Tudomány és ideológia között

Fülszöveg

Az 1945 utáni magyar történelem iránt megnyilvánuló hazai érdeklődés már-már konjunkturális jelleget látszik ölteni. Legyen szó az 1945-1948 közötti időszakról, a Rákosi- és a Kádár-korszakról vagy a rendszerváltás körüli periódusról, e témák kutatása ma kiemelt tudományos és társadalmi figyelemre számíthat.
Egy ilyen konjunkturális helyzet a történettudomány számára új feladatokat is kijelöl, hiszen a kutatói erőforrások kiaknázása mellett egy olyan kritikai attitűd kialakítása is célja lehet, amely képes szembenézni a történeti témák iránt megélénkülő érdeklődést általában kísérő leegyszerűsítésekkel és félreértelmezésekkel. A szakmai és kritikai feladatok megnövekedésének további következménye, hogy megélénkül a történettudomány saját diskurzusára és társadalmi szerepére fordított figyelme. A történetírás, lévén maga ís történeti-társadalmi produktum, ezen a ponton egyre fokozottabban igényelheti saját története feltárásának és értelmezésének történettudományos munkáját.
E... Tovább

Fülszöveg

Az 1945 utáni magyar történelem iránt megnyilvánuló hazai érdeklődés már-már konjunkturális jelleget látszik ölteni. Legyen szó az 1945-1948 közötti időszakról, a Rákosi- és a Kádár-korszakról vagy a rendszerváltás körüli periódusról, e témák kutatása ma kiemelt tudományos és társadalmi figyelemre számíthat.
Egy ilyen konjunkturális helyzet a történettudomány számára új feladatokat is kijelöl, hiszen a kutatói erőforrások kiaknázása mellett egy olyan kritikai attitűd kialakítása is célja lehet, amely képes szembenézni a történeti témák iránt megélénkülő érdeklődést általában kísérő leegyszerűsítésekkel és félreértelmezésekkel. A szakmai és kritikai feladatok megnövekedésének további következménye, hogy megélénkül a történettudomány saját diskurzusára és társadalmi szerepére fordított figyelme. A történetírás, lévén maga ís történeti-társadalmi produktum, ezen a ponton egyre fokozottabban igényelheti saját története feltárásának és értelmezésének történettudományos munkáját.
E kötet írásaínak megszületését lehetővé tévő budapesti tudományos konferencia megszervezését az a cél motiválta, hogy amennyire csak lehet, megpróbáljunk megfelelni a hazai historiográfia előtt álló kihívásoknak. A megszületett írások komplex esettanulmányok és nagy ívű áttekintések formájában láttatják az 1945 utáni magyar történetírás számos alapvető problémáját, egyszerre válaszokat és új kérdéseket kínálva a téma iránt érdeklődő szakmai és szélesebb közönségnek. Vissza