Turbo C 2.0 fejlesztőrendszer

Előszó

A C programozási nyelvet 1972-ben a Bell laboratóriumban fejlesztették ki. Megalkotását követően, mintegy az új nyelv képességeit igazolva, C-ben átírták a UNIX operációs rendszert. Ez nagy csodálkozást váltott ki programozói körökben, mivel addig elképzelhetetlen volt, hogy egy operációs rendszert magasszintű programnyelven írjanak. A C rövid időn belül az egyik legkedveltebb programnyelv lett. Elsősorban a rendszerprogramozók szimpátiáját nyerte el, mivel felépítése és hatékonysága révén különösen alkalmas alacsonyszintű (hardware közeli) feladatok megoldására. Sokan épp ezért magasszintű assemblernek is tekintik. Persze a C népszerűségének nem ez az egyetlen oka. Kiváló tulajdonságainak köszönhetően gyakorlatilag minden feladat megoldható benne. Példa erre nemcsak az UNIX operációs rendszer, hanem napjaink egyik leghatékonyabb adatbáziskezelő nyelve, a CLIPPER is, amely szintén C-ben íródott (Microsoft C 5.0 verzió). A C kristály tiszta filozófiája, logikus és jól strukturált szerkezete modulálttá teszi a megoldást. A hordozhatóságot szintén a C pozitívumai közt tartják számon, bár napjainkban ez némi kiegészítésre szorul. A Kernighan-Ritchie által deklarált és az ANSI (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet) által szabványként jóváhagyott alap C (ami nem kevés) gyakorlatilag minden fordítóban megegyezik. Ezen a szinten a C nyelv csaknem száz százalékosan hordozható. A forrásprogramok egész kis átalakítással átvihetők egy másik géptípusra. A 80-as évek elején, a mikroprocessorok osztályozódásával kialakult a C nyelv némiképp hardwarefüggő osztályozódása is. Az egyes géptípusokra kifejlesztett C fordítók eszköztára sokban kezdett függni az adott gép kínálta lehetőségektől. Ez a kettősség jellemzi a mai mikrogépes C implementációkat. Hangsúlyozom azonban, hogy az alap mindegyikben megegyezik, tudomásul kell azonban venni, hogy a különböző mikroprocessorok köré más hardware-t és más operációs rendszert építettek és ezeket a lehetőségeket nem kihasználni vétek lenne.
Az említett kitűnő jellemzőknek köszönhetően Magyarországon is egyre többen dolgoznak C nyelven. Számos könyv és kiadvány is megjelent, többségük azonban a C nyelvet oktatja és főként a nyelv filozófiájára koncentrál. Amikor a leendő C programozó már túljutott egy bizonyos szinten és megszerzett tudását valódi feladaton akarja lemérni, kiderül, hogy szükség van egy konkrét C környezetre. Felmerülnek olyan problémák, hogy hogyan fordítsuk le és szerkesszük össze a programot? Az adott implementáció milyen támogatásokat nyújt az operációs rendszer kezeléséhez? Van-e egyáltalán olyan utasítás a tarsolyunkban, amire épp szükségünk van? Egyáltalán milyen lehetőségeink vannak, meddig mehetünk el a fantáziálásban? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel, amikor valaki meg akar oldani egy konkrét feladatot. Vissza