| I. kötet | |
| Bevezetés | 9 |
| A tudomány- és műszaki politika | 15 |
| A tudomány- és műszaki politika fogalma, helye és terjedelme | 15 |
| A magyar tudomány- és műszaki politika alapjai | 25 |
| A magyar tudomány- és műszaki politika eredményei és problémái | 40 |
| A tudománypolitika Magyarországon | 45 |
| A tudománypolitika Magyarországon a két világháború között | 45 |
| A szocialista tudománypolitika feltételeinek megteremtése 1945-től 1948-ig | 54 |
| A tudománypolitika az 1949-től 1957-ig tartó időszak körülményei között | 58 |
| A tudománypolitikai irányítás megerősödése és a műszaki politika kialakulása 1958 és 1969 között | 65 |
| A tudomány- és műszaki politika a 70-es évek óta | 86 |
| A hazai tudomány- és műszaki politika intézményi-irányítási rendszere | 111 |
| A tudományirányítás intézményi rendszere | 111 |
| A Magyar Népköztársaság tudományirányításának szervezetrendszere | 120 |
| A tudományirányítás szervezetrendszere az intézmények működése, funkcionális feladatai és tevékenysége szerint | 136 |
| A magyar kutató-fejlesztő intézmények, szervezetek rendszere | 149 |
| A kutató-fejlesztő helyek legfontosabb jellemzői főhatóságok, népgazdasági ágak és tudományágak szerint | 165 |
| A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés tervezése és a tervek tartalma | 177 |
| Tudományprognosztika, tudományfejlődési prognózis | 179 |
| "A tudományos kutatás távlati fő irányai" című koncepció | 187 |
| Műszaki fejlesztési koncepció | 194 |
| Az országos szintű hatályos tervek, programok | 198 |
| A hosszú távú kutatástervezés | 200 |
| Az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv, az OKKFT | 217 |
| A kutatóhelyek és felügyeleti szerveik kutatástervezési gyakorlata | 228 |
| A K+F tevékenység finanszírozása és szabályozó rendszere | 233 |
| A hazai K+F tevékenység finanszírozásának elvei | 235 |
| A K+F bázis növekedésére, strukturális átalakítására vonatkozó finanszírozási elvek és érvényesülésük | 236 |
| A K+F forrásainak, azok felhasználásának finanszírozási elvei és az érvényesülés tapasztalatai | 267 |
| A K+F források tervezése és képzése | 276 |
| A K+F források felhasználása és allokációja | 288 |
| A gazdálkodás és az ösztönzés elvei és módszerei | 298 |
| A költségvetési gazdálkodási rendben működő kutatóhelyek | 299 |
| A vállalati rendszerben működő kutató-fejlesztő intézmények gazdálkodási és ösztönzési rendszere | 310 |
| A K+F gazdasági környezete | 319 |
| Az árrendszer és az ármechanizmus hatása | 320 |
| A vállalati jövedelemszabályozás hatása | 324 |
| A bérszabályozás és a személyi érdekeltségi rendszer hatása | 327 |
| 2. kötet | |
| A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés személyi állománya | 341 |
| A káderpolitika elvei, az állami személyzeti munka alapvető céljai | 341 |
| A kutatói követelményrendszer és az ezzel kapcsolatos elgondolások | 348 |
| A kutatás szakember-utánpótlásának biztosítása | 352 |
| A tudományos minősítési rendszer | 358 |
| A kutató-fejlesztő helyek állománya, a kutatói mobilitás | 362 |
| A tudományos kutatók státusa, pályafutási lehetőségei, egyes problémák | 376 |
| A külföldi aspirantúra és munkavállalás | 381 |
| A személyzeti munka feladatai | 384 |
| Információ | 387 |
| Az információról általában | 387 |
| Nemzetközi együttműködés a tudományos-műszaki információban | 390 |
| A tudományos-műszaki információs rendszer Magyarországon | 396 |
| Országos Szakirodalmi Információs Rendszer (OSZIIR) | 398 |
| A szakirodalmi információ korszerűsítése | 403 |
| Kutatási-Fejlesztési Irányítási Információs Rendszer (KF-IIR) | 408 |
| A tudományszociológia Magyarországon | 415 |
| A tudományszociológia tárgya | 415 |
| Differenciálódási tendenciák | 416 |
| Integrálódási tendenciák | 417 |
| A kutatás történelmi-társadalmi feltételei | 418 |
| A tudományszociológiai kutatások főbb területei | 419 |
| A tudományszociológiai kutatások hazai műhelyei | 429 |
| A kutatások értékelése | 430 |
| Irodalomjegyzék | 433 |
| Az innovációs folyamat outputja | 443 |
| A K+F tevékenység értékelésének hazai gyakorlata | 443 |
| A legfontosabb kutatási eredmények a 70-es években | 457 |
| Matematika | 460 |
| Fizika | 462 |
| Csillagászat | 465 |
| Kémia | 466 |
| Földtudományok | 469 |
| Műszaki tudományok | 472 |
| Biológia | 476 |
| Orvostudományok | 479 |
| Agrártudományok | 484 |
| Nyelv- és irodalomtudományok | 487 |
| Filozófia és történettudományok | 491 |
| Gazdaság- és jogtudományok | 494 |
| Találmányok - szabadalmak | 499 |
| A találmány és a szabadalom lényege, eljárása | 499 |
| Újítások - az innováció tudományon kívüli forrásai | 513 |
| A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás | 526 |
| A tudományos könyvkiadás kezdete | 526 |
| A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás a felszabadulás óta | 528 |
| A kiadói politika és statisztika | 530 |
| Együttműködés más kiadókkal, kiadványsorozatok | 532 |
| Folyóirat-kiadás | 535 |
| A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás irányítása | 536 |
| Magyarország nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatai, a műszaki kooperáció | 539 |
| A Magyar Népköztársaság elvei a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben | 539 |
| A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés szükségessége, politikai, tudományos és gazdasági jelentősége | 539 |
| A nemzetközi tudományos-mászaki kapcsolatok vitelének általános elvei | 545 |
| A nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolatok irányítása, intézmények kialakítása | 554 |
| Nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolataink irányelvei főbb relációk szerint | 579 |
| A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés formái és típusai | 590 |
| A kapcsolatok és az együttműködés formáinak osztályozása | 590 |
| Az együttműködés relációk szerint | 593 |
| Magyarország részvétele a nemzetközi tudományos szervezetekben | 606 |
| Magyarország helyzete a tudomány- és műszaki politika nemzetközi mezőnyében | 611 |
| A magyar tudomány- és műszaki politika mennyiségi mutatói nemzetközi összehasonlításban | 611 |
| A magyar tudomány és technika híre a nemzetközi közvéleményben | 623 |
| Mellékletek | 643 |
Folytatás Microsoft-tal