Új energiastratégia

Fülszöveg

Az elit általában nagyberuházásokra, például repülőterek, völgyzárógátak építésére, továbbá az iparosítás és a kereskedelem olyan irányú fejlesztésére teszi a fő hangsúlyt, amely a hatalmon lévőknek a fejlett piacgazdaságokra jellemző jóléti cikkekhez való hozzájutást biztosítja.
Az építendő vízi erőművekre, atomerőművekre és olajfinomítókra sokkal több figyelem és tője jutott, mint mondjuk az egyszerű tűzhelyekre, melyek rengeteg ember számára nyújtanak főzési és fűtési lehetőséget, s melyekben oly sok energia pocsékolódik el.
Az Egyesült Államok, Svédország, India és Brazília energiagazdaságának átfogó elemzése alapján az EUGEP által készített energia-előrejelzés azt mutatja, hogy 2020-ban a fejlett ipari országok egy főre jutó energiafelhasználása mintegy fele lesz az 1980-as szintnek (3,2 kilowatt fejenként a 6,3 kilowatt helyett).
...az Elred és a Plasmasmelt-féle, Svédországban fejlesztés alatt álló acélgyártási eljárás harmadára, vagy esetleg más az alá is tudná csökkenteni a svéd acéliparban már elért energiafelhasználási szintet. 1986-ban a Toyota egy olyan négy-, illetve ötszemélyes autó prototípusát mutatta be, amely egy gallon üzemanyaggal 98 mérföldet képes megtenni (2,4 1/100 km).
A mezőgazdasági modernizálás nem egyszerűen egy olyan "fekete doboz", amelyen keresztül a tőke, az energia és egyéb befektetés a munkaerőt helyettesítve növeli az egy hektárról betakarítható termény mennyiségét.
Az energiatermelők és fogyasztók támogatása tehát a gazdaságot a csökkenő hatékonyság irányába tolta el, és késleltette az energiahelyzet szülte új gazdasági realitásokhoz való alkalmazkodást.
A legnagyobb bizonytalanságot valószínűleg az okozza, hogy a kelet-európai központi tervezésű, iparilag fejlett országok és a Szovjetunió milyen mértékben tudják javítani energiahatékonyságukat.
A fejlődés sokkal inkább egy csendes forradalom, amelyben nem egy, hanem számtalan megoldást találunk az energiaprobléma megoldására. Vissza