1.035.017
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Új holnap 1995. november
Irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat/40. évfolyam (Új folyam 2.)
| Kiadó: | TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Miskolc |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 335 oldal |
| Sorozatcím: | Új Holnap |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Ha egy konferencia témája a fiktív honfoglalás lenne, én e lazán kitalált fogalmat mégis komolyan véve megpróbálnám a ma oly gyakran használatos kifejezéssel élve: a témát beszédbe hozni. Párbeszédet keresnék a valóság és magam között, az előbbit mégis képzeltnek feltételezve. Vagy mégsem? Talán inkább kibújnék a jól bevált beszédmódok alól és saját utat választanék. S hogy ne csak képzelet hajtson, adjon szárnyakat, azt mondanám, valóban a valóságost, a megtörténtet próbálom célba venni. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy teljesen konkrét, de nem túl könnyen megfogható tárgyat keresnék a szereplésemnek. Mondjuk egy szót. A szót, mely egyáltalán szóba jöhet egy ilyen feladat megoldásakor. Ennek ismertetése szófejtés lenne. És aztán, hogy én is olyan észrevétlen egybehangzással kapcsolódjam másokhoz, elődöket választanék hasonló utazásokkal, olvasmányélményeket, elméletet, történetet és így tovább, hogy legyen mire hivatkozni. Majd természetszerűleg, ahogy az lenni szokott,... TovábbFülszöveg
Ha egy konferencia témája a fiktív honfoglalás lenne, én e lazán kitalált fogalmat mégis komolyan véve megpróbálnám a ma oly gyakran használatos kifejezéssel élve: a témát beszédbe hozni. Párbeszédet keresnék a valóság és magam között, az előbbit mégis képzeltnek feltételezve. Vagy mégsem? Talán inkább kibújnék a jól bevált beszédmódok alól és saját utat választanék. S hogy ne csak képzelet hajtson, adjon szárnyakat, azt mondanám, valóban a valóságost, a megtörténtet próbálom célba venni. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy teljesen konkrét, de nem túl könnyen megfogható tárgyat keresnék a szereplésemnek. Mondjuk egy szót. A szót, mely egyáltalán szóba jöhet egy ilyen feladat megoldásakor. Ennek ismertetése szófejtés lenne. És aztán, hogy én is olyan észrevétlen egybehangzással kapcsolódjam másokhoz, elődöket választanék hasonló utazásokkal, olvasmányélményeket, elméletet, történetet és így tovább, hogy legyen mire hivatkozni. Majd természetszerűleg, ahogy az lenni szokott, megtörténne a témához való hozzászólás. A fikciót lekötözném. De ez a kicsavart, önmagát felszámoló tematika mégis annyiban szabadon engedne, hogy abba az irányba induljak, amerre csak egy belső honfoglalás útja vezethet. Mi lesz az úticél? Egy több mint háromszázharminc éves szöveg, a szerző és a szó, amit a cím rejt: Áfium, egy szó elfoglalása. Avagy a szó lehetséges színeváltozása. VisszaTartalom
FEJTŐ FERENC: A nyolcvanas évek és azután (Korreferátum az 1993. szeptemberi miskolci konferencián) 3IRODALOM
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Virágozzék minden virág...(?) (Az átalakulás diszkurzusának néhány kérdése ) 12
ODORICS FERENC: A hagyomány virágai, azaz mit becsül le egy deKON 32
MARGÓCSY ISTVÁN: Milyenek is a nyolcvanas évek a magyar költészetben? vagy fordítva: Milyen is a magyar költészet a nyolcvanas években? 39
BÉCSY TAMÁS: Keserűség, kórkép, kaland (Három dráma a nyolcvanas évekből) 45
ANGYALOSI GERGELY: A pluralitás kalandja 56
ZENE
FODOR GÉZA: A magyar operajátszás tönkretétele a nyolcvanas években 65
JENEY ZOLTÁN: „...Bármilyen kérdést fel lehet tenni?..." (Kör-kép reflexiókkal a nyolcvanas évek magyar zeneéletéből) 72
WILHEIM ANDRÁS: Magyar iskola - egy álom vége 97
BREUER JÁNOS: Zenei külpolitikánk a nyolcvanas években 104
FILM
JANCSÓ MIKLÓS: Híd partok nélkül 112
BÁRON GYÖRGY: A fotografikus rögzítés változásai 115
KOVÁCS ANDRÁS BÁLINT: Aggkori infantilizmus vagy újjászületés, avagy miért nem fontos a filmművészet 122
BÍRÓ YVETTE: A komor násztól a cogito interreptusig 134
BIKÁCSY GERGELY: Nem tudom, nem tudom 144
FILOZÓFIA
FEHÉR FERENC: Hogyan lettünk elméleti szuperhatalom? 148
HELLER ÁGNES: Kultúrfilozófiai elmélkedések a nyolcvanas évek második felében 164
VAJDA MIHÁLY: Az újjászülető filozófia 175
RADNÓTI SÁNDOR: A történelem újramegalapítása (A magyar kultúra post-histoire és történelmi kezdett között) 186
FEHÉR M. ISTVÁN: A filozófia a nyolcvanas években 193
ESZTÉTIKA
GYÖRGY PÉTER: Művészet és művelődéstörténet után (A reprezentáció kérdése a nyolcvanas években) 236
BACSÓ BÉLA: Az esztétika és a nyolcvanas évek (Ellenállás és alázat) 260
ALMÁSI MIKLÓS: A posztmodem halála (Seblázas jegyzetek) 266
KARDOS ANDRÁS: Mondani és kimondani (Kritika a szamizdat Beszélőben) 275
SZÍNHÁZ
JELES ANDRÁS: Feljegyzések a nyolcvanas évekből 282
SPIRÓ GYÖRGY: Színház a hetvenes és nyolcvanas években 316
KOLTAI TAMÁS: Rendezői színház: allúziók és illúziók 324
FORGÁCH ANDRÁS: H.e.u. 330
"A nyolcvanas évek" összeállításról 335
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.