1.117.306
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában
Budapest
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői papírkötés |
| Oldalszám: | 435 oldal |
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari könyvnyomdája. Az 1914-dik évi illetmény harmadik kötete. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a kötetből:A vallás és a tudomány a görög ókortól a jelenkorig.
I. A vallás és a philosophia a görög ókorban.
II. A középkor. - A keresztyénség; a scholastikusok; a mystikusok.... Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:A vallás és a tudomány a görög ókortól a jelenkorig.
I. A vallás és a philosophia a görög ókorban.
II. A középkor. - A keresztyénség; a scholastikusok; a mystikusok.
III. A tudomány és a vallás a renaissance óta. - A renaissance. - Az újkor: a rationalismus; a romanticismus. - A tudományt és vallást egymástól áthatlan fal választja el.
Mielőtt hozzáfognánk a tudomány és a vallás viszonyának tanulmányozásához, úgy a mint ezek a mai társadalomban fellépnek, nem lesz érdektelen röviden áttekinteni e kapcsolatok történetét azon civilisatiók körében, melyeknek örököse a miénk.
A vallás és a philosophia a görög ókorban.
Az antik görög világban a vallás nem ellenlábasa a tudománynak, a mint ezt ma értelmezzük, t. i. a positiv ismeretek egészének, a melyet az emberiség magáévá tett; de ehelyett szembekerül a philosophiával vagyis mind a világ és az élet jelenségeinek, mind az emberek hagyományos meggyőződéseinek rationalis értelmezésével. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | |
| A vallás és a tudomány a görög ókortól a jelenkorig | |
| A vallás és a philosophia a görög ókorban | 1 |
| A középkor | 9 |
| A keresztyénség, a scholastikusok, a mystikusok | |
| A tudomány és a vallás a renaissance óta | 15 |
| A renaissance | |
| Az újkor: a rationalizmus, a ronaticismus | |
| A tudományt és vallást áthatatlan fal választja el egymástól | |
| A naturalista irányzat | |
| Auguste Comte és a Humanitas vallása | 40 |
| A szembeállítás többé elkerülhetetlen | |
| Auguste Comte tanítása a Tudományról és a Vallásról | 44 |
| A tudomány fogalmának általánosítása és a tudományok szervezése: Tudomány és Philosophia | |
| Philosophia és Vallás: a Humanitas vallása | |
| A tanítás értelmezése | 64 |
| Sociologia és vallás: mit ad ez hozzá ahhoz | |
| A philosophia és a vallás logikai viszonya Comtenál: ellentmond-e a második az elsőnek | |
| A tanítás értéke | 79 |
| A Tudomány, melyet a Vallás, a Vallás, melyet a Tudomány feszélyez | |
| A Humanitas kétértelmű fogalom | |
| Az ember, mint arra törekszik, hogy meghaladja önmagát: ez maga a vallás | |
| A positivismus belső ellentmondása | |
| Herbert Spencer és a Megismerhetetlen | 87 |
| H. Spencer tanítása a tudományról, a vallásról és egymáshoz való viszonyukról | 90 |
| A Megismerhetetlen, a tudomány és a vallás | |
| Az evolutionismus, a vallás fejlődése | |
| A tanítás értelmezése | 101 |
| A motívumok, melyek H. Spencert vezették | |
| A vallásos fejlődés elméletének viszonya a Megismerhetetlen elméletéhez | |
| A negatív Megismerhetetlen és a positiv Megismerhetetlen | |
| H. Spencer és Pascal | |
| A tanítás értéke | 118 |
| H. Spencer Megismerhetetlen-e csak a vallás maradványa? | |
| Az érzelem értéke H. Spencer szerint | |
| Egyébként a tanításnak ésszerű alapja van | |
| A rendszer megsebezhető pontja: a Megismerhetetlen, ha tisztán obiectiv szempontból fogjuk fel | |
| H. Spencer túlsok vagy túlkevés helyet juttat neki | |
| Haeckel és a monoismus | 130 |
| Haeckel tanítása a vallásról a tudománnyal való kapcsolatában | 132 |
| A vallás és a tudomány összeütközései | |
| Az evolutionista monismus mint tudományos és egyszersmid rationalis megoldása azoknak a rejtélyeknek, melyek a vallások fennállásának okai | |
| A vallásos szükséglet | |
| Fokozatos átmenet a fennálló vallásokról, a mi felhasználhatót rejtenek magukban, az evolutionista monismusra, mint vallásra | |
| A tanítás értéke | 151 |
| A tudományos philosophia eszméje: hogyan megy át Haeckel a tudományról a philosophiára | |
| A tudományos philosophia mint a vallások tagadása és pótléka, hogyan megy át Haeckel a monismusról mint philosophiáról a monismusra mint vallásra | |
| Tudományos philosophia és tudományos erkölcstan a jelenkorban | 167 |
| A tudományos philosophia: e fogalom homályossága vagy határozatlansága | |
| A solidaritas erkölcstana: e kifejezés kétértelműsége | |
| A dualismus fennmaradása az ember és a dolgok viszonyát illetőleg | |
| Phychologismus és sociologismus | 181 |
| A természet és a természetes tünemények: a vallásos jelenségek vizsgálata a vallás tárgyának vizsgálatát helyettesíti | |
| A vallásos jelenségek psychologiai magyarázata | 184 |
| A vallásos jelenség subiective s obiective tekintve | |
| A vallásos érzelem történeti fejlődése | |
| A vallásos jelenségek magyarázata a lelki élet általános törvényeiből | |
| A vallásos jelenségek sociologiai magyarázata | 196 |
| A sociologiai szempont előnyei | |
| A vallásos jelenség lényege: dogmák és szertartások | |
| A lélektani magyarázat elégtelensége: a vallás mint társadalmi functio | |
| A psychologizmus és a sociologusmus bírálata | 208 |
| Mire törekednek e rendszerek | |
| Valóban tudományosak-e a magyarázatok, melyeket nyújtanak? | |
| Lehet-e az emberi ént és az emberi társadalmat mechanikai okokkal összehasonlítani? | |
| A psychologismus képtelen arra, hogy a vallásos kötelezettség értelmét megmagyarázza | |
| A sociologismus, a mint nemcsak valóságos, hanem az eszményi társadalomra is hivatkozik | |
| A spiritualistikus irányzat | |
| Ritschl és a radikális dualismus | 226 |
| A vallás számára el kell ismernünk annak szükségét, hogy a tudománynyal számoljon | |
| A Ritschlianismus | 228 |
| Ritschl: a vallásos érzelem és a vallásos történet | |
| Wilhelm Hermann: a hit alapjának és tartalmának megkülönböztetése | |
| Auguste Sabatier: a hit és a meggyőződés megkülönböztetése | |
| A Ritschlianismus értéke | 237 |
| A specifikus vallásos elem fejlődése | |
| Az anti-intellectualismus hullámszirtje: tartalomnélküli subiectivismus | |
| Hiú vágyakozás a külső világgal semmi kapcsolatban sem álló benső világ után | |
| A vallás és a tudomány határai | 246 |
| A tudomány dogmatikus felfogása és a kritikai felfogás | |
| A vallás apologiáját a tudomány határaira alapítjuk | 249 |
| A tapasztalat, mint a tudományos megismerés egyetlen elve | |
| Következmények: határok elméleti téren, határok gyakorlati téren | |
| A tudományos törvények, mint egyszerű kutatási módszerek | |
| A tudományos megismerések és tények megfelelésének határai és jelentősége | |
| Az így értelmezett tudomány a vallás fejlődésének szabad teret enged | |
| A szellem és a betű: a vallásos formulák esetleges és relativ jellege | |
| A fenti tanítás nehézségei | 268 |
| A "tudomány csődje" kifejezést követő vita | |
| Milyen értelemben ismer a tudomány határokat | |
| A vallás kétes helyzete ebben a rendszerben | |
| A tudomány, a mint a vallás után igazodik | 272 |
| A vallásos tanításoknak mintegy vázlatos formája maga a tudomány | |
| Ezen álláspont fenntartásának nehézségei | |
| A tudomány határainak természete: azok nemcsak egyszerűen negativ határok, hanem tudományfeletti világot feltételeznek, mely magának a tudomány tárgyának is feltétele | |
| Tovább is fennálló nehézségek | 289 |
| A tudomány és a vallás önállósága veszélyeztetve van | |
| A tisztán kritikai módszer elégtelensége | |
| A cselekvés philosophiája | 292 |
| A pragmatismus | 293 |
| A tudományos fogalom, mint feltételes imperativus; az igazság pragmatistikus fogalma | |
| Az emberi cselekvés philosophiájának eszméje | 297 |
| A tudomány, mint az ember cselekvésének teremtése | |
| A vallás, mint az emberi lélek legmélyebb akaratának megvalósulása | |
| A dogmák, mint tisztán gyakorlati igazságok | |
| A vallás és a tudomány, a mint megfelelnek a cselekvés eredete és eszközei között fennálló különbségek | |
| Kritikai megjegyzések | 317 |
| A tiszta activitás fogalmában rejlő nehézségek | |
| Úgy a tudománynak, mint magának a vallásnak tulajdonképpeni értelmi alapelvre van szükségük | |
| William James és a vallásos tapasztalat | 323 |
| William James tanítása a vallásról | 325 |
| W. James szempontja: a vallás mint személyes és belső élet | |
| Módszer: a radikalis empirismus | |
| A psychophysiologiai terület, melyben a vallásos érzelem csirázik | |
| A mysticismus | |
| A tulajdonképeni vallásos tapasztalat; az elemi meggyőződés | |
| A vallásos tapasztalat értéke | |
| Pragmatista szempont | |
| A küszöbalatti én elmélete mint tudományos támaszpont | |
| A járulékos meggyőződések (surcroyances) | |
| James Vilmos tanítása a vallás és a tudomány viszonyáról | 344 |
| Tudomány és vallás két kulcs, a melyek a természet kincseit megnyitják | |
| A tudatmező lélektana, mely a tudatállapotok lélektanának helyébe lép | |
| Vallás és tudomány akképen különböznek egymástól, mint a concret és az abstract | |
| Kritikai megjegyzések | 353 |
| A vallás figyelemreméltó beleillesztése az emberi természet egészébe és erős helyzete a tudománynyal szemben | |
| Nehézség: van-e a vallásos tapasztalatnak obiectiv értéke? | |
| Az egyetemes subiectivismus nem volna megoldás | |
| A hit, minden tapasztalat integrans eleme | |
| A jelképek lényeges szerepe | |
| A vallások társadalmi oldalának értéke | |
| Befejezés | |
| A szembeállítás kikerülhetetlen | 366 |
| A viszály tulajdonképpen a tudományos szellem és a vallásos szellem között dúl | |
| A tudományos szellem és a vallásos szellem kapcsolatai | 372 |
| A tudományos szellem | |
| Hogyan állapítja meg a tényeket, a törvényeket, az elméleteket | |
| Az evolutionismus | |
| A tapasztalati dogmatismus | |
| A vallásos szellem | |
| Összeférhet-e a tudományos szellemmel? | |
| A tudomány és az ész megkülönböztetése | |
| A tudomány és az ember: folytonosság a kettő között | |
| Az élet követelményei: egybeesnek a vallás elveivel | |
| A vallás | 401 |
| Erkölcs és vallás: mi tesz hozzá a második az elsőhöz | |
| A vallás mint positiv szellemi elv: életereje és hajlékonysága | |
| Az értelmi és obiectiv elem értéke | |
| A zavaros eszmék szerepe az emberi életben | |
| A dogmák | |
| A szertartások | |
| A türelmesség átalakulása szeretetté | |
| Névmutató | 425 |
Émile Boutroux
Émile Boutroux műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Émile Boutroux könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal