Az Európai Unió versenyjoga

Tartalom

Előszó 13
Rövidítések jegyzéke 15
I. Fejezet
Verseny, versenypolitika 17
1. A gazdasági verseny 19
1.1. Bevezetés 19
1.2. Piactípusok 20
1.2.1. Tökéletes verseny 20
1.2.2. Monopólium 22
1.2.3. Oligopólium 24
1.3. Az SVT-modell 25
1.4. A piaci verseny funkciói 27
2. Versenyelméletek, iskolák 29
3. Versenyszabályozás, versenyjog 34
3.1. A versenypolitika mibenléte, az állam gazdasági beavatkozása 34
3.2. A versenyszabályozás színterei: nemzeti, integrációs, globális versenyjog 37
3.3. A versenyjog szabályozási területei, eszköztára 38
4. Összefoglalás 40
Ajánlott irodalom 40
II. Fejezet
Az EU versenyjogának általános része 43
1. Az Európai Unió: szerződések és intézmények 45
2. Az európajog alapvető jellemvonásai 48
3. Az EU versenypolitikája 50
3.1. Területei, célok, története 50
3.2. A közösségi versenypolitika viszonya a többi közösségi politikához 56
3.3. A közösségi versenypolitika napjainkban: célok és prioritások 60
4. A közösségi versenyjog forrásai 63
4.1. Az EKSz rendelkezései 63
4.2. Általános jogelvek 64
4.3. Rendeletek 65
4.4. Egyéb másodlagos jogforrások 66
4.5. A Bíróságok ítéletei 67
4.6. Nemzetközi szerződések 67
5. A versenyjogi szabályok hatálya 67
5.1. Ágazati hatály 67
5.2. Személyi (és egyben tárgyi) hatály 70
5.2.1. Antitröszt - vállalkozások 70
5.2.2. Állami versenyjog - a tagállam 80
5.3. Területi hatály 80
5.4. Időbeli hatály 81
6. A releváns piac meghatározása 82
6.1. A releváns piac meghatározása: a bizottsági közlemény 84
6.1.1. A piacmeghatározás alapelvei 84
6.1.2. A piacmeghatározás során használható bizonyítékok 86
7. Az EU és a tagállami versenyjogok viszonya 87
8. Összefoglalás 89
Ajánlott irodalom 90
III. Fejezet
Versenykorlátozó megállapodások: a Szerződés 81. cikke 91
1. Bevezetés 93
2. A 81. cikk (1) bekezdésének tényállási elemei 95
2.1. Vállalkozások és társulásaik 95
2.1.1. Vállalkozás 95
2.1.2. Vállalkozások társulásai 100
2.2. A 81. cikk (1) bekezdését sértő magatartások 103
2.2.1. Vállalkozások közötti megállapodás 103
2.2.2. Összehangolt piaci magatartás 108
2.2.3. Vállalkozási társulások döntései 115
2.3. Versenyellenes cél vagy hatás 116
2.3.1. Milyen versenyt véd a 81. cikk? 117
2.3.2. Cél vagy hatás 119
2.3.3. Pozitív és negatív hatások értékelése 124
2.3.4. Nem versenykorlátozó korlátozások 128
2.3.5. A de minimis szabály 133
2.4. A tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása 134
3. A 81. cikk (2) bekezdése: semmisség 138
4. A 81. cikk (3) bekezdése 140
4.1. A mentesülés négy feltétele: tartalmi kérdések 140
4.2. Példák 143
4.3. A 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazása - formai kérdések 147
4.4. Csoportmentességek 149
5. A 81. cikk alá eső versenykorlátozás-típusok 153
5.1. Csoportosítási lehetőségek 153
5.2. Kartellek 153
5.2.1. Általános jellemzők 153
5.2.2. Árkartell 157
5.2.3. Piacfelosztó kartell 160
5.2.4. Információkartell 162
5.2.5. Kvótakartell, termeléskorlátozás 166
5.3. Versenytársak közötti együttműködések 167
5.3.1. Az együttműködésről általában 167
5.3.2. Közös kutatás és fejlesztés 168
5.3.3. Szakosodási megállapodások 171
5.3.4. Közös beszerzés 173
5.3.5. Közös értékesítés 175
5.3.6. Szabványosítás - piacralépést akadályozó együttműködés 176
5.3.7. Környezetvédelmi megállapodások 179
5.3.8. Kereskedelmi kiállítások 180
5.3.9. Hírközlési együttműködések 181
5.4. Vertikális megállapodások 184
5.4.1. A vertikális korlátozások versenypolitikai megítélése az EU-ban 184
5.4.2. A vertikális korlátozások csoportosítása 187
5.4.3. A vertikális korlátozások előnyei és hátrányai 190
5.4.4. A vertikális korlátozások jogi megítélése 192
5.4.5 A 81. cikk (1) bekezdésének alkalmazása 193
5.4.6. A vertikális korlátozások csoportmentessége 194
5.4.7. A vertikális korlátozások egyedi értékelése 199
5.4.8. Egyes vertikális megállapodástípusok versenyjogi megítélése 201
5.4.8.1. Kizárólagos forgalmazás 201
5.4.8.2. Kizárólagos beszerzési megállapodások 202
5.4.8.3. Szelektív értékesítési rendszerek 204
5.4.8.4. Franchise-megállapodások 205
5.4.8.5. Szellemi tulajdonnal kapcsolatos vertikális megállapodások 206
6. Összefoglalás 212
Ajánlott irodalom 213
IV. Fejezet
A piaci erőfölénnyel való visszaélés: a Szerződés 82. cikke 215
1. Bevezetés 217
2. A 82. cikk és más versenyszabályok kapcsolata 220
3. Példák az érintett piac meghatározására 223
4. A piaci erőfölény 228
4.1. Az erőfölény fogalma 228
4.2. Az erőfölényes helyzet kritériumai 232
4.3. Közös erőfölény 237
5. Visszaélés az erőfölényes helyzettel 242
5.1. A visszaélésről általában 242
5.2. Hol realizálódik a visszaélés? 248
5.3. Árpolitika 249
5.3.1. Monopolár 251
5.3.2. Felfaló vagy ragadozó ár 253
5.3.3. Árprés 257
5.3.4. Árdiszkrimináció 258
5.3.5. Szelektív árcsökkentés 260
5.3.6. Kedvezmények 260
5.4. Vertikális korlátozások, piaclezárás 265
5.5. Árukapcsolás 266
5.6. Elzárkózás 268
5.6.1. Szerződéskötés megtagadása 268
5.6.2. Alapvető eszközök tana 271
5.6.3. Szellemi tulajdon és licencia 274
5.7. Utópiachoz kötődő visszaélések 277
6. Kimentések, kivételek a 82. cikk tilalma alól 279
7. Összefoglalás 283
Ajánlott irodalom 284
V. Fejezet
A 81. és 82. cikkek alkalmazása 287
1. Bevezetés 289
1.1. A versenyjog köz- és magánérdekű érvényesítése 289
1.2. A 81. és 82. cikkek megsértésének jogkövetkezményei 290
1.3. A jogalkalmazási reform 292
2. Jogforrások 293
3. Az Európai Bizottság eljárása 296
3.1. Az eljárás megindulása 296
3.2. Bizonyítás 302
3.3. Ideiglenes intézkedés 306
3.4. Eljárási garanciák 307
3.5. A Bizottság határozatai 313
3.6. Pénzbüntetések 316
3.6.1. A Bizottság bírságolási politikája 316
3.6.2. A 2006-os bírságközlemény 326
3.6.3. Engedékenységi politika 328
3.6.4. A 2006-os engedékenységi közlemény 330
3.7. A tagállami versenyhatóságok részvétele a bizottsági eljárásban 333
3.8. Ágazati vizsgálat lefolytatása 334
4. Az Európai Bíróság eljárása 335
5. A tagállami szintű jogalkalmazás problémái 338
5.1. Általános kérdések 338
5.2. A Bizottság és a tagállami versenyhatóságok együttműködése: az ECN 342
5.3. A 81. és 82. cikkek a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban 346
5.4. A bírói jogalkalmazás kérdései 347
5.4.1. A bírói antitröszt jogalkalmazás előnyei, hátrányai 348
5.4.2. A bírói jogalkalmazás egyes kérdései 349
5.4.3. Harmonizálandó perjogok? 352
5.4.4. Az együttműködésről szóló bizottsági közlemény 353
5.4.5. Magánérdekű jogérvényesítés Magyarországon 354
5.5. Együttműködés és egységes jogalkalmazás az EU-ban 355
6. Összefoglalás 359
Ajánlott irodalom 359
VI. Fejezet
A vállalkozások közötti koncentrációk ellenőrzése 361
1. Gazdasági és jogi háttér 363
1.1. A fúziók és felvásárlások gazdasági háttere 363
1.2. Jogforrások 366
2. A Fúziós Rendelet hatálya 370
2.1. A koncentráció 370
2.2. A közösségi dimenzió 376
2.2.1. A brüsszeli egyablakos rendszer 376
2.2.2. A hatáskörök újraosztása: áttétel 382
3. A közösségi méretű koncentrációk értékelése 384
3.1. Bevezetés 384
3.2. A releváns piac 390
3.3. A piaci versenyhatások vizsgálata 394
3.3.1. Áttekintés 394
3.3.2. A horizontális fúziók lehetséges versenyhatásai 399
3.3.2.1. Nem koordinált hatások 399
3.3.2.2. Koordinált hatások 402
3.3.2.3. Egyéb káros versenyhatások 406
3.3.3. A potenciális verseny, mint ellensúly 412
3.3.4. A hatékonysági védekezés 412
3.3.5. Az elbukó cég védekezése 414
3.3.6. Kapcsolódó versenykorlátozások megítélése 415
3.3.7. A versenyprobléma orvoslása vállalások révén 415
4. Eljárási szabályok 420
5. A bírósági felülvizsgálat tapasztalatai 428
6. Összefoglalás 432
Ajánlott irodalom 432
VII. Fejezet
Versenykorlátozó állami intézkedések: az EKSz 3., 10., 81. és 82. cikkeinek együttes olvasata 435
1. Az egybeolvasott rendelkezések 437
2. Az esetjogban kiforrott normatartalom 438
2.1. Az esetjog fejlődése 438
2.2. Az effet utile doktrína tartalma 446
2.3. A vállalkozások részvétele az államhatalom gyakorlásában 448
3. Jogalkalmazási kérdések 449
4. Összefoglalás 451
Ajánlott irodalom 452
VIII. Fejezet
Állami kereskedelmi monopóliumok: a Szerződés 31. cikke 453
1. Bevezetés 455
2. A 31. cikk alkalmazásának története 457
3. Az állami kereskedelmi monopóliumok fogalma 458
4. A tagállamok 31. cikkből adódó kötelezettségei 462
5. A 28. cikk alkalmazása a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokra 464
6. Kivételek a 31. cikk alól 466
7. Lenni vagy nem lenni? 469
8. Jogalkalmazási kérdések 472
9. Összefoglalás 473
IX. Fejezet
Kizárólagos jogok, állami vállalkozások, közszolgáltatások: az EKSz 86. cikke 475
1. Bevezetés 477
2. A 86. cikk (1) bekezdése - tagállami kötelezettségek 478
2.1. Az állam és a privilegizált vállalkozások közötti szoros kapcsolat problematikája 478
2.2. A 86. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozási kör 481
2.3. A 86. cikk (1) bekezdése szerinti tagállami felelősség terjedelme 485
2.4. A 86. cikk (1) bekezdésével együtt alkalmazott rendelkezések 489
2.4.1. Az EKSz 3., 10. és 12. cikkei 489
2.4.2. Versenyszabályok - a 82. cikk 490
2.5. Az állami intézkedés és a vállalkozási magatartás közötti kapcsolat 497
2.6. A gazdasági szabadságok és a 86. cikk (1) bekezdés 498
3. Közszolgáltatások és versenyjog 500
3.1. A legitimáció különféle lehetőségei 500
3.2. A 86. cikk (2) bekezdése: közszolgálat, mint kivétel 502
3.2.1. A kivételről általában 502
3.2.2. Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 503
3.2.3. Felhatalmazó állami intézkedés 508
3.2.4. A közszolgáltatás ellátásának lehetetlensége 508
3.2.5. A kereskedelem fejlődésének csorbítása 511
3.2.6. A bizonyítási teher 512
3.3. Lenni vagy nem lenni? 513
3.4. Az Amszterdami Szerződés újításai 517
4. A 86. cikk (3) bekezdése - jogalkalmazási kérdések 517
4.1. A jog és politika alakításában résztvevő intézmények 517
4.2. A 86. cikk (3) bekezdés szerinti irányelvek 519
4.3. A 86 cikk (3) bekezdés szerinti határozatok 521
5. Összefoglalás 526
Ajánlott irodalom 526
X. Fejezet
Az állami támogatások versenyjogi ellenőrzése 527
1. Bevezetés 529
1.1. Szabad vagy nem szabad? 529
1.2. Tilalom és engedélyezés a gyakorlatban 532
1.3. Jogforrások 533
1.4. A támogatások versenypolitikai ellenőrzésének rövid története az EU-ban 536
1.5. Támogatáskontroll a nemzetközi kereskedelemben 538
2. A tiltott állami támogatások fogalma 539
2.1. Definícióalkotás nehézségekkel 539
2.2. Vállalkozásoknak juttatott kedvezmény 541
2.3. Tagállami forrásból származó kedvezmény 546
2.4. A szelektivitás kritériuma 549
2.5. A verseny torzítása 552
2.6. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége 556
2.7. Az állami támogatások csoportosítása 558
3. Állami támogatások összeegyeztethetősége a közös piaccal 561
3.1. Különleges gazdasági ágazatok 561
3.2. Közszolgálati kötelezettség kompenzálása 563
3.3. Amit engedélyezni kell - 87. cikk (2) bekezdés 564
3.4. Amit engedélyezni lehet: a (3) bekezdés 566
3.5. A Tanács kivételes szerepe 570
4. Fontosabb támogatási részletszabályok 571
4.1. A KKV-nak nyújtott állami támogatások 571
4.2. A nehéz helyzetű cégek megmentésére és szerkezetátalakítására adott állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatás 573
4.3. Regionális támogatások 575
4.3.1. A Bizottság politikája 575
4.3.2. A regionális támogatások és haszonélvezői 576
4.3.3. A regionális beruházási támogatások szabályai 580
4.3.4. Működési támogatás feltételei 581
4.3.5. Kisvállalkozások alapításának támogatása 582
4.3.6. Regionális támogatási térképek 583
5. Az állami támogatások ellenőrzésének eljárásjoga 583
5.1. A szereposztás és a játékszabályok 583
5.2. A transzparencia fontossága 585
5.3. A Bizottság eljárása 586
5.3.1. Létező és új támogatások 587
5.3.2. A bejelentett támogatások vizsgálata - bizottsági engedélyezés 588
5.3.2.1. Jogtalan és összeegyeztethetetlen támogatás, valamint az előzetes bejelentési kötelezettség és a felfüggesztő hatás 588
5.3.2.2. A támogatások előzetes vizsgálata 593
5.3.2.3. Formális eljárás a 88. cikk (2) bekezdése alapján 595
5.3.3. A be nem jelentett támogatások vizsgálata 597
5.3.4. A létező támogatások ellenőrzése a 88. cikk (1) bekezdése alapján 599
5.3.5. Szankciók 600
5.3.6. Harmadik felek eljárási jogosítványai 603
5.4. Az EU Bíróságának szerepe 603
5.4.1. A Bizottság határozatainak megtámadása 603
5.4.2. Sajátos jogsértési eljárás - a 88. cikk (2) bekezdés 606
5.5. A tagállami szintű jogalkalmazás 607
6. Összefoglalás 610
Ajánlott irodalom 611
Jelentősebb bírósági ítéletek 613
Bibliográfia 615
Jogesetjegyzék 623
Tárgymutató 635

Témakörök