Fülszöveg
A kötet szerzője, Tóth László — költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő — 1949-ben született Budapesten. 1954— 1986 között Csehszlovákiában (Izsán, Komáromban, Pozsonyban, Dunaszerdahelyen) élt, majd visszatelepült szülővárosába. Verseskönyveket, gyermekkönyveket és esszéköteteket írt; számottevő irodalom- és művelődésszervezői, illetve antológiaszerkesztői tevékenység áll mögötte.
A drámairodalommal, színikritikával, színháztörténettel, azaz magával a színházzal a hetvenes évek második felében került Szorosabb kapcsolatba. 1980-ban megnyerte a pozsonyi Népművelési Intézet drámapályázatát (ugyanitt egy másik
munkáját különdíjjal jutalmazták); 1982-ben Az áldozat címmel színművét mutatták be Kassán. Cseh és szlovák drámafordításait a kassai Thália Színpad játszotta, illetve a Magyar Rádió sugározta (fordított műkedvelő színjátszóknak írt módszertani kézikönyvet is). 1983—1985 között a komáromi Magyar Területi Színház és kassai Thália Színpadának dramaturgja volt. Az 1970-es...
Tovább
Fülszöveg
A kötet szerzője, Tóth László — költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő — 1949-ben született Budapesten. 1954— 1986 között Csehszlovákiában (Izsán, Komáromban, Pozsonyban, Dunaszerdahelyen) élt, majd visszatelepült szülővárosába. Verseskönyveket, gyermekkönyveket és esszéköteteket írt; számottevő irodalom- és művelődésszervezői, illetve antológiaszerkesztői tevékenység áll mögötte.
A drámairodalommal, színikritikával, színháztörténettel, azaz magával a színházzal a hetvenes évek második felében került Szorosabb kapcsolatba. 1980-ban megnyerte a pozsonyi Népművelési Intézet drámapályázatát (ugyanitt egy másik
munkáját különdíjjal jutalmazták); 1982-ben Az áldozat címmel színművét mutatták be Kassán. Cseh és szlovák drámafordításait a kassai Thália Színpad játszotta, illetve a Magyar Rádió sugározta (fordított műkedvelő színjátszóknak írt módszertani kézikönyvet is). 1983—1985 között a komáromi Magyar Területi Színház és kassai Thália Színpadának dramaturgja volt. Az 1970-es évek közepétől számos vers- és prózamondó, illetve gyermek-, diák-, valamint műkedvelő színjátszó, továbbá bábjátszó versenyen zsűrizett.
A magyar hivatásos és műkedvelő színjátszásnak a mai Szlovákia területére eső hagyományait, illetve a komáromi, valamint a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás történetét feldolgozó tanulmányait a (csehszlovákiai magyar lápokon kívül a magyarországi Színháztudományi Szemlében, továbbá a Kortársban, Új Forrásban, Unióban, Regióban, valamint a Párhuzamok, kitérők (1991) című tanulmánykötetében, illetve a Műhely '84 című antológiában tette közzé. (Színháztörténeti dolgozatával a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1985. évi pályázatán II. díjat nyert.)
Vissza