kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Magvető Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 499 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Töredék kötet. A könyv néhány fekete-fehér fotóval, reprodukcióval illusztrált. |
| Bevezetés | 5 |
| Antigoné lázadása | |
| Szophoklész kritikusai | |
| Arisztotelész vagy Nietzsche? | 31 |
| Az esztétika mint elméletté rögzült kritika | 32 |
| Az uralkodó konfliktus | 34 |
| Fordulat, felismerés, megrendülés | 36 |
| A céltudatos művészet | 44 |
| Vétkes-e Antigoné? | 53 |
| Apollói vagy dionüzoszi? | 80 |
| Halhatatlanság és történelem | 104 |
| Az egyenlőtlen fejlődés elmélete | 107 |
| Az egyenlőtlen fejlődés elméletének történetéhez | 114 |
| Kreón vagy Antigoné? | |
| Szophoklész és Athén | 135 |
| Szophoklész távlata | 138 |
| A tragikus összeütközés természete | 145 |
| Megpróbáltatás és helytállás | 149 |
| Tett és jellem | 155 |
| Szándék és eredmény | 160 |
| A naiv irányköltészet | 166 |
| Plasztikus eszményiség | 172 |
| Hamlet embersége | |
| Szophoklész és Shakespeare | 181 |
| A korszakos remekmű | 183 |
| Hamlet-titok | |
| Vélekedés vagy bizonyítás? | 189 |
| A Hamlet-legenda | 192 |
| A legenda esztétikai indokolása: a romantikus szubjektivitás elve | 195 |
| Werder különvéleménye | 204 |
| Belinszkij megfejtési kísérlete | 212 |
| A marxi fordulat a reneszánsz kritikában | 216 |
| Kizökkent az idő | |
| A remekmű és környezete | 223 |
| A reneszánsz válsága és a harmonikus ember | 229 |
| A Rabszolgák és a sziklabörtön | 238 |
| Kitörni, vagy beilleszkedni? | 248 |
| A montaigne-i önvizsgálat | 260 |
| A Montaigne-kérdés útvesztői | 261 |
| Én-kultusz vagy társadalomhoz forduló személyesség? | 265 |
| Rembrandt öregkori nevető önarcképe | 274 |
| Önarckép vagy hasonmás? | 276 |
| Az ellentmondásos személyiség | 279 |
| Rembrandt és Shakespeare | 285 |
| Tükröt tartani a természetnek | |
| A shakespeare-i jellegzetes tükre | 289 |
| A távlat | 302 |
| A költői nézőpont | 310 |
| A költő távolságot tart | 312 |
| A börtönvilág és az ember | 315 |
| Hamlet furcsa álcát ölt | 322 |
| Szerepjátszás és helytállás | 323 |
| Az ember: remekmű | 330 |
| Hamlet világképe | 339 |
| Akiket Hamlet irigyel | 346 |
| Az értelmes hősiesség | 349 |
| A hős és a nép | 354 |
| Polonius életfilozófiája | 363 |
| Vele vagy ellene? | 365 |
| A sokszólamú mű | 368 |
| A lírai önelemzés | 375 |
| A kép meghatározás | 378 |
| A gondolati költemények | 380 |
| Szonettek és monológok | 383 |
| A drámai színlelés | 390 |
| A shakespeare-i jellegzetes | 394 |
| Hamlet tipikussága | 397 |
| Shakespeare és "a dráma jövője" | |
| Shakespeare mint vízválasztó | 403 |
| Shakespeare-izálás vagy schillerkedés? | 406 |
| A "dráma jövője" | 409 |
| A marxi szintézis | 412 |
| Önkifejezés és személytelen tükrözés | 417 |
| Közvetlen tudatosság és ösztönösség | 430 |
| Tudatos realizmus - vagy illusztráló eszményítés? | 434 |
| Jegyzetek | 437 |
| Név- és címmutató | 485 |