1.035.099

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gasztronómia

Étel- és italismeret

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 219 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 963-336-834-0
Megjegyzés: 3. kiadás. Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezető A turista akár külföldi országba látogat el, akár saját hazája nevezetes tájait keresi fel az idegenforgalmi értékek, nevezetességek és egyéb látnivalók mellett megismerkedik a fogadó... Tovább

Előszó

Bevezető A turista akár külföldi országba látogat el, akár saját hazája nevezetes tájait keresi fel az idegenforgalmi értékek, nevezetességek és egyéb látnivalók mellett megismerkedik a fogadó ország vagy terület jellegzetes ételeivel és italaival is. Ez napjainkban már szinte természetesnek tekinthető, így az utazás során szerzett élmények sorából nem hiányozhatnak a gasztronómiai élmények sem.
Ezért az idegenforgalomban dolgozók szakmai felkészültségének szerves részét képezik a gasztronómiai alapismeretek, benne foglalva az étel- és italismeretet. Különösen az idegenvezetőknek kell tisztában lennie ezen tudnivalókkal, hiszen tevékenységükből adódóan a legtöbb időt töltik el vendégeinkkel, a turistákkal. Elsősorban ismerniük kell saját országunk jellegzetes ételeit és italait, különösen azokat, amelyeknek híre-neve már eljutott határainkon túlra is. Ismerniük kell továbbá az egyes nemzetek konyháit az egyes nemzetek étkezési szokásait. Csakis ezeknek az ismereteknek a birtokában tudnak a különböző nevesebb, illetve nevezetesebb ételekről és italféleségekről szakszerű felvilágosítást, tájékoztatást adni, a vendégek étrendjével összefüggésben véleményt nyilvánítani.
Ki tudná ma megmondani, hogy az ilyen fogalmak, mint vendégjog, vendégbarátság, vendéglő - bár a legrégibb koroktól léteznek és hatottak az emberi együttélésre - pontosan hol, mikor, milyen formában jelentek meg?
A társadalom fejlődésének okait nem lehet olyan biztonsággal megállapítani, mint a természeti törvényeket. Hosszú időnek kell eltelni, gyakran évszázadoknak, amíg a társadalmi szokások hitelesen megírt történelemmé válnak. Ezeknek a szokásoknak az eredetét, első megjelenési formáit a messzi múltba nyúló hagyományokból, lélektani következtetésekből tudjuk, amennyiben ez emberileg egyáltalán lehetséges.
Tény azonban, hogy a civilizáció kezdeti szakaszáig eljutott népek szükségét érezték annak, hogy ismeretlen, idegen világba jutva védelmet, fedelet és élelmet kapjanak. Tisztában voltak azzal, hogy ezek - az adott korban életbe vágó, sorsdöntő előnyök - csak a kölcsönösség alapján biztosíthatók.
Végső következtetésünk az lehet, hogy ez az ösztönös felismerés az alapja a vendéglátó, vendéglős kultúra kialakulásának, amely nélkül a mai modern életünk elképzelhetetlen. Vissza

