Tudomány, gazdasági növekedés és társadalom - Új koncepciók

Előszó

Röviddel az OECD 1961-ben történt létrehozása után, a Főtitkár kijelölt egy magas szintű bizottságot, Pierre Piganiol (Franciaország) elnöklete alatt, hogy tanácsadója legyen a tudománypolitika természetének, fontosságának és annak a szerepnek a tekintetében, amelyet fejlesztésénél a Szervezet betölthet. Ennek a bizottságnak a jelentése, amelyet 1963-ban "A tudomány és a kormányok politikája" cím alatt tettek közzé, jelentősen befolyásolta a tudománypolitika kialakítását a Tagországokban. A jelentés kiemelte, hogy a tudománypolitikának két oldala van: először is szükség van egy ország, mint egész, tudományos és technológiai erőforrásaival való helyes gazdálkodásra, és másodszor jobban meg kell érteni az új tudományos és műszaki fejlődésnek a kormánypolitika egyéb elemeire gyakorolt hatását.
A jelentés közzétételét követő évtizedben a legtöbb Tagállam szervezett testületeket hozott létre az országos tudománypolitikával való foglalkozásra, és sok ország olyan minisztereket is nevezett ki, akik közvetlenül felelősek a tudományért, a technológiáért vagy mindkettőért. Az OECD továbbra is figyelemmel kísérte ezt a területet Tudománypolitikai Bizottsága útján, figyelmét összpontosítva - a legtöbb Tagországhoz hasonlóan - a vezetés és a források elosztásának kérdéseire, valamint - a Szervezet hivatásának megfelelően - súlyt helyezve arra a szerepre, amelyet a tudomány és a technológia játszik a gazdasági növekedésben és fejlődésben.
Ez alatt az időszak alatt nagy változások következtek be a tudomány és a technológia területén, valamint a politikai tevékenységek széles körében bekövetkezett alkalmazásukban. A kutatásra és fejlesztésre fordított közületi kiadások összege rohamosan nőtt, szinte valamennyi országban, de egyes országokban ma az ilyen összegek lassúbb növekedésének vagy éppen csökkenésének jelei mutatkoznak. Ma a politikusok és a közönség kritikusabb álláspontot foglal el a további expanzióra irányuló kívánságokkal szemben, és komolyan aggódik a tudományos és technológiai fejlődés meglevő és lehetséges nemkívánatos "mellékhatásai" miatt. A gazdasági teljesítmények a technológia fejlődésén alapuló magas szintje széleskörű jólétet eredményezett az ipari országokban, de megváltoztatta az emberek környezetét és munkafeltételeit is, olyan körülményeket idézett elő, amelyeket sokan az életkörülmények - különösen a városi életkörülmények - romlásának tekintenek. Ennek eredménye számos új társadalmi követelés, amelyek elkerülhetetlenül módosítják azokat a célokat, amelyekre a jövőben a tudományos és technológiai erőfeszítések irányulnak. Vissza