"...tsekély vélekedésem szerént..."

Fülszöveg

Aranka György volt már „Erdély Kazinczy"-ja, mindenhez értő polihisztor, úttörő Shakespeare-fordító, szabadkőműves páholyalapító, gyenge költő, dilettáns nyelvész és filozófus, túl sokáig élő, unalmas, félbolond öregember. Életműve sokféle kutatási terület tárgya lehetne; egyaránt találhatnak benne érdekes momentumokat az irodalom-, filozófia-, jog- és neveléstörténészek. Megerősítik ezt még életében megjelent munkái, amelyek között található drámafordítás, verseskötet, filozófiai fejtegetés, történeti munka és politikaelméleti értekezés is. Az utókor nem véletlenül - leginkább mégis tudományszervező tevékenysége miatt tartja őt számon, mint az 1793-tól 1806-ig fennálló Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság titoknokát. Úgy tűnik tehát, hogy Aranka György életművével kapcsolatban nagyon sok széttartó értelmezést lehet létrehozni. Lehetséges-e vajon olyan elbeszélést létrehozni Aranka Györgyről, amely egyszerre próbálja meg leírni a marosvásárhelyi táblabíró életművének egymástól nagyon eltérő irányú útjait? Talán igen. Jelen kötet Aranka György négy, kéziratban lévő értekezésének publikálásával és a hozzájuk kapcsolódó bevezető tanulmány segítségével lehetőséget nyújt egyrészt arra, hogy az életmű különállónak tűnő darabjait ismét egységben szemléljük, másrészt pedig a felvilágosodás korának ismerős, ám mégis idegen világát valamelyest megértsük.
A Fiatal Filológusok Füzetei szegedi bölcsészek vállalkozása irodalmi és eszmetörténeti szempontból fontos, nehezen hozzáférhető szövegek filológiailag megmunkált közreadására, az európai szellemi forrongás mérvadó szerzői, művei, műhelyei bemutatására. Vissza