Új magyar büntetőeljárás

Szerző

Szerkesztő

'Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	687 oldal
Sorozatcím:	Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9542-39-6
Megjegyzés:	Angol nyelvű tartalomjegyzékkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv elsősorban a 2003. július 1-től hatályos büntető eljárásjogot mutatja be. Vezérfonalul szolgálhat a joghallgatóknak a szigorlatra való felkészülésben, elméleti alapvetést adhat a jogalkalmazóknak a mindennapi jogértelmezésben, segítséget nyújthat tudományos kutatóknak, egyetemi oktatóknak saját jogterületük műveléséhez. Mindezt teszi széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, olvasmányosan szemléletesen, sok-sok jól hasznosítható, áttekintő táblázat iratminta bemutatásával.

Tartalom

Előszó helyett	19
Rövidítések jeyzéke	21
A büntetőeljárás	29
A büntetőeljárás strukturális megközelítése	29
A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tavékenységének fontos rész	29
A büntetőeljárás szakaszai	30
Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete	32
A büntetőeljárás funkcionális megközelítése	34
A büntetőeljárás külső funkciói	34
A büntetőeljárás belső funkciói	37
A büntetőeljárás alanyai	37
A büntetőeljárás a "régi kttős szorításban"	39
A büntetőeljárás "új kettős szorításban"	40
A büntető eljárásjog	43
A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1998. évi XIX. törvény és novellái	43
A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai	44
Az ún. szervezeti törvények jelentősége	46
Egyéb kiegészítő jogforrások	47
A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya	48
A büntető eljárásjog tudománya	52
A büntető eljárásjog mibenléte	52
A magyar büntető eljárásjog tudománya	53
A modern büntető eljárásjogi irodalom	55
A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz	56
Az ún. "bűnügyi tudományok"	56
Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog	56
A büntetőeljárás alapelvei	59
Az alapelvek lényegi ismérvei	59
Az alapelvek csoportosítása	60
Az "alapelv-infláció" veszélye	62
A régi és az új "vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése	63
Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája	63
A tisztességes eljáráshoz való jog (elve)	63
Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve)	65
A "fegyverek egyenlőésgének" elve	65
Az alapelvek normativitásának kérdése	67
Az alapelvek jelentősége -a z igazságszolgáltatás ismérvrendszere	68
Az egyes alapelvek	71
A hivatalbóliság elve	71
A tételesjogi megközelítés	71
A szakirodali megközelítés	71
Törések a legalitáson és officialitáson	72
Az officialitás közvetett törései	73
A hatóságok officialitásból folyó feladatai	75
Az ártatlanság vélelme	76
Az ártatlanság vélelmének összetevői	76
Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai	77
Az ártatalanság vélelmének alkérdései	78
A bizonyítási teher kérdése	80
Az in dubio pro reo elve	81
A "nemo tenetur" elve	82
Összefoglalás	83
A védelem elve	84
A tételesjogi megközelítés	84
A védelem fajai	85
A kötelező védelem esetei	85
A favor defensionis mint gyűjtőfogalom	88
A kontradiktórium elve	89
Az eljárási feladatok megosztásnak elve	89
A tételesjogi megoldás	89
A konrtadiktórium elvének fő kérdései	91
A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába	92
A nyilvánosság elve	92
A tételesjogi megközelítés	92
A nyilvánosság jelentősége	93
A nyilvánosság fajai	93
A nyilvánosság kizárása	94
A korlátozott nyilvánosság	95
A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása	95
A niylvánosság kizárásának alakszerűségei	96
A nyilvánosság megsértésének következményei	96
Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján	97
Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása	98
A közvetlenség elve	99
A tételesjogi megközelítés	99
A közvetlenség elvének kérdései	100
A közvetlenség elvének megsértése	103
A szóbeliség elve	104
A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal	104
A szóbeliség és az írásbeliség	105
A szóbeliség és az anyanyelvhasználat	105
Az ún. "önvallomás" problémája	106
A jogorvoslati jogosultság elve	107
A jogorvoslatok fogalma és felosztása	107
A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége	109
Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről	110
Egyéb alapelvek	111
A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek	111
A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek	112
A büntetőbíróság	114
A bíróság fogalma	114
A joghatóság	117
A hatáskör	118
Az illetékesség	119
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata	121
Az eljáró bíróság kijelölése ("bíróküldés")	122
A vádhatóság és az ügyész	126
Az ügyészség Janus-arcúsága	126
Az ügyész jogállása	127
A nyomozás	127
A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog	128
A vádképviselet	132
A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek	132
A véd fogalma	132
A vádképviseleti rendszerek	133
A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya	134
A nyomozó hatóságaok	137
Az általános nyomozó hatóságok	137
A rendőrség	137
Az ügyészség mint általános nyomozóhatóság	138
A különös nyomozó hatóságok	140
Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása	143
A kizárás általános szabályai	143
Az általános kizárási okok	143
Az általános kizárási eljárás	144
A kizárás különös szabályai	145
A bíró kizárási okai	145
A bíró kizárási eljárása	146
Az ügyész kizárása	148
A nyomozó kizárása	148
A védelem alanyai	150
A terhelt	150
A terhelt fogalma	150
A terhelt helyzete	151
A terhelt jogai	152
A terhelt kötelességei	155
A védő	156
A védő fogalma	156
A védői jogállás keletkezése és megszűnése	159
A védő jogállása, hivatása	163
A sértett	170
A sértett fogalma	170
A sértett normatív fogalma	170
A (csak) sértett jogai	171
A sértett eljárási kötelességei	172
A magánvádló	173
A magánvád köre	173
A magánvád és a magánindítvány viszonya	173
A magánvád és a közvád viszonya	175
A magánvádló jogállsáa	176
A pótmagánvádló	177
A pótmagánvádló jogállása	176
A pótmagánvádló köre	178
a pótmagánvádló jogállása	180
A közvád és a pótmagánvád viszonya	180
A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban	181
A magánfél és a polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága	181
Az érvényesíthető polgári jogi igény	182
A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje	184
A polgári jogi igényről hozható döntés	185
A magánféljogállása	17
A polgári és böntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél	188
Az adhéziós eljárás szabályai	188
A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya	190
A sértett sokarcúsága ("multipozíciója")	191
A sértett egyéb szerepei	191
A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása	191
A jogi képviselet a bűnügyekben	193
A sértett jogi képviselete	193
A törvényes képviselő jogállása	194
A z egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete	195
A tanú ügyvédje	196
A segítők	197
Az eljárási cselekmények	199
Az eljárási cselekmények csoportosítása	199
Az eljárási határidők számítása	200
Az igazolás	202
A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése	205
Másolatok készítése	208
A bizonyítékok	210
A bizonyítás meghatározása	210
A bizonyítás és a ténymegállapítás	210
A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban	211
A bironyítás foglama	214
A bizonyítási rendszerek	215
Történeti rendszerek	215
A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve	217
A bizonyíték fogalma	219
A bizonyíték és a bizonyítás	219
A bizonyítási eszköz és a bizonyíték	219
A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban	221
A tények és az adatok összefüggése	222
A bizonyíték fogalma	223
A bizonyítékok osztályozása	224
Az osztályozás jellemzői, jelentősége	224
Az eredeti és származékos bizonyítékok	225
A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok	225
A terhelő és a mentő bizonyítékok	225
A közvetlen és a közvetett bizonyítékok	226
A Be. felsorolása, a törvényi felosztás	227
A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma	227
A bizonyítás alapkérdése	228
Az egyes bizonyítékok	231
A tanúvallomás	231
A tanúvallomás jellege és jelentősége	231
A tanú jogállása	232
A tanúzási akadályok	233
A tanúkihallgatás menete	237
A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők	238
A tanúvédelem kérdése	240
A terhelt vallomása	243
A terhelt vallomásának jellege és jelentősége	243
A terhelt kihallgatásának menete	245
A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása	247
A terhelt kihallgatásának formái	248
A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája	250
A terhelt vallomásának értékelése	251
A szakvélemény	253
A szakértők jelentősége	253
A szakértő igénybevételének feltétele	254
A szakértő igénybevételének módja	255
A büntetőeljárásba szekértőként bevonható szervek és személyek	256
Többszemélyes szakértői vizsgálatok	259
A szakértő jogállása	260
A tárgyi bizonyítási eszköz	271
A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre	271
A tárgyi bizonyítékok jelentősége	272
Az okiratok	272
Az okiratok jelentősége	272
Az okiratok felhasználása	272
A bizonyítási eljárások	274
A szemle	274
A bizonyítási kísérlet	276
A felismerésre bemutatás	276
A szembesítés	277
A szekértők párhuzamos meghallgatása	278
A közvetett bizonyítékok, a jogellenes bizonyítékok és a"titkos" bironyítékok sajátos problémái	281
A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői	281
A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás	281
Egy közvetett bizonyíték jellemzői	283
Több közvetett bizonyíték kapcsolata	284
A jog ellenes bizonyítékok alapkérdései	287
A jogellenes bizonyítékok jelentősége	287
A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege	288
A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja	290
A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya	292
A "titkos" bizonyítékok főbb problémái	293
A tikos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata	293
A jogi szabályozás követelményei	294
A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása	295
A titkos információ "okiratosítása"	296
A különösen védett tanú avagy az "anonim" tanú vallomása	298
A "titkos" bizonyítés mint paradigmaváltás	299
A kényszerintézkedések	301
A kényszerintézkedések és az "emberi jogok" sajátos viszonya a büntetőeljárásban	301
Az Alkotmányban biztosított "alapvető jogok" korlátozása	301
Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének "egyensúlya"	301
Az emberi jogok biztosításának "felértékelődése" az Alkotmányban és "leértékelődése" a büntető eljárásjogban	302
A kényszerintézkedések felosztása	305
Eljárásjogi célok szerint	306
Emberi jogok szerint	306
Egyéb felosztás	307
A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai	308
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések	310
Az előzetes letertóztatás	310
Az előzetes letartóztatás fogalma	310
Az előzetes letartóztatás feltételei	311
Az előzetes letartóztatás elrendelése	318
Az előzetes letartóztatás tartalma	321
Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása	324
Az előzetes letartóztatás helyettesítése	328
Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat	329
A kártalanítás	335
Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése	338
Az ideiglenes kényszergyógykezelés	339
Fogalma	339
Feltételei	339
Elrendelése	340
Tartama	340
Foganatosítása	340
Megszüntetése	341
A lakhelyelhagyási tilalom	342
A lakhelyelhagyási tilalom fogalma	342
A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése	342
A lakhelyelhagyáis tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése	343
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye	343
A házi őrizet	343
Az úti okmány elvétele	346
A kényszerintézkedés lényege	346
Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása	346
A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól	347
Az óvadék	348
Fogalma	348
Az óvadék alkalmazási köre	349
Az óvadéki jogviszony megszűnése	350
Az őrizetbevétel	351
Fogalma	351
Feltételei	351
Elrendelése	352
Tartama	353
Foganatosítása	354
Megszüntetése	354
Jogorvoslat	354
Az elővezetés	354
Más emberi jogokat korlátozó kényszerintézkedések	358
A házkutatás	358
Fogalma	358
Feltételei	359
Foganatosítása	361
A motozás	363
Fogalma	363
Feltételei	364
Foganatosítása	365
Lefoglalás	365
Fogalma	365
Feltételei	365
Elrendelése	366
Foganatosítása	367
Megszüntetése	368
A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés	369
A zár alá vétel	370
Fogalma	370
Feltételei	370
Foganatosítása	371
Feloldása	372
Jogorvoslat	372
A biztosítási intézkedés	373
A biztosítási intézkedés szabályozása	373
A biztosítási intézkedés létjogosultsága	373
Eljárási szankciók	374
A rendbírság	374
A testi kényszer alkalmazása	375
Egyéb eljárási szankciók	376
A büntetőeljárás megindítása	378
A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete	378
A büntetőeljárás feltételei	379
A pozitív feltételek	379
Gyanú és büntetőeljárás	379
A büntetőeljrás akadályai (negatív feltételi)	383
A nyomozás szerepe, menete	384
A fejelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja	386
A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján)	389
A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele	389
A feljelentés elutasítása	390
A sima és a kombinált feljelentés elutasítása	390
A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre	392
A nyomozás megindítása (elrendelése)	393
A halaszthatatlan nyomozási cselekmény	394
A nyomozás	397
A nyomozás lefolytatása (teljesítése)	397
A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában	397
A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei	397
A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés	399
A nyomozás határideje	400
Az ügyészi nyomozás felügyelet	401
A nyomozás rendjének biztosítása	402
Jelenlét a nyomozási cselekményeknél	403
A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása	406
A nyomozás felfüggeszétsée	409
A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás	411
Nemzetközi bűnögyi együttműködés a nyomozás során	412
A nyomozás lezárása	412
A nyomozás lezárásakor hozható döntések	412
A nyomozás megszüntetése	413
A nyomozás befejezése	415
Jogorvoslat a nyomozás során	418
A jogorvoslatok fajtái	418
A panasz	418
A felülbírási indítvány	420
Az ellenvetés	421
A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése	423
A fellebbezés	423
A nyomozási bíró eljárása	425
A nyomozási bíróról általában	425
A nyomozási bíró feladatai	425
A nyomozási bíró ülése határozatai	426
Titkos adatszerzés a nyomozás során	429
A titkos adatszerzésről általában	429
A tasz. feltételrendszere	432
A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása	435
A vádemelés	439
A vádemelésről általában	439
Az ügyészi revízió	439
A vádirat	441
Vádiratminta	444
A vádemelés részbeni emllőzése	447
A vádemelés elhalasztása	448
A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei	448
Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén	449
A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés	450
Bizonyosság és valószínőség a vádemeléskor	450
A tárgyalás előkészítése	453
A tárgyalás előkészítésének jellege, helye a Be. rendszerében az ún "közbenső eljárás" problematikája	453
Az előkészítés során megvizsgálandó kérdések és a döntési jogkörök	455
A megvizsgálandó kérdések	455
A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása	456
Az előkészítő ülés	459
Jogorvoslatok a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen	460
A tárgyalás	462
A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere	462
A tárgyalás monista és dualista rendszere	462
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntarása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei	464
A tárgyalás vezetése	464
A tárgyalás rendjének fenntartása	467
Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések	468
Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata	468
Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson?	469
Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye?	470
A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése	470
A bizonyítás felvétele	470
A bizonyítás mellőzése	471
A bizonyítás kiegészítése	471
A vád elejtése és módosítása	472
A vád elejtése	472
A vád módosítása	476
Perbeszédek és felszólalások	476
A perbeszédek sorrendje	476
A perbeszéd tartalmi kellékei	477
A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben	478
A perbeszéd retorikai vonatkozásai	478
A perbeszéd felépítése	479
Az elsőfokú tárgyalás egyszerűsített módjai	481
A tárgyaláson hozott határozatok	483
A bírósági határozatok csoportosítása és határozathozatal	483
A határozatok csoportosítása	483
Az ügydöntő határozatok meghozatala	484
Az eljárást megszüntető végzés	484
Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai	484
A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés	485
A tárgyalás előkészítse során hozott eljárást megszüntető végzés	486
Az ítéletek fajai, szerkezete és tartalma	487
Az elsőfokú ítéletek fajai	487
A felmenő ítélet	488
"A bűnösítő" ítéletek	489
Az ítélet szerkezete és tartalma	492
Az ügydöntő határozat közélése	499
Az ügydöntő határozat közlésének módjai	499
Az ítélet kihirdetése	500
Az ítélet kézbesítése	500
A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság porblémája	500
A tettazonosság jelentősége	500
A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek	501
Mi a vád tárgya?	501
A tételesjogi megoldás	502
A jogerő	504
A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái	504
A jogerőre képes határozatok	506
A jogerőre emelkedés időpontja	508
A jogerő hatásai	509
A jogerő terjedelme	509
A jogerő feloldása	510
A perorvoslatok	513
A perorvoslatok fogalma és felosztása	513
A perorvoslatok jelentősége	513
Az első főkérdés: hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer?	514
A második főkérdés: milyen legyen a felülbírálat terjedelme?	517
A harmadik főkérdés: milyen legyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróságnak?	517
A negyedik főkérés: érvényesüljön-e súlyosbítási tilalom a fellebbvitel során?	517
A fellebbezés	521
A fellebbezésre jogosultak. a fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása	521
A fellebbezésre jogosultak	521
A fellebbezés alapja és hatálya	522
A fellebbezés bejelentése	523
A fellebbezés visszavonása	524
A fellebbezés tartalma	524
A felülbírálat terjedelme. A részjogerő	525
Az elsőfokú határozat felülbírálata	525
Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése	526
A súlyosítási tilalom - reformatio in peius	529
A súlyosítási tilalomról általában	529
Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosbítási tilalomban	530
A főszabályok értelmezése	530
A kivételek értelmezése és összefüggése	533
Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik	534
Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések	534
Az abszolút eljárási szabálysértések	535
A relatív eljárási szabálysértések	537
A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai	540
A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság	540
A megalapozatlanság esetei	541
A megalapozatlanság fokai	543
A megalapozatlanság kiküszöbölésében eszközei	544
A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei	544
