Trianonról a 21. század elején (dedikált példány)

Fülszöveg

Trianonban a magyar népet, a magyar nemzetet, fájdalmas és rettenetes igazságtalanság érte. Ezt bizonyítja, hogy három emberöltőnyi idővel Trianon után, a 21. század elején - sok százezer, millió magyar elűzése, kivándoriása, kitelepítése, széttelepítése, elhurcolása, meggyilkolása, továbbá asszimilációja, reszlovakizációja stb. ellenére - van magyar kérdés a Kárpát-medencében. Köszönhetően a kisebbségi sorsban élő nemzedékek kitartásának, szülőföld- és anyanyelvszeretetének.
Trianonról nekünk beszélni kell, nemcsak évfordulókon. Az igazságot ki kell mondani még akkor is, ha külföldön - és sajnos itthon is - ez sokaknak nem tetszik. Trianon igazságtalanságait történelmi hazugságokkal elfedni nem lehet. Védekező, elhallgató álláspont helyett nem támadó, de a tényeket, az igazságot kimondó és leíró politikát kell folytatni. Trianonról beszélni, a történelmi tényeket ismertetni nem nacionalizmus.
Az elmúlt évtizedekben nemzedékek nőttek fel, akiknek a történelmi Magyarországról,... Tovább

Fülszöveg

Trianonban a magyar népet, a magyar nemzetet, fájdalmas és rettenetes igazságtalanság érte. Ezt bizonyítja, hogy három emberöltőnyi idővel Trianon után, a 21. század elején - sok százezer, millió magyar elűzése, kivándoriása, kitelepítése, széttelepítése, elhurcolása, meggyilkolása, továbbá asszimilációja, reszlovakizációja stb. ellenére - van magyar kérdés a Kárpát-medencében. Köszönhetően a kisebbségi sorsban élő nemzedékek kitartásának, szülőföld- és anyanyelvszeretetének.
Trianonról nekünk beszélni kell, nemcsak évfordulókon. Az igazságot ki kell mondani még akkor is, ha külföldön - és sajnos itthon is - ez sokaknak nem tetszik. Trianon igazságtalanságait történelmi hazugságokkal elfedni nem lehet. Védekező, elhallgató álláspont helyett nem támadó, de a tényeket, az igazságot kimondó és leíró politikát kell folytatni. Trianonról beszélni, a történelmi tényeket ismertetni nem nacionalizmus.
Az elmúlt évtizedekben nemzedékek nőttek fel, akiknek a történelmi Magyarországról, Trianonról homályos ismeretei vannak, egyszerűen azért, mert az iskolákban nem tanították, nem beszéltek róla. Trianon tabutéma volt, többek között azért is, hogy szomszédaink nehogy megsértődjenek.
Beszélni, ími kell arról is, hogy szomszédainknál ennyi évtizeddel Trianon után miért van trianoni sokk, trianoni trauma, félelem, miért érzékenyek a magyar szóra, a piros-fehér-zöld színre, a koronás címerre, történelmi, tudományos és kulturális nagyjaink szobraira, emléktábláira, a magyar iskolákra, egyetem(ek)re, a magyar feliratokra, helységtáblákra, stb.? Miért vádolják irredentizmussal azt, aki Trianonról beszél, ír, fílmetkészít, stb.?
Cél ugyanakkor elősegíteni a tisztánlátást, helyesebben a tisztábban látást „Nagymagyarország" kérdésében. Álmokat, illúziókat szembesíteni a valósággal, a realitásokkal, a történelmi Magyarországon végrehajtott utolsó (1910. évi) népszámlálás részletes anyanyelvi, vallási, nyelvismereti, stb. adataival. Vissza