igénye32
Az elektronika kihívása35
Irodalom37
Ferenczy Endréné: A nemzeti könyvtár39
A nemzeti könyvtár fogalmának kialakulása41
Az Országos Széchenyi Könyvtár43
A nemzeti irodalom gyűjteménye46
A külföldi dokumentumok gyűjteménye50
Közvetlen szolgáltatások52
Feldolgozás; nemzeti bibliográfiai számbavétel55
Központi szolgáltatások58
A nemzeti könyvtár szerepváltása62
Irodalom64
Tóth Gyula: A közkönyvtár67
A közkönyvtárak gyökerei67
A felvilágosodás és a polgári társadalom szülötte69
A hazai köz(művelődési) könyvtárak kezdetei73
Gyermekek és a közkönyvtár75
A ma közkönyvtára76
Az UNESCO és az IFLA erőfeszítései76
Társadalmi kihívások a közkönyvtár előtt77
A közkönyvtár gyűjteménye és szolgáltatásai80
A korszerű magyar közkönyvtár kialakulása85
A hazai közkönyvtárak rendszere90
Törvényi keretek90
Falusi, városi és megyei könyvtárak93
Könyvtári rendszerek és a megyei könyvtárak96
Helyzetkép99
Irodalom101
Varga Katalin: A szakkönyvtár105
A szakkönyvtár helye és feladatai108
Történeti fejlődés111
A szakkönyvtárak típusai115
Országos, nyilvános szakkönyvtárak115
Kutatóintézeti könyvtárak - kutatókönyvtárak118
Felsőoktatási könyvtárak mint szakkönyvtárak118
Vállalati szakkönyvtárak118
Egyéb szakkönyvtárak119
A szakkönyvtár sajátosságai121
Gyűjtemény121
Feltárás123
Szolgáltatások124
A személyi tényező: használók és könyvtárosok128
Irodalom130
Varga Katalin: A felsőoktatási könyvtár133
Az egyetem és könyvtára135
Történeti visszapillantás135
Az anyaintézmény és könyvtára viszonya139
A felsőoktatási könyvtár feladatai141
A felsőoktatási könyvtárak fajtái144
Gyűjteményi sajátosságok147
Szolgáltatások149
Hozzáférés149
Tájékoztatás, információs szolgáltatások151
Irodalom152
Tóth Gyula: Az iskolai könyvtár155
Történeti áttekintés157
Az iskola és könyvtár szimbiózisa157
A mai iskolai könyvtár kialakulása159
Az iskolai könyvtár szerepe163
Funkciók és feladatok163
Modellek és típusok166
Az iskolai könyvtár a könyvtári rendszerben172
Elmélet és valóság175
Irodalom177
Pogány György: Különgyűjtemények179
A különgyűjtemény a könyvtárban181
A különgyűjtemények kialakulása és fogalma181
A különgyűjtemények kialakításának szempontjai184
Dokumentumtípusok szerinti különgyűjtemények188
Kéziratok188
Régi és ritka könyvek189
Időszaki kiadványok193
Kis- és aprónyomtatványok, térképek194
Audiovizuális dokumentumok196
Tematikus különgyűjtemények199
Régi patrioticum-gyűjtemények199
Hagyatéki különgyűjtemények, műemlékkönyvtárak201
Zenei gyűjtemények204
Irodalom205
Sütheő Péter: Elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak209
Az információtechnika fejlődése213
A könyvtári állomány digitalizálása215
Lapolvasók215
A digitalizálás technikája217
Elektronikus dokumentumok222
Digitális dokumentumok formai feltárása - a metaadatok225
A digitális könyvtár mint információs rendszer229
A virtuális könyvtár232
Hazai elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak236
Irodalom237
Sonnevend Péter: A könyvtári rendszer241
A könyvtári rendszer fogalma243
A gyűjteményi alrendszer247
Köteles példányok247
Kiadványcsere és fölöspéldányok248
Országos gyűjteményfejlesztés és tárolókönyvtár250
Állományvédelem253
A bibliográfiai alrendszer255
Bibliográfiai számbavétel255
Lelőhely-nyilvántartás259
Szolgáltatás263
Dokumentumszolgáltatás264
Szolgáltatás a szolgáltatásról268
A szükségletek és igények számbavétele269
A könyvtáros270
Képzés és továbbképzés270
Szakmai kiadványok272
Szakmai egyesületek273
Szakmai közélet275
Infrastrukturális tényezők277
Statisztika és szabvány277
Fejlesztési stratégiák és könyvtárpolitika279
Marketing283
Irodalom284
Ferenczy Endréné: A könyvtári modell293
A könyvtár mint rendszer295
A rendszerszerű működés296
A könyvtári modell menedzselése299
A munkamenet megszervezése301
A könyvtár szervezete306
Gyűjteményszervezés310
Állományalakítás310
A gyűjtemény rendezése és kezelése315
A gyűjtemény feltárása318
Szolgáltatás337
Kapcsolatteremtés a felhasználóval338
Tájékoztatás343
Dokumentumszolgáltatás343
Térítéses szolgáltatások350
Szolgáltatások tervezése és értékelése352
Irodalom354
IV. kötet
Előszó13
Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon17
Olvasók és nem olvasók21
Az írásbeliség elemi formái21
Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában22
A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig24
A sajtó- és könyvolvasók arányának időbeli alakulása25
Az olvasás társadalmi-történelmi környezete28
Az olvasói érdeklődés és ízlés30
Olvasmányszerkezet31
A legolvasottabb szerzők32
Olvasói ízlés34
Az olvasmányok beszerzése39
A legutóbbi olvasmányok beszerzési forrásai39
Könyvvásárlás, házikönyvtár40
Könyvtárhasználat42
Irodalom46
Nagy Attila - Katsányi Sándor: Olvasáslélektan és -pedagógia51
Olvasáslélektan53
Általános lélektani megközelítés53
Irodalompszichológiai nézőpont54
A műbefogadás lélektana57
Olvasáspedagógia67
Alapfogalmak67
Az olvasói attitűd kialakulása68
Az olvasás megtanítása70
A szövegértő olvasás képességének kialakítása72
Személyiségfejlesztés74
Információkeresés, szövegválasztás, könyvtárhasználat75
Könyvtári pedagógia78
A biblioterápia80
Irodalom84
Haraszti Pálné: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása87
Jog és könyvtár89
A társadalmi normák és a jog89
Jogszabály, jogforrás, jogalkotás92
Az emberi jogok és a kulturális jogok95
Könyvtári jog98
A könyvtárügy állami irányítása Magyarországon100
A magyar könyvtári jog103
A könyvtári jog története103
Az 1997-es könyvtári törvény113
Irodalom118
Horváth Péter: A könyvtári automatizálás alapkérdései123
Bevezetés125
A gépesítés értelme és lehetősége125
Automatizálás a könyvtárban126
A gépesítés előkészítése és végrehajtása127
A számítógép alkalmazása130
Alapfogalmak130
Alkalmazások133
Automatizált könyvtár helyi hálózattal137
Hálózati alapfogalmak137
A hálózat kiépítése140
Az integrált könyvtári rendszer142
Adatbiztonság144
Könyvtár a világhálón146
Az internet - a számítógépes világhálózat146
Könyvtári és tájékoztatási tevékenység a világhálón157
A digitális (elektronikus) könyvtár176
Digitális dokumentum176
A digitális formátumok177
A képek digitalizálása182
Virtuális világkönyvtár188
Irodalom191
Kastaly Beatrix: A könyvtári állomány megőrzése és védelme195
Az állományvédelem197
Az állományvédelem menedzselése200
Tervezés és irányítás200
Vagyonvédelem203
Katasztrófaterv204
Az információhordozók anyagai206
Pergamen és papír; tinták és festékek206
A könyv kötésének anyagai és technikái208
Fényképészeti, elektromechanikai, elektromágneses dokumentumok211
Az állomány károsodása213
Környezeti károsító tényezők213
Biológiai károsító tényezők215
Az anyagok kémiai és fotokémiai károsodása218
Az audiovizuális és digitális dokumentumok károsodása221
A használat okozta károsodások224
Elemi csapások; víz- és tűzkár225
Megelőző állományvédelem231
A könyvtári raktár231
A tárolás anyagai és eszközei235
Környezeti feltételek241
A papír tömeges savtalanítása246
A penész-, rovar- és rágcsálófertőzés246
Kezelés és használat250
Restaurálás257
Hivatkozott irodalom259
Irodalom260
Papp István: A könyvtár épülete és berendezése263
A könyvtárépület története265
Magyar könyvtárépítészet267
Követelmények az épülettel és berendezésével szemben270
Használói igények270
Állományvédelmi követelmények271
Műszaki feltételek273
A könyvtártípus és az épület összefüggése275
Átalakítás, bővítés, felújítás278
A könyvtáros, az építész és a fenntartó együttműködése280
Telepítési kérdések282
Az épület méretezése. Mérőszámok284
A tervezési-építési folyamat287
Előtervezés287
Szakmai program 289
Pályázat. Beruházási program. Kivitelezési tervek291
Társtervezők. Belsőépítészeti megformálás292
Beüzemelés. Kiértékelés295
Irodalom297
Mikulás Gábor: Információs és könyvtári szolgáltatások menedzselése
Tervezés303
Tervezési szintek306
A tervezés jellemzői307
A stratégiai tervezés308
Az alapkompetenciák kiválasztása és kihasználása; rövid távú tervezés312
Projekttervezés312
Szervezés314
Szervezés314
A szervezeti kultúra319
Emberi erőforrás-gazdálkodás322
Belső kommunikáció327
Vezetés330
Elméleti háttér330
Motiváció333
Részvétel a vezetésben 335
Irányítás337
Az irányítás típusai338
TQM, azaz teljes körű minőségmenedzsment338
Minőségi szabványok és normatívák341
Irodalom342
Mikulás Gábor: Könyvtárgazdaságtan347
Bevezetés349
Az információs és könyvtári szolgásltatás környezete350
Az információs szektor350
Piacelemzés352
Fogyasztóelemzés354
A könyvtár mint piaci szereplő355
A szolgáltatás356
Portfólióelemzés358
Költség-haszon-elemzés359
Másodlagos használói igények360
Marketingmix361
Változások a marketingszemléletben362
A szolgáltatások anyagi erőforrásai364
A költségvetés364
Pénzszerzési kampányok369
Szponzori kapcsolat370
Térítéses szolgáltatások373
A működés optimalizálása377
Kontrolling380
A teljesítménytényezőktől a teljesítményértékelésig381
Az erőforrások optimalizálása386
Irodalom393
Mikulás Gábor: Az információs és könyvtári szolgáltatás PR-je397
A pr399
A pr és tartalma399
Nonprofit pr400
A marketing és a pr kapcsolata401
A szolgáltatott információ menedzselése402
A pr részleg helye és feladatai403
A pr eszközei404
Az imázs és formálása405
Médiakapcsolatok409
Belső pr417
Társadalmi ügyek kezelése; kormányzati és közösségi kapcsolatok419
Válságkommunikáció422
Szponzorálás és mecenatúra423
Rendezvényszervezés424
Visszacsatolás a pr-ben427
Irodalom428
V. kötet
Előszó9
Poprády Géza: Könyvtári trendek13
Olvasás, írás, könyv18
A könyvtár jövője - a jövő könyvtára23
Gyűjteményépítés, dokumentumellátás33
Az internet37
A könyvtáros42
A közkönyvtár46
A nemzeti könyvtár49
Állományvédelem52
Könyvtár- és információpolitika55
Összefoglalás57
Irodalom58
Berke Barnabásné: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási (dokumentációs) szabványok, szabályzatok63
A szabványosítás fogalma, jelentősége65
Az ISO, a Szabványosítás Nemzetközi Szervezete68
Az ISO felépítése68
Az ISO működése69
A szabványok kidolgozásának rendje69
Az ISO TC 46 Információ és Dokumentáció Műszaki Bizottság71
ATC 46 szervezetei 2001-ig72
ATC 46-tal együttműködő nemzetközi szervezetek72
Az ISO TC 46 által kibocsátott és hatályban lévő szabványok75
Írás és transzliteráció75
Informatika76
Kiadói tevékenység78
Információtechnolófgiai alkalmazások a tájékoztatás, a dokumentáció és a kiadói tevékenység területén78
Az ISO TC 46 és számos nemzetközi szervezet által kidolgozott, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által európai szabványként (EN) elfogadott szabványsorozat81
Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabványosítási tevékenység Magyarországon82
Visszapillantás az MSZH szerepére a könyvtári és dokumentációs szabványosításban82
A Magyar Szabványügyi Testület és tevékenysége83
Az 508 Könyvtár és dokumentáció Műszaki Bizottság86
A Magyar Szabványügyi Testület által kibocsátott hatályos könyvtári, informatikai és kiadói szabványok jegyzéke87
A magyar szabványosítás megújulása90
A Könyvtári és szakirodalmi Tájékoztatási szabványosítási Bizottság91
A Könyvtári és szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság által kidolgozott szabályzatok93
A Könyvtári Intézet szerepe a szabványosításban93
Az IFLA szerepe a szabványosításban97
Az ISBD-knek az IFLA UBCIM által 2002 júniusában közzzétett hivatalos jegyzéke98
Egyéb, a könyvtári munkában szabványként elfogadott IFLA szabályzatok és útmutatók101
Nemzetközi szervezetek közreműködése a szabványosításban104
UNESCO104
FID105
Történeti visszatekintés a KGST szabványosításra106
NISO106
Irodalom107
Hegyközi Ilona: Kalauz a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomhoz111
Összefoglaló művek114
Enciklopédiák, lexikonok114
Történeti feldolgozások120
Átfogó kézikönyvek125
Könyvtártanok126
Gyűjtemények134
Advance134
Szöveggyűjtemények137
Konferenciai anyagok137
Disszertációk, kutatási jelentések138
Terminológiai források141
Szakszótárak141
Rövidítésjegyzékek149
Tezauruszok, osztályozási rendszerek150
A kurrens tájékozódás eszközei155
Külföldi folyóiratok156
Magyar folyóiratok164
A visszamenőleges tájékozódás eszközei170
Bibliográfiák, referáló lapok és indexek, adatbázisok170
Másodfokú és kalauzbibliográfiák176
Kronológiák, eseménytárak178
A könyvtári munkát szabályozó dokumentumok180
Könyvtárpolitikai dokumentumok, könyvtári és határterületi jogszabályok180
Normatívák, irányelvek183
Szabványok186
Szabályzatok187
A könyvtárak tevékenységét tükröző dokumentumok188
Címtárak188
Munkatervek és jelentések198
Évkönyvek198
Statisztikák199
Szakmai szervezetek és fórumok202
Nemzetközi szervezetek202
Országos szervezetek206
Könyvtárosok adattárai210
Névtárak, Ki kicsodák, egyéb életrajzi források210
Emlékkönyvek213
Könyvtári és hálózati források214
Könyvtárak214
Hálózati források215
Válogatott periodikumjegyzék222
Külföldi periodikumok222
Folyóiratok222
Kurrens bibliográfiák, referáló lapok és indexek225
Magyar periodikumok225
Folyóiratok225
Kurrens bibliográfia és referáló lap226
Irodalom226
Papp István: Mutatók
Névmutató229
Tárgymutató259
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv