| Kiadó: | Politzer-féle Könyvkiadóvállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 108 oldal |
| Sorozatcím: | Társadalomtudományi Könyvtár |
| Kötetszám: | II/1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Dr. Somló Bódog: Bevezetés | |
| A szerző előszava | |
| Az erkölcs, mint a hatalom hatása. - A közsségek erkölcse | |
| Erkölcs és hatalom | 1 |
| Az akaratszabadság, mint a hagyományos erkölcs alapja; - megszünése a társadalmilag fontos cselekvéseknél; - viszonya a jelentéktelen cselekvésekhez; - az erkölcstan lényege | |
| Az erkölcs lényege | 3 |
| Alkalmazkodás a társadalom hatalmi viszonyaihoz; - történelmi személyek; - közönséges emberek; - az ekölcsi világnézlet változása. | |
| A társadalom hatalmi viszonyai | 7 |
| Állam- és jogrend; a fajok és nemzetiségek; - az egyház; - az élethivatások; - a pártok; - mások véleménye a cselekvőről, nevezetesen a közvélemény; - e hatalmi viszonyok ellentéte | |
| A hatalmi viszonyok változása | 14 |
| A hatalmi viszonyok és az erkölcsi megitélés változása; - Brutus és Cassius, Harmodios és Aristogeiton; - e változás befolyása a hatalmi tényezőkre | |
| A lelkiismeret | 17 |
| A lelkiismeret lényege; - Napoleon lelkiismerete; - törvényes uralkodóházak származékai; a lelkiismeret történelmi feltételezettsége | |
| Közösségi és egyéni erkölcs | 20 |
| Közösség és egyéni erkölcs; - a közösségek fajai; - elválasztása az egyéni érdekektől | |
| Az állatok | 22 |
| Az állatok alárendeltsége; - kizárásuk a társadalom jogi és ekölcsi védelméből; - a buddhizmus enyhébb álláspontja | |
| A fajok és nemzetiségek | 25 |
| A faj eszménye; - a fajok és nemzetiségek hátrányos befolyása; - eszköz ennek elhárítására | |
| Állam és egyház | 27 |
| Az állam felsőbbsége az egyház fölött, - a legfőbb állami hatalom birtokosainak mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól; - a középkori egyház analog helyzete; - a hatalom alantasabb birtokosainak helyzete. | |
| Társadalmi osztályok és élethivatások | 30 |
| Az osztályoknak az állam alá rendeltsége; - születési és foglalkozási osztályok; - a születési osztályok hatalma és erkölcstelensége; - az élethivatások; - az osztályérdekek hatása általában | |
| A pártok | 33 |
| A pártok lényege; - a harmincéves háború; - a népies pártok; - a pártszellem túlhajtásai | |
| Átmenet az egyéni erkölcsre | 35 |
| A közösségek mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól; - e tétel bizonyítása nagy történelmi eseményekkel; - átmenet az egyéni erkölcsre | |
| Az egyéni erkölcs | 37 |
| Akarat és cselekvés | 39 |
| Akarat és cselekvés, - a közösségek akarata; - az egyesek akarata; - a jóakarat túlbecsülése a vallásokban; - és a vallásos-bölcsészeti erkölcsrendszerekben (Kant); - a tiszta emberi erkölcs álláspontja | |
| Az egyéni erkölcs lényege | 42 |
| Különbség a közösségi és egyéni erkölcs között; - e különbségek alapjai; - az eddigi erkölcsi fogalmak elvetése | |
| Az utódok veszélyeztetése | 44 |
| Az erények és bünök teljes felsorolásának elvetése; - minmagunk és mások iránti kötelességek; - az öngyilkosság; - kötelességek az utódokkal szemben | |
| A felebaráti szeretet | 48 |
| Az emberek közötti általános viszony áradozó felfogása az erkölcsi rendszerekben; - a világvallások helyzete; - a keresztény felebaráti szeretet: ellentmondás az erkölcsi parancsok és a gyakorlat között; - a társadalomhatalmi viszonyainak uralma; - Konfucius | |
| A hazugság | 51 |
| A hazugság messzeterjedő uralma; - nyilvános és magánhazugság; - a politikai hazugság; - a vallásos hazugság; - A tudományos hazugság; - a magánhazugság; - hazugság eredete a társadalom hatalmi viszonyaiban; - Kant nézetei | |
| A hamis eskü | |
| A hamis eskü és hamis vallomás, - a hamis eskü; - a hamis vallomás | |
| A kapzsiság | 59 |
| A kapzsiság a szocialista társadalmi rendben; - a munkabér és a munka nélküli jövedelem; - akpazsiság gyönge kifejlődése a megszabott jövedelmü néprétegeknél; - küzdelem a munka nélküli jövedelemért; - küzdelem féktelensége | |
| A szüzesség | 63 |
| A szüzesség megbecsülése a három világvallásban; - a regényes szerelem; - a közönséges szerelem függősége a társadalom hatalmi viszonyaitól | |
| A gőg | 66 |
| A gőg lényege; - a cézári őrület; - a gőg a magasabb és középső társadalmi rétegekben, a stréberség; - az alsó néposztályok alázatosság; a gőg enyhítése a társadalom demokratizálásával | |
| Az erkölcsi állapotok megjavításáról | 71 |
| Bevezető megjegyzések | 73 |
| Az erkölcsi állapotok megjavulása a társadalom hatalmi viszonyainak változtatásától függ; - magasabb erkölcs prédikálása; - e két tényező viszonya az izlamban, a kereszténységben és a buddhizmusban | |
| A keresztény erkölcstan | 76 |
| A vallásalapítók nehéz helyzete; - Krisztus figyelembe veszi a társadalom hatalmi viszonyait; - az ekrölcstan függősége a hatalmi viszonyoktól általában | |
| Kant erkölcstana | 79 |
| Kant és kora társadalmának hatalmi viszonyai; - általános tanaiban a nép barátja; - a részletekre vonatkozó nézeteiben a nép ellensége; - erkölcstan az átlag-ember számára | |
| A túlvilág | 82 |
| A túlvilág a bölcsészetben és a vallásban; - a túlvilágról való nézetek politikai jelentőségének tagadása; - az erkölcs kizárólag a társadalom hatalmi viszonyaitól függ | |
| Nietzsche erkölcstana | 84 |
| Az erkölcs egyfajta az európai-amerikai müvelődés körében; - mai hatalmi rendünk arisztokratikus jellege; - Nietzche moráljának jellemzése; - Nietzsche moráljának jellemzése - Nietzsche tévedései | |
| Az erkölcsi állapotok javítása általában | 88 |
| Az erkölcsi élet, mint tömegjelenség, a társadalom hatalmi viszonyainak eredménye; - kivételes természetek; - az erkölcsi állapotok magjavítása a hatalmi viszonyok átalakításával; - ennek céljai | |
| A népoktatás | 90 |
| A népoktatás, mint rendőri intézmény; - a népoktatás hiányai a társadalom hatalmi viszonyainak érvényesülésse foyltán; - a hiányok pótlása az u. n. minmagunk iránti kötelsségek; - és az utódok iránti kötelességek tanításával. | |
| A politikai hatalmi rend demokratizálása | 93 |
| A közösségi erkölcs alacsony állása; - a politikai demokrácia jótékony hatása a közsségi erkölcsre; - az egyéni erkölcsre | |
| A gazdasági hatalmi rend demokratizálása | 96 |
| A szocializmus lényege; - befolyása a közösségi erkölcsre; - és az egyéni erkölcsre; - közelebbi kapcsolat jog és erkölcs között | |
| A közvélemény szervezése | 98 |
| A közvélemény szervezetlen állapota a jelenkorban; - egy szervezés terve; - a magánélet föltétlen elzártságának tagadása; - az erkölcs nagyobb fontossága a szocialista társadalmi rendben | |
| Befejezés | 100 |
| A szocializmus nem dönti romba az erkölcsi rendet; - az erkölcs a népvallások; - a kereszténység; - a szocializmus uralma alatt; - kilátás a jövőre |
A borító belső oldalán ex-libris címke található.
Átlagos állapotú példány.
Folytatás Microsoft-tal