Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tudomány és etika

A Károli Gáspár Református Egyetem 2012-es évkönyve

Szerkesztő

Kiadó: Károli Gáspár Református Egyetem-L'Harmattan Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 341 oldal
Sorozatcím: Studia Caroliensia
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A XI-XIV. SZÁZADI SZTYEPPEI EREDETŰ BUZOGÁNYOK ÉS HASZNÁLATUK A buzogány,1 bár a legegyszerűbb fegyverek közé tartozik, a mai értelemben viszonylag későn, csak a Kr. utáni első évezred után kezdett... Tovább

Előszó

A XI-XIV. SZÁZADI SZTYEPPEI EREDETŰ BUZOGÁNYOK ÉS HASZNÁLATUK A buzogány,1 bár a legegyszerűbb fegyverek közé tartozik, a mai értelemben viszonylag későn, csak a Kr. utáni első évezred után kezdett elterjedni. Az egyszerű fabunkót, amelyet az őskor embere védelmül és élelmiszer megszerzésére használt nemigen nevezhetjük buzogánynak, de a különböző kőbuzogányoknál sem lehet egyértelműen a harci fegyvert és vadászeszközt megkülönböztetni. Az ókorban a buzogány iráni területen ismert, de használata nem nagyon elterjedt. Kevés buzogányt ismerünk ebből az időből és európai használatáról sem tudunk. A népvándorlás korából a buzogánynak meglehetősen korai ábrázolása egy permi ezüsttálon látható. A küzdő harcosok, feltehetőleg mitológiai hősök, tetőtől talpig páncélban vannak. Az egyik nyilaz, fegyvere jól ábrázolt: összetett, visszahajló merevszarvú íj, a másik lándzsával döf. Az íjász többször eltalálta, sőt keresztüllőtte ellenfelét, de amaz lándzsájával keresztülszúrta támadóját.3 A küzdelem a két vitéz közt nem mindennapi, hiszen a lábuk előtt már egy nagy halom törött fegyver hever.4 Láthatunk két kerek pajzsot, két fokost, négy kardot és három buzogányt. Mindkét vitéz tetőtől talpig páncélban van, a páncél kézfejüket és lábszárukat is takarja, a fejükön háromcsúcsos sisakot hordanak. A páncél lemezkékből, gyűrűkből és pikkelyekből áll. Igen figyelemre méltó az a tény, hogy ezen a Kr. u. VI. századra keltezett ezüst tálon, amely feltehetőleg szogd munka, ennyire felpáncélozott harcosokat látunk. Nyugat-Európában csak több száz évvel az ezredforduló után találkozunk ilyen fokú páncélozottsággal.5 A három buzogány alakja a későbbi besenyő és kun csillag alakú buzogányokra emlékeztet, bár kettőnek a nyakrésze egy kissé a gerezdes buzogány megnyúlt köpűjére hasonlít. Felvetődik a kérdés, hogy a hunok Noin-Ulánál feltárt sírjaiból napvilágra került 30-40 cm hosszú, egy belső vasmag köré öntött, sokszögű bronzpálca buzogánynak nevezhető-e?6 Bár formára nem teljesen azonos azzal, amit buzogánynak nevezünk, használhatóság szempontjából annak tarthatjuk. Annál is inkább elfogadható a hunok bronzbotja buzogánynak, mivel a Bayeux-i szőnyegen ábrázolt gyalogosok kezében látható rövid buzogányszerű fegyvert is annak tartják, annak ellenére, hogy régészetileg a tárgy nem igazolt. A buzogány elterjedése és széleskörű használata a középkorban Európában a besenyőkhöz és a kunokhoz kapcsolható.8 A kunokkal és a besenyőkkel hasonlóan hadakozó és egyébként is hasonló fegyvereket használó avarok és honfoglaló magyarok ugyanis nem használtak buzogányt. Vissza

Fülszöveg

A tavalyi év sikeres bemutatkozását követően immár második alkalommal veheti kezébe a tisztelt olvasó a Károli Gáspár Református Egyetem Studia Caroliensia évkönyvét. Az alapfilozófia változatlan, az Egyetem oktatóinak tudományos igényességű írásait évről-évre egy-egy szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó téma köré csoportosítva foglaljuk kötetbe. Mindemellett nem titkolt cél, hogy az évkönyvvel olyan hagyományt teremtsünk, amely szervesen illeszkedik a református kultúra évszázadokra visszavezethető értékteremtő attitűdjéhez.
Az idei esztendő témájaként a tudomány és az etika kapcsolatát választottuk. Ezt részben az indokolta, hogy Egyetemünk olyan kiváló tudással rendelkező szakembereket kíván képezni, akik felelősséget éreznek tudományáguk fejlődési irányaiért, és alkalmazási területeiért. A témaválasztás másik oka, hogy a jövő nemzedékek oktatóiként, kutatókként bennünket is élénken foglalkoztat a XXI. század fő kérdése: hogyan fejlődhet tovább úgy a tudomány, hogy... Tovább

Fülszöveg

A tavalyi év sikeres bemutatkozását követően immár második alkalommal veheti kezébe a tisztelt olvasó a Károli Gáspár Református Egyetem Studia Caroliensia évkönyvét. Az alapfilozófia változatlan, az Egyetem oktatóinak tudományos igényességű írásait évről-évre egy-egy szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó téma köré csoportosítva foglaljuk kötetbe. Mindemellett nem titkolt cél, hogy az évkönyvvel olyan hagyományt teremtsünk, amely szervesen illeszkedik a református kultúra évszázadokra visszavezethető értékteremtő attitűdjéhez.
Az idei esztendő témájaként a tudomány és az etika kapcsolatát választottuk. Ezt részben az indokolta, hogy Egyetemünk olyan kiváló tudással rendelkező szakembereket kíván képezni, akik felelősséget éreznek tudományáguk fejlődési irányaiért, és alkalmazási területeiért. A témaválasztás másik oka, hogy a jövő nemzedékek oktatóiként, kutatókként bennünket is élénken foglalkoztat a XXI. század fő kérdése: hogyan fejlődhet tovább úgy a tudomány, hogy közben az alapvető morális és életet támogató értékek határozzák meg?
A Studia Caroliensia jelen kötetének szerzői az Egyetem valamennyi oktatási területének, azaz a jog, a bölcsészet-, a hit-, és a pedagógiatudományok aspektusából nézve keresik a lehetséges válaszokat. A jog és morál összhangjáról, a kutatói etika problematikájáról, a globalizáció morális kihívásairól, a válásról szóló bibliai tanítások és a mai keresztény etika összefüggéseiről, az intézményes professzionális nevelés fő funkcióiról szóló írásokat olyan hívőszavaknak tartjuk, amelyek a laikus érdeklődő számára is hasznos fogódzót nyújtanak. Vissza

Tartalom

Rektori előszó 9
Iura
Tóth J. Zoltán: Determinizmus vs. indeterminizmus:
a szabad akarat kérdése a büntetőfilozófiában 13
Nótári Tamás: Az öngyilkosság jogi megítélése az ókori Rómában 65
Rixer Ádám: A magyar jogpolitika és jogrendszer egyes jellegzetességei.
Kísérletek a jog és morál közelítésére 78
Antalóczy Péter - Birher Nándor: A globalizáció etikai kihívásai
a protestáns szociál- és gazdaságetika tükrében 96
Homicskó Árpád Olivér: Hivatásetikai alapelvek a közszolgálatban 142
Ars
Bertha Zoltán: Az irodalmi magyarságtudomány éthosza 157
Vassányi Miklós: Indulattól a megbocsátásig
Hitvalló Maximosz teológiai erénytana mint alkalmazott tudomány 172
K. Csízy Katalin: „Az Intelmek lehetséges forrásairól" 190
Fóris Ágota: írott és íratlan szabályok a kutatásban - a kutatói etika 203
Kendeffy Gábor: „Spirituális kommunizmus"
Egy Ágostoni eszme vándorútja és tudományetikai alkalmazhatósága 219
Kovács Krisztina: Etikai csapdák és a gondolat tisztasága
A költő Celan és a filozófus Heidegger 240
Theologia
Békési Sándor: A szent disputa és az igazság gyümölcse
A bölcsészettudomány és az erkölcs egylényegűségéről 263
Literáty Zoltán: A teológia és az etika kapcsolata egy nehéz textus alapján
Jézus tanítása a válásról a református teológia, a keresztyén etika
és a misszió szempontjából ma 277
Pedagógia
Szenczi Árpád: A tudás és a moralitás szintézise:
az intézményes professzionális nevelés elsődleges funkciója 295
Egyetemi beszámolók
Sepsi Enikő: „A tehetséggondozás feltételeinek javítása
a Károli Gáspár Református Egyetemen" TÁMOP-PROJEKT
(TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0006) lezárásáról 309
Az Egyetem vezetése: A Károli Gáspár Református Egyetem
2012. évi eredményei 313
A KÁROLI KÖNYVEK SOROZAT 2010 ÓTA MEGJELENT KÖTETEI 335
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Tudomány és etika
Állapot:
2.640 Ft
1.320 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba