Előszó
A mai háromkéses gépeket csak a második világháború előtt kezdtük megismerni és a termelésbe beállítani. A háromkéses gépek elődei az egykéses forgóasztal megoldású vágógépek voltak. Ezek a gépek sok-sok energiát és sok balesetveszélyt rejtettek magukban.
A legtöbb problémát ezzel a géptípussal a minőségigény okozta, amelynek elérése nem volt könnyű feladat. A termelés jelenlegi állapotában az egykéses vágógépekkel nem tudnánk eleget tenni a követelményeknek sem a hazai, sem a külföldi könyvgyártó üzemekben, így jöttek létre állandó tökéletesedés után a mai korszerű géptípusok.
Ebben a füzetben úgy érezzük, foglalkozni kell az egykéses vágógéptől a legmodernebb háromkésesekig, a körvágógépekkel és a trimmelőszerkezetek egy-egy típusával.
A felsorolt géptípusok helyes beállításán, kezelésén túlmenően egyöntetűen a szabványban előírt méreteket összegezzük mindazoknak, akik a füzetet lapozgatják, tanulmányozzák. Majd a kések helyes köszörülésével és méretezésével foglalkozunk. Nem volna teljes a füzet, ha nem azzal zárnánk, hogy a nálunk nem ismert legkorszerűbb géptípusokról szóljunk.
Könyv, brossúra és laptermékeink minőségét azonos mérettartással tudjuk elérni a háromkéses vágógépekkel. Nem kell különleges magyarázat a könyvet gyártó üzemek dolgozóinak, tudják, látják a jövőt, az 1...2 mm közötti peremmel készülő könyveket. Ilyen peremmel szép könyvet csak jó szakmai felkészültséggel lehet készíteni. Vagy nézzük meg a brossúrákat, amelyek még nem eldobó könyvek, és sok ember helyezi a könyvespolcra, illetve a könyvszekrénybe és nem közömbös, hogy egy sorozatban 5... 10 mm nagyságbeli eltérés mutatkozik. Végül folyóirataink, lapjaink vágását úgy vetnénk fel, hogy az itt jelentkező nagyságbeli eltérések végül is a könyvkötőre hatnak vissza, mert ha egy ilyen nagyságbeli eltérésekkel készült éves folyóiratot kell bekötni, sok szakmai problémával fogjuk magunkat szembetalálni. Mind a gépen dolgozók, mind a továbbképző tanfolyamok hallgatói hasznos anyagot találnak e füzetben.
Vissza 
