Tudomány és etika

Előszó

A XI-XIV. SZÁZADI SZTYEPPEI EREDETŰ BUZOGÁNYOK ÉS HASZNÁLATUK A buzogány,1 bár a legegyszerűbb fegyverek közé tartozik, a mai értelemben viszonylag későn, csak a Kr. utáni első évezred után kezdett elterjedni. Az egyszerű fabunkót, amelyet az őskor embere védelmül és élelmiszer megszerzésére használt nemigen nevezhetjük buzogánynak, de a különböző kőbuzogányoknál sem lehet egyértelműen a harci fegyvert és vadászeszközt megkülönböztetni. Az ókorban a buzogány iráni területen ismert, de használata nem nagyon elterjedt. Kevés buzogányt ismerünk ebből az időből és európai használatáról sem tudunk. A népvándorlás korából a buzogánynak meglehetősen korai ábrázolása egy permi ezüsttálon látható. A küzdő harcosok, feltehetőleg mitológiai hősök, tetőtől talpig páncélban vannak. Az egyik nyilaz, fegyvere jól ábrázolt: összetett, visszahajló merevszarvú íj, a másik lándzsával döf. Az íjász többször eltalálta, sőt keresztüllőtte ellenfelét, de amaz lándzsájával keresztülszúrta támadóját.3 A küzdelem a két vitéz közt nem mindennapi, hiszen a lábuk előtt már egy nagy halom törött fegyver hever.4 Láthatunk két kerek pajzsot, két fokost, négy kardot és három buzogányt. Mindkét vitéz tetőtől talpig páncélban van, a páncél kézfejüket és lábszárukat is takarja, a fejükön háromcsúcsos sisakot hordanak. A páncél lemezkékből, gyűrűkből és pikkelyekből áll. Igen figyelemre méltó az a tény, hogy ezen a Kr. u. VI. századra keltezett ezüst tálon, amely feltehetőleg szogd munka, ennyire felpáncélozott harcosokat látunk. Nyugat-Európában csak több száz évvel az ezredforduló után találkozunk ilyen fokú páncélozottsággal.5 A három buzogány alakja a későbbi besenyő és kun csillag alakú buzogányokra emlékeztet, bár kettőnek a nyakrésze egy kissé a gerezdes buzogány megnyúlt köpűjére hasonlít. Felvetődik a kérdés, hogy a hunok Noin-Ulánál feltárt sírjaiból napvilágra került 30-40 cm hosszú, egy belső vasmag köré öntött, sokszögű bronzpálca buzogánynak nevezhető-e?6 Bár formára nem teljesen azonos azzal, amit buzogánynak nevezünk, használhatóság szempontjából annak tarthatjuk. Annál is inkább elfogadható a hunok bronzbotja buzogánynak, mivel a Bayeux-i szőnyegen ábrázolt gyalogosok kezében látható rövid buzogányszerű fegyvert is annak tartják, annak ellenére, hogy régészetileg a tárgy nem igazolt. A buzogány elterjedése és széleskörű használata a középkorban Európában a besenyőkhöz és a kunokhoz kapcsolható.8 A kunokkal és a besenyőkkel hasonlóan hadakozó és egyébként is hasonló fegyvereket használó avarok és honfoglaló magyarok ugyanis nem használtak buzogányt. Vissza

Fülszöveg

A tavalyi év sikeres bemutatkozását követően immár második alkalommal veheti kezébe a tisztelt olvasó a Károli Gáspár Református Egyetem Studia Caroliensia évkönyvét. Az alapfilozófia változatlan, az Egyetem oktatóinak tudományos igényességű írásait évről-évre egy-egy szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó téma köré csoportosítva foglaljuk kötetbe. Mindemellett nem titkolt cél, hogy az évkönyvvel olyan hagyományt teremtsünk, amely szervesen illeszkedik a református kultúra évszázadokra visszavezethető értékteremtő attitűdjéhez.
Az idei esztendő témájaként a tudomány és az etika kapcsolatát választottuk. Ezt részben az indokolta, hogy Egyetemünk olyan kiváló tudással rendelkező szakembereket kíván képezni, akik felelősséget éreznek tudományáguk fejlődési irányaiért, és alkalmazási területeiért. A témaválasztás másik oka, hogy a jövő nemzedékek oktatóiként, kutatókként bennünket is élénken foglalkoztat a XXI. század fő kérdése: hogyan fejlődhet tovább úgy a tudomány, hogy közben az alapvető morális és életet támogató értékek határozzák meg?
A Studia Caroliensia jelen kötetének szerzői az Egyetem valamennyi oktatási területének, azaz a jog, a bölcsészet-, a hit-, és a pedagógiatudományok aspektusából nézve keresik a lehetséges válaszokat. A jog és morál összhangjáról, a kutatói etika problematikájáról, a globalizáció morális kihívásairól, a válásról szóló bibliai tanítások és a mai keresztény etika összefüggéseiről, az intézményes professzionális nevelés fő funkcióiról szóló írásokat olyan hívőszavaknak tartjuk, amelyek a laikus érdeklődő számára is hasznos fogódzót nyújtanak. Vissza