1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Levéltári Szemle 1995/1-4.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Levéltári Osztályának negyedéves folyóirata/XLV. évfolyam 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. számból:
„A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom
Batthyány Lajos gróf az 1839/1840-es országgyűlésen
Az 1839. június 2-ára összehívott országgyűlés résztvevői még alig... Tovább

Előszó

Részlet az 1. számból:
„A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom
Batthyány Lajos gróf az 1839/1840-es országgyűlésen
Az 1839. június 2-ára összehívott országgyűlés résztvevői még alig voltak túl a Pozsonyba érkezésük utáni első személyes találkozásokon és beszélgetéseken, amikor a jól értesült császári titkosrendőrség (június 4-én) már a következőket jelentette: a főrendi táblán egy nagyszámú, ám tudatlan ellenzék fog kifejlődni, amelynek irányítója a közismert Széchenyi István gróf mellett az a Batthyány Lajos gróf lesz, aki otthont fog adni a titkos ellenzéki gyűléseknek is. A hír több szempontból is különös jelentőséggel bírt. Egyrészt azért, mert a korábbi országgyűlések alkalmával szervezett főrendi ellenzék még nem, legfeljebb néhány ellenzéki főrend létezett, másrészt pedig azért, mert noha a korábban ismeretlen Batthyány Lajos gróf nevét ekkor hozták először összefüggésbe az ellenzék szervezkedésével, mégis egyszerre vezetőként tűnt fel. Arisztokrata körökben persze már mintegy 10 esztendővel korábban „bemutatkozott" Batthyány gróf, aki akkor még (az ifjú Széchenyihez hasonlóan) könnyelmű és mértéktelenül pazarló életmódot élt. Azután mintha eltűnt volna a közvélemény elől; kilépett a katonaságtól, megkezdte birtokainak fejlesztését, családot alapított, mindeközben pedig egyre többet olvasott és utazott. Miután nyilvános politikai szerepet sem az 1832/36-os országgyűlésen, sem Vas megyében nem vállalt, 1839 nyarán a titokzatosság árnya lengte körül a mágnástársai közül már délceg termetével is kimagasló alakját. Mindmáig rejtély, hogyan vált ellenzékivé, és hogyan tett szert ekkora, már az országgyűlés első napjaiban is egyértelműen megnyilvánuló tekintélyre. Talán ikervári kastélyának élénk társasági élete lehet a magyarázat arra, hogy az országgyűlésen már mint a fiatal mágnások körének elismert vezére jelent meg.
A főrendi ellenzék megszervezése
A császári titkosrendőrség által készített jellemzés szerint Batthyány már az országgyűlést megelőző években tudatosan készült az ellenzéki vezérszerepre: felfrissítette a zágrábi jogakadémián szerzett jogi ismereteit, tanulmányozta a magyar országgyűlések és a törvények történetét. Sőt, állítólag már ekkor megkezdte a mágnásellenzék szervezését, mégpedig azáltal, hogy „a fiatal főnemeseket az országgyűlésen való megjelenésre és ellenzéki magatartásra szólította fel, a követválasztások során pedig pénzzel is közreműködni próbált az ellenzék javára". Később a kortárs (és az emigrációban Batthyány gyermekeit nevelő) Horváth Mihály szintén úgy emlékezett, hogy Batthyány Lajos már az országgyűlés előtt sokat tanácskozott „egy erős főrendi ellenzéki párt" létrehozásáról „barátaival, s különösen gróf Szapáry Sándorral." Vissza

Tartalom

1. szám:
Molnár András: „A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!" Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen 3
Dóka Klára: Az irattani kutatásokról 23
Lehetőség a levéltári iratok élettartamának növelésére (Albrechtné Kunszeri Gabriella) 30
LEVÉLTÁRTÖRTÉNET
Csárádi József: A Magyar Honvédség Központi Irattára 34
KILÁTÓ
Hermann Rumschöttel: A levéltáros mai feladatai és hivatásképe. (Széljegyzetek német szemszögből) 43
A Nemzetközi Levéltári Tanács szemináriuma Svájcban (Gecsényi Lajos) 50
Strategies for Success — európai szemmel. Beszámoló a IV. Európai Levéltári Konferenciáról (Cseh Gergő Bendegúz—Müller Veronika) 53
A Magyar Országos Levéltár küldöttségének tapasztalatai Hollandiában (Haraszti Viktor) 57
Levéltári szakemberek állományvédelmi képzése (Albrechtné Kunszeri Gabriella) 63
Maribori tapasztalatok a számítástechnika alkalmazásáról (Pásztor Ferenc) 68
Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete képviselőinek hollandiai tanulmányútjáról (Alföldi Vilma—Dóka Klára) 71
A Rassegna degli archivi di stato 1991—1992-es évfolyamai (Érszegi Géza) 74
A La Gazette des Archives 1992-es évfolyama (Garadnai Zoltán) 77

2. szám:
Diószegi István: Közjogi kérdések a közös minisztertanács előtt 1883—1895 3
Ódor Imre: A „hivatali elit" Baranya vármegyében 1711—1813 21
Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Magyarországon 1793—1795 35
Gondolatok a levéltári selejtezésről (Keményné Pintér Ilona) 50
KILÁTÓ
ISAD(G): az első nemzetközi levéltári szabvány 53
Gondolatok Manfréd Pohl víziójának olvasása kapcsán (Borsa Iván) . . 75
A Nemzetközi Levéltári Tanács Állományvédelmi Bizottságának budapesti ülése (Albrechtné Kunszeri Gabriella) 78
A Szilágy vármegyei levéltárak kalandos útja a II. világháború után (Kovách Géza) 82
MÉRLEG
Beke Margit: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919—1944 között (Gergely Jenő) 89
Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Hudi József) 95
Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Puskáné Árvái Judit) 99
HÍREK
Adatok a magyar levéltárakról 1994 (összeállította: Bikki István) 103
HÍREK
Adatok a magyar levéltárakról 1994 (összeállította: Bikki István) 103

3. szám:

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 3
Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon 17
DOKUMENTUM
Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez (1945—1950) (Lekli Béla) 37
KILÁTÓ
A magánlevéltárak jogi helyzete külföldön (Részletek A. Ducrot: „Archives personneles et familiales. Statut légal et problemes juridiques" című tanulmányából) (Ford.: Purcsi Barna Gyula) 61
A vállalati és önkormányzati levéltárosképzés Franciaországban 1976—1992 (Garadnai Zoltán) 69
A Nemzetközi Levéltári Tanács és a Francia Levéltári Igazgatóság szemináriuma Lyonban (Bán Péter) 79
Látogatás az Oroszországi Régi Iratok Állami Levéltárában (Gecsényi Lajos)
MÉRLEG
Molnár András: Deák Ferenc ügyészi iratai 1824—1831 (Dominkovits Péter)

4. szám:

Ujváry Gábor: „Iskola" a határon túl. A Római Magyar Intézet története 1912—1945 , 3
Hudi József: Alfabetizáció és társadalom a XIX. századi Veszprémben 38
Petri Edit: A korakapitalizmus-kori kereskedelemtörténet forrásainak értelmezési módszerei (Kutatásmódszertani beszámoló, historiográfiai elemzés) 47
LEVÉLTÁRTÖRTÉNET
A Belügyminisztérium Központi Irattára (összeállította: Bikki István) 58
KILÁTÓ
Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára (Glück Jenő) 72
50 éves az Osztrák Állami Levéltár (Gecsényi Lajos) 84
Beszámoló az Amerikai Levéltárosok Társaságának nemzetközi levéltári napjáról és a XXXI. Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferenciáról (Künstler Ferenc—Lakos János) 86
MÉRLEG
Mollay Károly: Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moritz. Moritz Pál kalmár üzleti könyve (1520—1529) (Németh István) 90
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745—1876 (Szabó Attila) 92
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Levéltári Szemle 1995/1-4. Levéltári Szemle 1995/1-4. Levéltári Szemle 1995/1-4. Levéltári Szemle 1995/1-4.

Az első kötet borítója enyhén foltos, sérült.

Állapot:
2.840 Ft
1.420 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba
konyv