A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai	544
A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai	547
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése	547
A hatályon kívül helyező végzés tartalma	548
A megismételt eljárás szabályai	549
A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése	550
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása	550
A másodfokú bírósági eljárás előkészítése	550
Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége	552
A fellebbezési tanácsülés	552
A fellebbezési nyilvános ülés	553
A fellebbezési tárgyalás	554
A másodfokú bíróság határozatai	558
A másodfokú határozatok törvényi felosztása	558
A másodfokú határozatok rendszere	560
A másodfokú ítéletek	561
Egyéb kérdések	563
A végzés elleni fellebbezés	563
A másodfokú határozat közlése	565
A rendkívüli perorvoslatok	567
A perújítás	567
A perújítás fogalma	567
A perúíjtás okati és feltételei	567
A perújítás kezdeményezésére jogosultak. a perújítási indítvány	570
Perújítás a terhelt javára és terhése	571
A perújítás ügyészi szakasza	573
A perújítás tanácsülési szakasza	573
A perújítás tárgyalási szakasza	574
A felülvizsgálat	576
A felülvizsgálat fogalma	576
A felülvizsgálat okai és feltételei	577
A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak	579
Az elsőfokú bíróság eljárása	580
A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása	580
Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői	583
A törvényességi jogorvoslat	584
A törvényességi jogorvoslat fogalma	584
A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei	585
A törvényességi jogorvoslat elbírálása	585
A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok	586
A jogegységi eljárás	586
A különeljárások	589
A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei	589
Az "egységes" anyagi és alaki büntetőjog	589
Az ún. "elterelés" mint külső differenciálás	589
A büntetőeljárás belső differenciálása: a különeljárások kialakulása	590
A különeljárások köre	591
A különeljárások jogpolitikai indokai	592
A külöeljárások viszonya a rendes eljáráshoz	593
A különeljárások viszonya egymáshoz	593
Az egyes különeljárások	597
A fiatalkorúak elleni büntetőejárás	597
Általános rendelkezések	597
Az alanyok köre	599
A bizonyítékok köre	600
A kényszerintézkedések köre	601
A fiatalkorú bűnperében sajátosságai	602
A magánvádas eljárás	603
A magánvád és a viszonyvád köre	603
A magánvádló jogállása	604
Az ügyész jogállása	604
Az eljárás megindítása. A nyomozás	605
A személyes meghallgatás	606
Az elsőfokú tárgyalás	608
Perorvoslatok, bűnügyi költség	611
A pótmagánvádas eljárás	612
Különlejárás-e a pótmagánvádas eljárás?	612
A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei	613
Korlátozások a pótmagánvád diszfunkciójának visszaszorítására	613
A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés	614
A vádindítványt elutasító végzés	614
A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre	615
A multipozíció problémája	616
A katonai büntetőeljárás	617
A katonai bíráskodás általában	617
A katonai büntetőejárásra tartozó ügyek	617
Az eljárás alanyai	619
A kényszerintékedések	620
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben	621
Az eljárás sajátos szabályai	622
A bíróság elé állítás	623
A bírósá elé állítás fogalma és feltételei	623
A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége	624
A bírósági eljárás lefolytatása	626
A tárgyalás mellőzése ("büntetőparancs")	627
Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre	627
A végzés tartalma	628
A tárgyalás tartásának kérése	629
Az elsőfokú tárgyalás	630
Lemondás a tárgyalásról	633
A vádalku fajai	633
A tárgyaláról lemondás fogalma és feltételei	634
A különeljárás megindítása	635
A bíróság nyilvános ülése	636
A fellebbezési eljárás	637
Eljárás a távollévő terhelt ellen	637
Az ún. "in contumatiam" eljárás jellege	637
A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén	638
Az elsőfokú bírósági eljárás	639
A mentességi eljárás	640
A különleges eljárások	644
A különleges eljárás fogalma	644
A különleges eljárások közös szabályai	645
A különleges eljárások felosztása	645
A büntetésekkel kapcsolatos különleges eljárások	649
A "nemzetközi vonatkozású" eljárások	651
A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás	651
A biztosíték	652
A külföldi ítélet érvényének elismerése	653
A büntetőeljárás átadása és átvétele	653
A külföldi államnál történő feljelentés	654
Az eljárási jogsegély	654
A kiadatás	655
A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása	656
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése	657
Egyéb különleges eljárások	658
A mentesítési eljárás	658
A kegyelmi eljárás	659
A határozatok végrehajtása	661
Utószó helyett	665
Név- és tárgymutató	666
Contents	681