Tóth Menyhért

Fülszöveg

Tóth Menyhért (1904, Szeged-Mórahalom - 1980, Budapest) a 20. századi magyar festőművészet kiemelkedő alkotója. Pályája elején feketére, majd később fehérre festett piktúrái-nak egyediségét, értékét, jelentőségét csak halála után ismerte fel közvetlen környezete és a szakma egyaránt. E kötet elsőként térképezi fel életművét, méghozzá rendhagyó formában: a hagyatékban maradt, közel százötven, családjával, pálya- és kortársaival váltott levelén, illetve velük vagy a művésszel készített interjúkon keresztül. A dokumentumokból nemcsak a mindennapi megélhetésért alázattal küzdő, nélkülözésre kényszerülő, mégis a világot és embertársait csodálattal szemlélő alkotó képe bontakozik ki, de megismerhetjük a művészetről, szépségről, Istenről vallott nézeteit is.
Sümegi György (Kaposvár, 1947) művészettörténész
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv- és irodalom-történelem szakos (1971), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténész diplomát... Tovább

Fülszöveg

Tóth Menyhért (1904, Szeged-Mórahalom - 1980, Budapest) a 20. századi magyar festőművészet kiemelkedő alkotója. Pályája elején feketére, majd később fehérre festett piktúrái-nak egyediségét, értékét, jelentőségét csak halála után ismerte fel közvetlen környezete és a szakma egyaránt. E kötet elsőként térképezi fel életművét, méghozzá rendhagyó formában: a hagyatékban maradt, közel százötven, családjával, pálya- és kortársaival váltott levelén, illetve velük vagy a művésszel készített interjúkon keresztül. A dokumentumokból nemcsak a mindennapi megélhetésért alázattal küzdő, nélkülözésre kényszerülő, mégis a világot és embertársait csodálattal szemlélő alkotó képe bontakozik ki, de megismerhetjük a művészetről, szépségről, Istenről vallott nézeteit is.
Sümegi György (Kaposvár, 1947) művészettörténész
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv- és irodalom-történelem szakos (1971), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténész diplomát szerzett (1979). A Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteménye fejlesztésével (Wolfner József-Farkas István-gyűj-teménye, Tóth Menyhért hagyatéka stb.) és a Kecskeméti Képtár létrehozásával foglalkozott muzeológusként. Volt szerkesztő (Forrás, Múzsák Kiadó), dolgozott a közigazgatásban, levéltárban.
Kutatásai, tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a hazai művésztelepekhez (nagybányai, kecskeméti, miskolci), a fotóművészethez (Pécsi József életműve, 1956 fotóhagyatéka) és az 1956-os forradalom képzőművészetéhez, erdélyi, valamint magyarországi képzőművészek életművéhez kapcsolódnak. Több képzőművészeti film szakértője. Vissza