Üdvözlet Tolna vármegyéből! 1.

Előszó

Álltam Nagyszékelyben, néztem a félszarvú bikafej maradékát a település közepén, annak a háznak a homlokzatán, melyben a Húscsarnok működött. Volt az épület már kultúrház, mozi és vendégfogadó is, szállodának épült Korona néven, s kávéháznak adott helyet egykoron. A hajdani dicsőségre már alig emlékeztet valami az üresen romosodó házon. A falu közepén egymásba épült kettős templom körüli gazdagon megépített tornácos házak, a domboldal hosszú pincesora a betelepített németség jómódjáról tanúskodnak. A vendég maga elé képzeli a korzózást a hétvégeken, a kávéházi életet, de erről hiteles képet legfeljebb csak régi fotókon, képeslapokon kaphat már. Vajon milyen lehetett a két felújított, mára szállodává lett kastély faluja. Hőgyész centrumában a szálloda és a földszintjén kialakított kávéház, amely ma élelmiszerboltként funkcionál? Vajon milyen lehetett az épület és környéke a "boldog békeidőkben"?
Szeretek régi képeslapokat nézegetni. Sokat megtudhat az ember belőlük az "ántivilágról", hogyan, milyen környezetben éltek az emberek, mire voltak büszkék a kép készítésének idején. Az 1970-es években sok könyv megjelenését támogatták az akkori tanácsok, de ezek címlapjain, a kötetek fényképein elsősorban a legújabb kor "vívmányait" mutatták be a szerkesztők, illetve megbízóik: kortárs lakótelepeket, kultúrházakat, pártházakat - az örökségről viszont alig esett szó. A rendszerváltás után fordult a kocka. Érdemes összevetni a '90-es évek kiadványait a korábbiakkal: a főszerepet átvette a történeti értékek bemutatásának igénye. Aztán - szerencsére - ahogy megindult az épületek felújítása és a közterületek rendbetétele, elő kellett venni a legkorábbi ábrázolásokat is. Divat lett felkeresni Szerencs képeslapgyűjteményét, vagy az addig csak magánhobbijukat kielégítő gyűjtőket, majd több városunk is vállalkozott arra, hogy a település korabeli arculatait önálló képeslap-könyvekben tárja fel és mutassa be. Vissza