Tudományos forradalom a termelésben

Szervezés-tervezés-automatizálás

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Robert A. Brady: Tudományos forradalom a termelésben ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	419 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A neves amerikai szerző több évtizede foglalkozik a tudmányos kutatás, a termelés, a szállítás és az áruelosztás racionalizálásának kérdéseivel. Jelen könyvében a munka sokoldalú tapasztalatait foglalja rendszerbe. Lényegében arra a kérdésre keresi a választ, vajon lehetséges-e, és ha igen, hogyan lehetséges megszervezni a termelést, a szállítást, az áruelosztást azoknak az új körülményeknek a közepette, amelyeket "a második ipari forradalom", azaz a tudomány és a gyakorlat minden eddiginél szorosabb, minőségileg is újszerű egymásra hatása alakított ki. A szerző mindenekelőtt e tudományos forradalomnak - ahogyan ő nevezi - "négy fő arcvonalát" vizsgálja részletesen, mégpedig: 1. a kémiai forradalmat, amely az ipar nyersanyagbázisát változtatja meg; 2. a szabványosítás és a műleírás (specifikáció) forradalmát, amely meghatározza a legjobb munkamódszerek, gyártási folyamatok és késztermékek stb. megválasztásának feltételeit; 3. az elektronika és az automatizálás forradalmát, amely a gyártási módszereket változtatja meg; 4. az energiaellátás forradalmát, különös tekintettel az automenergia felhasználására.
A könyv legfőbb erénye, hgoy igen széleskörűen és gondos dokumentációval feltárja az olvasó előtt, miként megy végbe a legfejlettebb kapitalista viszonyok között a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek realizálása az ipari és mezőgazdasági termelés folyamatában, valamint szervezetében és irányításában. A könyv hasznosságát külön aláhúzza az, hogy rendkívül sok olyan konkrét ismeretet közül az amerikai iparirányítás és iparszervezés, valamint általános termelésfejlesztés, s az e célból végzett ipari kutatás módszereiről, eredményeiről és perspektivikus tendenciáiról, amelyek tanulmányozása nem megy hazai probléma megoldásában segítséget nyújthat. Vissza

Tartalom

A kiadó előszava	9
A szerző előszava	21
Bevezetés. Az ipar tudományos forradalmának jellemzői	27
A forradalom négy fő arcvonala	27
A kémiai forradalom	29
A szabványosítás és műleírás (specifikáció) forradalma	30
Az elektronika és az automatizálás forradalma	31
Az energiaellátás forradalma	32
A szállításra és távközlésre gyakorolt hatás	33
A technika felülvizsgálata az automatizálás során	35
Műszaki felülvizsgálat	36
Közgazdasági felülvizsgálat	40
A költségek meghatározhatatlanságával kapcsolatos problémák	41
A "verseny vagy monopólium" alternatívájának felülvizsgálata	47
Az ipari tudományos forradalom vizsgálatának további indítékai	48
Egyenlőtlen verseny a természettel	55
A kritikus tényezők	55
A természeti erőforrások növekvő igénybevétele	56
Bonyodalmak a "kulcsfontosságú nyersanyagok" szükségletének viszonylagos megnövekedése következtében	61
A gazdasági erőforrások hozzáférhetőségét csökkentő tényezők	63
Egyenlőtlen verseny a természettel - akadályokkal	70
A korlátozott természeti erőforrások problémáinak megoldását elősegítő tényezők	72
Anyagi erőforrásaink megújításának kulcsa: a tudomány	87
Milyen hozományt ad a közgazdaság a tudománynak a gyakorlattal kötött "rangon aluli" házassághoz	87
A tudományos kutatás kölcsönösen függő jellege	90
A nemzetek tudományos szervezeteinek történeti fejlődése Európában	92
További kísérletek az országos tudományszervezésre	99
Az Egyesült Államok kísérlete a tudományos erőforrások széles körű megszervezésére	102
A tudomány nemzetközi szervezete	106
Összefoglalás és következtetések	111
A rend és az újítás ingatag egyensúlya	123
A szabványok stratégiai szerepe	123
A tömeggyártás műszaki előfeltételei	123
Egy szabványrendszer szerkezeti felépítése	126
Kis hatókörű szabványok - üzemi szabványosítás	128
Iparági szabványok	132
Az Amerikai Szabványügyi Egyesülés szervezete és működése	133
Egyéb országos szabványosítási intézmények	137
Nemzetközi szabványok - az ISO és más szervezetek	139
A szabványosítás és a tudományos kutatás haladása	143
A fogyasztási cikkek és szolgáltatások szabványai	145
Összefoglalás	149
Az integrálás elve a bányászatban	155
A nyersanyagforrások "konzerválása"	155
A rendszeres felmérés módszere	156
A kitermelés integrálódása - az ásványolaj - termelés példája	157
Integrálás a szén- és ércbányászatban	161
Az iparszerű mezőgazdaság korlátai és kilátásai	169
A földhasználathoz fűződő közérdek növekvő súlya	169
A tudomány mezőgazdasági alkalmazásának következményei és jövőbeni lehetőségei	171
Alkalmazkodás a meteorológiai "ciklushoz"	173
Alkalmazkodás a hidrológiai ciklushoz	175
A kémiai és az ökológiai ciklusok összeegyeztetése	181
A kereslet összetételének és az ésszerű földhasználat rendjének összeegyeztetése	187
A mezőgazdasági termelőtevékenységek optimálsi kombinációja	196
A mezőgazdasági termelés ésszerűsítésének néhány általánosabb hatása	200
Összefoglalás és következtetések	201
A kémia forradalmasítja az ipar nyersanyagellátását	211
A forradalom természete	211
Az üzemtömörülés típusai - a nagyüzem vonzása egyesül az alapvető nyersanyagok szétbontással történő feldolgozásával	215
Az üzemtömörülés típusai - a gyártási központok kialakulását a szintetikus eljárással előállított legjelentősebb végtermék határozza meg	226
Az üzemtömörülés típusai - a hasonló eljárások egyensúlyban tartják a centripetális erőket	226
Az üzemtömörülés típusai - a területi összekapcsolódást a közös tüzelőanyag és energiaellátás segíti elő	227
A központosítás típusai és az üzemi automatizálás a vegyiparban	228
A szétszóródás és a széttelepülés típusai a vegyiparban	230
Összefoglalás és következtetések	233
Az automatikus gyártás elterjedése	237
Az autómatizálás mint az állandósult ipari forradalom tudományos szakasza	237
Összefonódás az üzemi "mikrokozmoszban" - az automata gépektől az "automata gyárig"	240
Összefonódás az ipari "makrokozmoszban" - az autamata gyártól az automatikus gyárrendszerig	246
Ágazati összefonódások a "makrokozmoszban" - ráfordítás és kibocsátás a gazdaság egészében	254
A formális koordináció sémái és a decentralizált igazgatás sémái	257
Összefoglalás	263
A szállítási tevékenység integrálása	267
Az integrálás követelménye	267
A szárazföldi szállítás integrálódása	268
Munkamegosztás és integrálás a vasút és a többi szállítóeszköz között	271
A nagyvárosi és ai helyi érdekű közlekedés integrálásának sajátos kérdései	277
A szárazföldi és vízi szállítás integrálódása	279
A légi közlekedés és a szállítás nemzetközi integrálódásának problémái	283
A közlekedési hálózatok összehangolása a rokon iparágakkal és intézményekkel	286
Összefoglalás	287
Az egyetemes energiakooperáció kifejlődése	297
Az "energiakorszak" általános problematikája	297
Hidroelektromos áramfejlesztés a sokcélú rendszerekben	299
Hőerőművek a több célú energiarendszerben	304
A több célú atomenergia-termelés	309
Regionálisan intefrált nagyfeszültségű erőátviteli hálózetok	312
A regionális energiarendszerek integrálásától az egymáshoz kapcsolódó természeti erőforrások koordinált hasznosításáig	319
A tudományos forradalom hatása az áruelosztásra	327
Az áruelosztás mint a termelés utolsó fázisa	327
Az áruválaszték korlátozása a tényleges különbségekre	330
A szigorúan "hasznossági" minősítésen alapuló fogyasztásicikk-szabványok és az egyéni ízléshez alkalmazkodó árucikkek	333
A gyártó üzemből a nagy- és kiskereskedelemhez irányuló áruszállítások racionalizálása	337
A fogyasztóhoz való szállítás újjászervezése	339
A kiskereskedelmi boltok felesleges szaporodása	341
A reklámban és eladásban uralkodó zűrzavar megszüntetésének szükségessége	343
Az elosztás területén elérhető megtakarítások összegezve	349
A távközlési hálózatok integrálása	359
A távközlés szerepe az ipar tudományos forradalmában	359
A vezetékes vonalak integrálása	360
A rádióspektrum felhasználásának megtervezése	366
A berendezésekre vonatkozó követelmények megtervezése	372
A forgalom eltolódása a távközlési hálózaton belül	377
Összefoglalás	378
Összefoglalás és első következtetések	385
A tudományos tevékenység megszervezése a károk megelőzésére	386
A termelés maximumát biztosító tudományos szervezés problémája	388
A tudományos kutatás és a tömeggyártásra törekvő ipar kiegyensúlyozott viszonyának megteremtése	389
A társadalom technológiai alapjainak belső racionalizásása	392
A természettudományok és a társadalomtudományok munkamegosztása a technológiai alap problémáinak megoldásánál	400
Új együttműködési formák a gazdasági irányításban és igazgatásban	407