1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Borsod megye székháza

Szerző
Lektor
,
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 45 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"... Bors várától Borsod vármegyéig
Amikor a honfoglaló magyarok a Hejő-patak mellett táboroztak, Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának „nagy földet adott a Tapolca vizétől a... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"... Bors várától Borsod vármegyéig
Amikor a honfoglaló magyarok a Hejő-patak mellett táboroztak, Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának „nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, amelyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette". - így ír Anonymus Borsod megye kialakulásáról. A történettudomány kiderítette, hogy mi ennek a históriának a valóságmagva: Anonymus jóval későbbi állapotot vetít vissza a honfoglalás idejére. Bors valószínűleg a megye első ispánja volt, tehát a X-XI. század fordulóján élt. Róla kapta nevét a megye és egyik leszármazottjától, a Miskolc nemzetség ősétől Miskolc városa.
Borsod a honfoglalás idején határmegye volt, hozzá tartozott a tornai erdőispánság is Torna vármegye kialakulásáig. Határőrök lehettek azok az ide telepített besenyő vitézek, akiknek köszönheti nevét Ládbesenyő és Szirmabesenyő, valamint azok az íjász székelyek, akik a harcmódjukról elnevezett Lövő faluban éltek. A tornai erdőispánság jóval nagyobb volt, mint a későbbi Torna megye azt a hatalmas erdőséget jelentette, amely egészen a lengyel határig terjedt, hozzá tartozott tehát a történeti Abaúj, Szepes és Sáros vármegyék egy része is. Borsod területe - Torna vármegye kialakulása után - a XIX. század elejéig változatlan volt, csak néhány kisebb megyeszéli település (Kemej, Viszló, Abafalva stb.) hovatartozása ingadozott.
Itt említjük meg, mint érdekességet, hogy az 1647. évi országgyűlés Borsodhoz csatolta a török által csaknem teljesen elpusztított Csongrád vármegyét (amely ekkor mindössze huszonöt helységből állott), s így Csongrád egy fél évszázadra tulajdonképpen Borsod egyik járása lett. Ekkoriban keletkezett egy nézeteltérés a Rákóczi-család és Borsod megye között Szeged városát illetően: a Rákócziak szerint Erdélyhez tartozott, tehát az ő birtokuk volt, míg a megye szerint Csongrádhoz, ezért magának követelte. E nézeteltérésnek a török kiűzése vetett véget: amikor is újra önálló lett Csongrád vármegye." Vissza

Tartalom

... Bors várától Borsod vármegyéig 5
Amikor még nem volt megyeháza 7
Az építkezés 9
Séta a megyeháza udvarán 1790-ben 11
Tervek és lehetőségek 14
Megindul a levéltár építése 16
Szükségeltetik az archívumhoz: 17
Diófa almárium és más berendezések 22
A megye első „ötéves terve" 22
Építési szerződések kótyavetye által 24
Azokról, akik a munkát végezték 26
„Jó és szép ízléssel megékesítve" 27
A diófa nyoszolyától a gyúrótábláig 29
„Tanácstermünk mennyezetét nagyobb szabású fresco-képpel
díszítjük fel" 31
Ismét főispáni lakásgondok 34
„A helyi tanácsok a dolgozó nép egységes
államhatalmát képviselik" 36
Képek jegyzéke
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Borsod megye székháza Borsod megye székháza Borsod megye székháza
Állapot:
2.640 Ft
1.320 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba
konyv