Tréfa

Fülszöveg

Hogyhogy az emberiség ópiuma? védekeztem továbbra is. Ne kerülgesd a forró kását, magad írtad. Marx a vallást nevezte a nép ópiumának, teszerinted a mi optimizmusunk az ópium! Megírtad Markétának. Szeretném tudni, mit szólnának hozzá a munkásaink, az élmunkásaink, akik túlteljesítik a tervet, ha megtudnák, hogy optimizmusuk ópium, fűzte hozzá azonnal a másik. A harmadik meg hozzátette: egy trockistának az építő optimizmus mindig ópium. Te pedig trockista vagy. Az istenért, hogy gondolhattok ilyet? védekeztem. Írtad, vagy nem írtad? Talán csakugyan írtam ilyenfélét tréfából, hiszen ennek már két hónapja, nem emlékszem rá. Emlékeztethetünk rá, mondták, és felolvasták a képeslapomat: Az optimizmus az emberiség ópiuma. Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik! Éljen Trockij! Ludvík. Ezek a mondatok olyan rettenetesen hangzottak a politikai titkárság kis szobájában, hogy ebben a pillanatban már féltem tőlük, és megéreztem, hogy olyan pusztító erejük van, amelynek nem bírok ellenállni.... Tovább

Fülszöveg

Hogyhogy az emberiség ópiuma? védekeztem továbbra is. Ne kerülgesd a forró kását, magad írtad. Marx a vallást nevezte a nép ópiumának, teszerinted a mi optimizmusunk az ópium! Megírtad Markétának. Szeretném tudni, mit szólnának hozzá a munkásaink, az élmunkásaink, akik túlteljesítik a tervet, ha megtudnák, hogy optimizmusuk ópium, fűzte hozzá azonnal a másik. A harmadik meg hozzátette: egy trockistának az építő optimizmus mindig ópium. Te pedig trockista vagy. Az istenért, hogy gondolhattok ilyet? védekeztem. Írtad, vagy nem írtad? Talán csakugyan írtam ilyenfélét tréfából, hiszen ennek már két hónapja, nem emlékszem rá. Emlékeztethetünk rá, mondták, és felolvasták a képeslapomat: Az optimizmus az emberiség ópiuma. Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik! Éljen Trockij! Ludvík. Ezek a mondatok olyan rettenetesen hangzottak a politikai titkárság kis szobájában, hogy ebben a pillanatban már féltem tőlük, és megéreztem, hogy olyan pusztító erejük van, amelynek nem bírok ellenállni. Elvtársak, ezt én tréfának szántam, mondtam, de éreztem, hogy senki sem hihet nekem. Ti ezt mulatságosnak tartjátok? kérdezte az egyik elvtárs a másik kettőt. Mindketten megcsóválták a fejüket. Ismernetek kellene Markétát! mondtam. Ismerjük, felelték. Na látjátok, mondtam, Markéta mindent komolyan vesz, mi mindig ugrattuk egy kicsit, igyekeztünk megdöbbenteni. Ez nagyon érdekes, mondta az egyik elvtárs, a többi leveled alapján nem gondoltuk volna, hogy nem veszed komolyan Markétát. Hát ti minden levelemet olvastátok, amit Markétának írtam? Vissza