Iskolakultúra 2009. július-augusztus

Fülszöveg

A KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNY, IDEGÉLETTAN ÉS A NEVELÉSTUDOMÁNY KAPCSOLATA - A TÁRSAS VISELKEDÉS EGYÜTTES VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI
Az idegtudományi vizsgálatok eredményei egyre gyakrabban hívják fel a neveléstudományi kutatók figyelmét arra, hogy a tudat, a személyiség, illetve ezek változásának értelmezésekor mindenképpen szükséges figyelembe venni az ember központi idegrendszerét, amely - legalább mediátorként - kulcsszerepet játszik e jelenségekben. A kutatások eredményeinek és mérési módszereinek a neveléstudományi vizsgálatokban való alkalmazása, integrálása ma már a hatékonyabb intézményes nevelés kialakulását segítő folyamatok kulcsfontosságú feltételei közé sorolható.

A "DUNÁNTÚLI KULTÚRLEJTŐ"
A téma korábbi kutatása során alkalmazott regionális összehasonlító vizsgálatok a műveltségi viszonyok alakulásának, fejlődésének lokálisan eltérő sajátosságaira hívták fel a figyelmet. A 18. század végi statisztikai adatok elemzései meggyőzően bizonyították az iskoláztatás elterjedésének sajátos, a gazdaságföldrajzi tényezők és a gazdaságtörténeti fejlődés által közvetlenül is meghatározott irányát: egyrészt a Dunántúlnak az országos átlaghoz viszonyított fejlettségét, másrészt e nagy tájon belüli szembetűnő eltéréseket. Ez utóbbi jelenségnek, a Katus László által plasztikusan "dunántúli kultúrlejtőként" jellemzett állapotnak a továbbélését bizonyíthattuk már korábban is a kegyezést megelőző évtized dunántúli helyzetképének bemutatásakor.

A TANULÁSI STÍLUS VIZSGÁLATA BUDAPESTI KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK KÖRÉBEN
A tanulással kapcsolatos kognitív komponensek - mint amilyen a tanulási stílus is - vizsgálata az elmúlt 10-15 évben került a pedagógiai kutatások fókuszába. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a gyakorlati pedagógia naponta szembesül az osztálybeli egyéni különbségek egyre jelentősebb mértékével, keresve a probléma megoldására leginkább alkalmas tanítási és tanulási stratégiákat. E tanulmány budapesti középiskolás diákok tanulási stílusának vizsgálata során kapott eredményeket mutatja be.

A TÖRTÉNELEM ÉS A HADTÖRTÉNELEM OKTATÁSA A MAGYAR KATONATISZTKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN, 1872-1945
Az önálló magyar katonatisztképzés - a korábbi kísérletek, törvényi szabályozások meghiúsulása miatt - gyakorlatilag az 1872. évben indult, amikor is az 1872. évi XVI. törvénycikkel létrejött a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia, melynek céljáról a jelzett törvény 2. §-a eképp rendelkezett: "Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban lévő kitűnő honvédtiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományoknak a magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezni." Vissza