| Bevezetés | |
| A szerző előszava | |
| Az erkölcs, mint a hatalom hatása | |
| A közösségek erkölcse | |
| Erkölcs és hatalom | 1 |
| Az akaratszabadság, mint a hagyományos erkölcs alapja | |
| Megszűnése a társadalmilag fontos cselekvéseknél | |
| Viszonya a jelentéktelen cselekvésekhez | |
| Az erkölcstan lényege | |
| Az erkölcs lényege | 3 |
| Alkalmazkodás a társadalom hatalmi viszonyaihoz | |
| Történelmi személyek | |
| Közönséges emberek | |
| Az erkölcsi világnézet változása | |
| A társadalom hatalmi viszonyai | 7 |
| Állam- és jogrend | |
| A fajok és nemzetiségek | |
| Az egyház | |
| Az élethivatások | |
| A pártok | |
| Mások véleménye a cselekvőről, nevezetesen a közvélemény | |
| E hatalmi viszonyok ellentéte | |
| A hatalmi viszonyok változása | 15 |
| A hatalmi viszonyok és az erkölcsi megitélés változása | |
| Brutus és Cassius, Harmodios és Aristogelton | |
| E változás befolyása a hatalmi tényezőkre | |
| A lelkiismeret | 18 |
| A lelkiismeret lényege | |
| Napoleon lelkiismerete | |
| Törvényes uralkodóházak származékai | |
| A lelkiismeret történelmi feltételezettsége | |
| Közösségi és egyéni erkölcs | 22 |
| Közösségi és egyéni erkölcs | |
| A közösségek fajai | |
| Elválasztás az egyéni érdekektől | |
| Az állatok | 24 |
| Az állatok alárendeltsége | |
| Kizárásuk a társadalom jogi és erkölcsi védelméből | |
| A buddhizmus enyhébb álláspontja | |
| A fajok és nemzetiségek | 27 |
| A faj eszménye | |
| A fajok és nemzetiségek hátrányos befolyása | |
| Eszköz ennek elhárítására | |
| Állam és egyház | 29 |
| Az állam felsőbbsége az egyház fölött | |
| A legfőbb állami hatalom birtokosainak mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól | |
| A középkori egyház analog helyzete | |
| A hatalom alantasabb birtokosainak helyzete | |
| Társadalmi osztályok és élethivatások | 33 |
| Az osztályoknak az állam alá rendeltsége | |
| Születési és foglalkozási osztályok | |
| A születési osztályok hatalma és erkölcstelensége | |
| Az élethivatások | |
| Az osztályérdekek hatása általában | |
| A pártok | 36 |
| A pártok lényege | |
| A harmincéves háború | |
| A népies pártok | |
| A pártszellem túlhajtásai | |
| Átmenet az egyéni erkölcsre | 38 |
| A közösségek mentessége a hagyományos erkölcsi parancsok alól | |
| E tétel bizonyítása nagy történelmi eseményekkel | |
| Átmenet az egyéni erkölcsre | |
| Az egyéni erkölcs | 41 |
| Akarat és cselekvés | 43 |
| Akarat és cselekvés | |
| A közösségek akarata | |
| Az egyesek akarata | |
| A jóakarat túlbecsülése a vallásokban és a vallásos-bölcsészeti erkölcsrendszerekben | |
| A tisztán emberi erkölcs álláspontja | |
| Az egyéni erkölcs lényege | 46 |
| Különbség a közösségi és egyéni erkölcs között | |
| E különbség alapjai | |
| Az eddigi erkölcsi fogalmak elvetése | |
| Az utódok veszélyeztetése | 49 |
| Az erények és bűnök teljes felsorolásának elvetése | |
| Minmagunk és mások iránti kötelességek | |
| Az öngyilkosság | |
| Kötelességek az utódokkal szemben | |
| A felebaráti szeretet | 52 |
| Az emberek közötti általános viszony áradozó felfogása az erkölcsi rendszerekben | |
| A világvallások helyzete | |
| A keresztény felebaráti szeretet | |
| Ellentmondás az erkölcsi parancsok és a gyakorlat között | |
| A társadalom hatalmi viszonyainak uralma | |
| Konfucius | |
| A hazugság | 56 |
| A hazugság messzeterjedő uralma | |
| Nyilvános és magánhazugság | |
