Előszó
Homokóra.
Két, szük szájával egymásra borított palack.
A felső tele homokkal. Szük garaton szemenként hull az alsóba.
Szem szem után, mig megtelik.
Mikor megtelt, kifordul sarkából és felülre...
Tovább
Előszó
Homokóra.
Két, szük szájával egymásra borított palack.
A felső tele homokkal. Szük garaton szemenként hull az alsóba.
Szem szem után, mig megtelik.
Mikor megtelt, kifordul sarkából és felülre kerül. Ami pedig felül volt előbb, alákerül.
És ujra hullanak a porszemek.
Szem szem után. Egyenként...
Nem számlálja őket senki. De mikor betelt a mérték, újra kifordul és ami alul volt, felül kerül.
Senkisem olvassa őket, egyetlen porszem útját nem követheted szemeiddel, mert valamennyi hamarabb pereg le, mint ahogy a szemeddel egyszer hunyoritani tudsz. Ám száz ilyen rebbenés egy perc, néhány ezer egy óra, néhány millió egy év, milliószor millió egy-egy aeonja a világfejlődésnek. És szorozd meg még ezt néhány ezerrel s ennek az egész naprendszernek az élete hosszát megmérted.
Perc, év, aeon, - mi az?
Történések fonalra füzve.
Történések is egymásra hullanak, mint a porszemek a homokórán. Az egyik elboritja, eltemeti a másikat, mint a porszemek egymást.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal