Transzgenikus növények és a világ mezőgazdasága

Előszó

A tudományos kutatás eddigi története számos példával szolgált arra, hogy kutatók, tudós társaságok állásfoglalásukkal, szakmai értékelésükkel kívánták segíteni a társadalmat, a politikusokat, abban miként lehet a tudomány eredményeit az emberiség érdekében felhasználni. Napjainkban a molekuláris és sejtbiológia területén született felfedezések sürgetik egy új szemléletmód kialakulását. Ezek az eredmények eddig a fantázia szüleményének tartott hasznosítások sorát, mint megvalósuló lehetőséget vetítik előre az emberi gyógyításban, a mezőgazdaságban. Érthető módon a sok új információ, a kutatói mozgástér kibővülése a közvélemény elbizonytalanodásához vezet, kétségeket támaszt. Ilyen helyzetben felfokozott társadalmi igényként, elvárásként fogalmazódik meg a korrekt tájékoztatás szükségessége. Ezt a feladatot vállalta több nemzet akadémiájának felkérésére létrejött szakértői bizottság, amikor átfogó elemzésekkel, tudományos tényeken alapuló állásfoglalásokat fogalmazott meg a transzgénikus növényeknek a világ mezőgazdaságában betöltött szerepével kapcsolatban. A bizottság összefoglaló tanulmányában a jobbító törekvések kapcsán igen részletesen mérlegeli az előnyöket, a kockázatokat, a géntechnológiával történő növénynemesítés eredményeit illetően. Új koncepciónak tekinthető, hogy a bizottság tagjai a mérlegelés során a jelenleg alkalmazott mezőgazdasági gyakorlathoz viszonyítanak, kiemelt figyelmet szentelnek az emberi egészséget javító, a világ élelmezési problémáit mérséklő transzgénikus növényeknek. A szakértők javaslataik megtételekor igen mélyrehatóan vizsgálják a természetes környezetre gyakorolt hatásokat, de nem hagyják figyelmen kívül akár a fejlett, akár a fejlődő világ országaiban folyó mezőgazdasági tevékenység gazdaságosságát befolyásoló tényezőket sem. Kormányzati és nemzetközi intézkedéseket sürgetnek a világcégek monopol helyzetének ellensúlyozására, a szellemi termékek hasznosítási jogának kiszélesítésére. Az előnyök és kockázatok mérlegelése egyértelműen azt mutatja, hogy a géntechnológiára épülő fajtaelőállítás a termesztett növények nemesítését szolgálja, a nemesítés szó legszorosabb értelmében. E cél érdekében minden eszközzel az egyre bővülő tudományos ismeretekre támaszkodva törekedni kell a kedvezőtlen, nem kívánt következmények kizárására. Így biztosítható, hogy a napjainkban lejátszódó biológiai információ-robbanás az emberiséget szolgáló termékek megszületéséhez vezessen. Vissza