| A politikai hazugság | |
| A vallásos hazugság | |
| A tudományos hazugság | |
| A magánhazugság | |
| A hazugság eredete a társadalom hatalmi viszonyaiban | |
| Kant nézetei | |
| A hamis eskü | 62 |
| A hamis eskü és hamis vallomás | |
| A hamis eskü | |
| A hamis vallomás | |
| A kapzsiság | 65 |
| A kapzsiság a szocialista társadalmi rendben | |
| A munkabér és a munka nélküli jövedelem | |
| A kapzsiság gyönge kifejlődése a megszabott jövedelmű néprétegeknél | |
| Küzdelem a munka nélküli jövedelemért | |
| Küzdelem féktelensége | |
| A szüzesség | 70 |
| A szüzesség megbecsülése a három világvallásban | |
| A regényes szerelem | |
| A közönséges szerelem függősége a társadalom hatalmi viszonyaitól | |
| A gőg | 72 |
| A gőg lényege | |
| A cézári őrület | |
| A gőg a magasabb és középső társadalmi rétegekben, a streberség | |
| Az alsó néposztályok alázatossága | |
| A gőg enyhítése a társadalom demokratizálásával | |
| Az erkölcsi állapotok megjavításáról | 77 |
| Bevezető megjegyzések | 79 |
| Az erkölcsi állapotok megjavulása a társadalom hatalmi viszonyainak változtatásától függ | |
| Magasabb erkölcs prédikálása | |
| E két tényező viszonya az izlamban, a kereszténységben és a buddhizmusban | |
| A keresztény erkölcstan | 82 |
| A vallásalapítók nehéz helyzete | |
| Krisztus figyelembe veszi a társadalom hatalmi viszonyait | |
| Az erkölcstan függősége a hatalmi viszonyoktól általában | |
| Kant erkölcstana | 85 |
| Kant és kora társadalmának hatalmi viszonyai | |
| Általános tanaiban a nép barátja - a részletekre vonatkozó nézeteiben a nép ellensége | |
| Erkölcstan az átlag-ember számára | |
| A túlvilág | 88 |
| A túlvilág a bölcsészetben és a vallásban | |
| A túlvilágról való nézetek politikai jelentőségének tagadása | |
| Az erkölcs kizárólag a társadalom hatalmi viszonyaitól függ | |
| Nietzsche erkölcstana | 91 |
| Az erkölcs egyfajta az európai-amerikai művelődés körében | |
| Mai hatalmi rendünk arisztokratikus jellege | |
| Nietzsche moráljának jellemzése | |
| Nietzsche tévedései | |
| Az erkölcsi állapotok javítása általában | 95 |
| Az erkölcsi élet, mint tömegjelenség, a társadalom hatalmi viszonyainak eredménye | |
| Kivételes természetek | |
| Az erkölcsi állapotok megjavítása a hatalmi viszonyok átalakításával | |
| Ennek céljai | |
| A népoktatás | 98 |
| A népoktatás, mint rendőri intézmény | |
| A népoktatás hiányai a társadalom hatalmi viszonyainak érvényesülése folytán | |
| A hiányok pótlása az u. n. minmagunk iránti kötelességek és az utódok iránti kötelességek tanításával | |
| A politikai hatalmi rend demokratizálása | 101 |
| A közösségi erkölcs alacsony állása | |
| A politikai demokrácia jótékony hatása a közösségi erkölcsre | |
| Az egyéni erkölcsre | |
| A gazdasági hatalmi rend demokratizálása | 104 |
| A szocializmus lényege | |
| Befolyása a közösségi erkölcsre és az egyéni erkölcsre | |
| Közelebbi kapcsolat jog és erkölcs között | |
| A közvélemény szervezése | 107 |
| A közvélemény szervezetlen állapota a jelenkorban | |
| Egy szervezés terve | |
| A magánélet föltétlen elzártságának tagadása | |
| Az erkölcs nagyobb fontossága a szocialista társadalmi rendben | |
| Befejezés | 109 |
| A szocializmus nem dönti romba az erkölcsi rendet | |
| Az erkölcs, a népvallások | |
| A kereszténység - a szocializmus uralma alatt | |
| Kilátás a jövőre | |
Folytatás Microsoft-tal