Tükrözés és torzulás

Fülszöveg

„Az 1990-ben szabadon választott magyar kormány elsőrangú fontosságot tulajdonít a külföldi Magyarország-kép elemzésének. Vezető külpolitikusai a korszerű és működő demokráciák bevett szokását követve az ország hírnevének öregbítését párthatárok felett végzendő feladatnak tekintik. Mert »bár a kormányzati lépésekért mindig a kormány a felelős«, azok »jó és rossz következményeit egyaránt a nép viseli. Ugyanez vonatkozik a külföldi propagandára is: kormánypártiaknak, ellenzékieknek közös érdeke egy reális és a realitást tükröző, kedvező Magyarország-kép fenntartása«. E kép vonásai azonban napjainkban csak általában tetszetősek. A Külügyminisztérium Sajtófőosztályán 1992 utolsó negyedévében összegyűjtött, hozzávetőlegesen 900 tételt tartalmazó cikk- és televíziós képanyag 20-21 százaléka Magyarországról kedvezőtlenül tájékoztatott. A most beinduló munkaterv a német eredetű szürke foltok felkutatására és vizsgálatára vállalkozik. Jóllehet 1990 és 1992 között »a német politikai... Tovább

Fülszöveg

„Az 1990-ben szabadon választott magyar kormány elsőrangú fontosságot tulajdonít a külföldi Magyarország-kép elemzésének. Vezető külpolitikusai a korszerű és működő demokráciák bevett szokását követve az ország hírnevének öregbítését párthatárok felett végzendő feladatnak tekintik. Mert »bár a kormányzati lépésekért mindig a kormány a felelős«, azok »jó és rossz következményeit egyaránt a nép viseli. Ugyanez vonatkozik a külföldi propagandára is: kormánypártiaknak, ellenzékieknek közös érdeke egy reális és a realitást tükröző, kedvező Magyarország-kép fenntartása«. E kép vonásai azonban napjainkban csak általában tetszetősek. A Külügyminisztérium Sajtófőosztályán 1992 utolsó negyedévében összegyűjtött, hozzávetőlegesen 900 tételt tartalmazó cikk- és televíziós képanyag 20-21 százaléka Magyarországról kedvezőtlenül tájékoztatott. A most beinduló munkaterv a német eredetű szürke foltok felkutatására és vizsgálatára vállalkozik. Jóllehet 1990 és 1992 között »a német politikai közvélemény Magyarország demokratikus átalakulását megkülönböztetett rokonszenvvel és figyelemmel követte«, az újraegyesített ország sajtónyilvánossága sem volt és van híján a torzító tollvonásoknak,"
Elöljáróban, München, 1993 novembere


in. j l'i '
' i,!
LWá
ÍÍIiÉíí:i


t'it
11 1;-11
ÍÍMV
m«ví
Németországban a sajtó talán a legfontosabb közvélemény-formáló erő. Az elmúk két évtizedben Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából különösen fontos elvárássá vált, hogy a német olvasóközönség tárgyszerűen és kiegyensúlyozottan vélekedjék az itthoni és a Kárpát-medencei magyar vonatkozású eseményekről. K. Lengyel Zsolt, a korábban csak Münchenben, 2009-től Regensburgban is működő Magyar Intézet vezetője 1993-1994-ben alapos havi és alkalmi, a tudományos irodalomra is kiterjedő szemléket készített arról, hogy a német politikai sajtó hogyan, milyen hatások nyomán minősíti a magyarországi rendszerváltozás folyamatait, valamint a magyar kisebbségek helyzetét a kommunista rendszerek összeomlása után. A dolgozatok a legizgalmasabb pillanatokat ragadják meg, például az első demokratikusan választott kormány utolsó háromnegyed évét, majd a második szabad választások körülményeit - és következményeit. A sajtóelemző tudós döntően a legnépszerűbb lapokat szemlézte, elsősorban a hamburgi Der Spiegelt, a berlini Die Weltet, a frankfurti Frankfurter Allgemeine Zeitungot és a müncheni Süddeutsche Zei-mngot. Rendszeresen értelmezte a Neue Zür-cher Zeimng mdósításait is. Általános megállapítása szerint a német politikai, illetve politológiai közvélemény kezdetben rokonszenvvel kísérte a magyarországi rendszerváltozást és a magyar kisebbségek útkeresését a környező országokban, 1993 nyarára azonban többnyire ked-veződenre módosult az állásponga e témakörben. Közismert, hogy a német Magyarország-kép ma is terhes azokról a „tísztázadanságoktól" amelyek korai közmdatba kerülését K. Lengyel Zsok pontosan azonosítja két évtizeddel ezelőtt keletkezett, e könyvben kiadott sajtójelentéseiben. Vissza