Tartalom

Bevezető 5
Ételismeret
1. Gasztronómiatörténeti áttekintés 9
1.1. Őskori táplálkozás 9
1.2. Ókori táplálkozás 11
1.2.1. Vendéglői élet a görögöknél 15
1.2.2. Vendéglői élet a rómaiaknál 19
1.3. Középkori táplálkozás 20
2. A magyar konyha és gasztronómia kialakulása 24
3. A magyar konyha jellemzése 34
3.1. A magyar konyha ételei ételcsoportonként, néhány jellegzetes étel ismertetésével 36
3.1.1. Levesek 36
3.1.2. Előételek 40
3.1.2.1. Hideg előételek 40
3.1.2.2. Meleg előételek 43
3.1.3. Főzelékek, köretek 44
3.1.4. Saláták 46
3.1.5. Meleg halételek 47
3.1.6. Húsételek 49
3.1.6.1. Marhahúsból készült ételek 51
3.1.6.2. Borjúhúsból készült ételek 53
3.1.6.3. Sertéshúsból készült ételek 54
3.1.6.4. Bárány-és ürühúsból készült ételek 56
3.1.6.5. Szárnyashúsból készült ételek 56
3.1.6.6. Vadhúsból készült ételek 57
3.1.7. Tészták és egyéb édességek 58
4. Ételeink tálalása és felszolgálása 62
5. Gasztronómiai hagyományok 64
6. Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai és ünnepi
hagyományai 67
6.1. Észak-Magyarország 67
6.2. Az Alföld 68
6.3. A Dunántúl 70
7. Nemzetek konyhája és étkezési szokásai 73
7.1. A francia konyha és az étkezési szokások 73
7.2. Az olasz konyha és az étkezési szokások 77
7.3. Az angol konyha és az étkezési szokások 79
7.4. A német konyha és az étkezési szokások 82
7.5. Az osztrák konyha és az étkezési szokások 84
7.6. A svájci konyha és az étkezési szokások 86
7.7. A Benelux államok konyhája és az étkezési szokások 87
7.8. A skandináv népek és az étkezési szokások 89
7.9. A spanyol és portugál konyha és az étkezési szokások 91
7.10. Az orosz konyha és az étkezési szokások 93
7.11. A lengyel konyha és az étkezési szokások 94
7.12. A bolgár, görög, albán konyha és az étkezési szokások 95
7.13. A török konyha és az étkezési szokások 97
7.14. A román konyha és az étkezési szokások 98
7.15. A távol-keleti konyha és az étkezési szokások 98
8. Vegetarianizmus 101
9. A vallások és az étkezés 104
9.1. A zsidó vallás étkezési előírásai 104
9.1.1. Az ünnepek 109
9.1.1.1. Szombat 110
9.1.1.2. Zarándokünnepek 111
9.1.1.3. Bűnbánati ünnepek 112
9.1.1.4. Gyásznapok H3
9.1.1.5. Örömünnepek 113
9.1.1.6. Családi ünnepek H4
9.2 A katolikus vallás ünnepei és étkezési előírásai 114
9.3. Az iszlám vallás ünnepei és étkezési előírásai 126
Italismeret
1. Alkoholtartalmú italok 133
1.1. Bor 137
1.1.1. A szőlőművelés és a bortermelés hagyományai
Magyarországon 137
1.1.2. Magyarország borvidékei 141
1.1.3. A bor készítése 149
1.1.3.1. A szőlő feldolgozása 149
1.1.3.2. A must erjesztése 150
1.1.3.3. A bor kezelése 152
1.1.3.4. A bor tárolása és érlelése 153
1.1.4. A bor forgalomba hozatala 155
1.1.5. A bor minősége 156
1.1.5.1. A bor kémiai összetétele 157
1.1.5.2. A bor érzékszervi tulajdonságai 160
1.1.6. A borok fő típusai 163
1.1.6.1. Természetes borok 163
Asztali bor 163
Tájbor 164
Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor 164
Meghatározott termőhelyről származó különleges
minőségű bor 164
Tokaji borkülönlegességek 165
1.1.6.2. Likőrborok 170
Csemegebor 170
Ürmösbor 172
Fűszerezett bor 172
1.1.6.3. Szénsavas borok 173
Pezsgő 173
Habzóbor 177
Gyöngyöző bor 177
Üdítő jellegű bor 178
1.2. Sör 178
1.2.1. Sörtörténet Mezopotámiától napjainkig (Olvasmány) 178
1.2.2. A sörgyártás nyersanyagai 181
1.2.3. A sör készítése 182
1.2.3.1. Malátagyártás 183
1.2.3.2. Sörfőzés 184
1.2.4. A sör forgalomba hozatala 187
1.2.5. A sör minősége 189
1.2.5.1. A sör kémiai összetétele 189
1.2.5.2. A sör érzékszervi tulajdonságai 191
1.2.6. A sörök fő típusai 193
1.3. Szeszesital-ipari készítmények 194
1.3.1. Párlatok 195
1.3.1.1. Gyümölcspárlatok 195
Valódi pálinka 195
Különleges pálinka 198
1.3.1.2. Gabonapárlatok 199
1.3.1.3. Borpárlatok 200
1.3.1.4. Egyéb készítmények 202
1.3.2. Likőrök 203
1.3.2.1. Kereskedelmi likőrök 203
1.3.2.2. Különleges likőrök 203
2. Alkoholmentes italok 205
2.1. Gyümölcs-és zöldséglevek 206
2.2 Szörpök 208
2.3. Szénsavas üdítőitalok 209
2.3.1. Cukrot nem tartalmazó szénsavas üdítők 210
2.3.2. Cukortartalmú szénsavas üdítők 210
Felhasznált és ajánlott irodalom 212
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv