Türkenlouis - Bádeni Lajos

Fülszöveg

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655-1707) - a magyar olvasóknak csak Báde-ni Lajos - baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton. Csodálatuk jeleként több hízelgő nevet is adtak hősüknek. Hívták a Birodalom pajzsának (Schild des Reichs), majd Bécs ostroma után a Habsburg propaganda Török Lajos néven (Der Türkenlouis) emlegette. Oszmán ellenfelei Vörös királyként (Roter King) rettegték a harcmezőn viselt jellegzetes vörös zubbonya miatt. Hiába azonban a számos kitüntető jelző, halála után emléke lassan elhalványult. Bár Ferenc József még felállíttatta embernagyságú márványszobrát a Bécsi Hadtörténeti Intézetben, a 20. században egyre kevesebbszer említették a nevét.
Éppen ezért hiánypótló ez a mű, amely magyar nyelven először mutatja be az őrgróf pályafutását, származását és neveltetését, az Oszmán... Tovább

Fülszöveg

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655-1707) - a magyar olvasóknak csak Báde-ni Lajos - baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton. Csodálatuk jeleként több hízelgő nevet is adtak hősüknek. Hívták a Birodalom pajzsának (Schild des Reichs), majd Bécs ostroma után a Habsburg propaganda Török Lajos néven (Der Türkenlouis) emlegette. Oszmán ellenfelei Vörös királyként (Roter King) rettegték a harcmezőn viselt jellegzetes vörös zubbonya miatt. Hiába azonban a számos kitüntető jelző, halála után emléke lassan elhalványult. Bár Ferenc József még felállíttatta embernagyságú márványszobrát a Bécsi Hadtörténeti Intézetben, a 20. században egyre kevesebbszer említették a nevét.
Éppen ezért hiánypótló ez a mű, amely magyar nyelven először mutatja be az őrgróf pályafutását, származását és neveltetését, az Oszmán Birodalom,' valamint a Francia Királyság ellen vívott háborúkban elért sikereit a magyarországi és balkáni, illetve a felso-rajnai hadszíntéren. Láthatjuk meredeken ívelő katona, kamerjét, hadvezéri, diplomácia, és uralkodó, kvalitásait, az ezek hátterében meghúzódó
c'sairrf ' személyiségét és
ex us ^ kötet európai kon-
be azt . rr' ^^ységként mutatva
Ha^rrgo^k^^l:'^ ^^'^t a
BAGI ZOLTÁN PÉTER
(1978) történész, főlevéitáros, Győr Megyei Jogú Város Városi Levéltára
Fő kutatási területe a Német-római Birodalom és a Magyar Királyság kapcsolata a 16-17. században, a tizenöt éves háború, a visszafoglaló háború és a Rákóczi-szabadságharc had- társadalom-, gazdaság- és intézménytörténete
Önálló kötetei:
„Én alig vóltam erősb és rettenetesb harczon és viadalon, mint ez vala". A keresztény és az oszmán fősereg harca 1601-ben. Iszkaszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata, 2016 A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Budapest, Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2011 Vissza