Új Magyar Központi Levéltár közleményei III.

Előszó

Az Új Magyar Központi Levéltár jelen tanulmánygyűjteménnyel közleményeinek harmadik kötetét jelenteti meg 1982, 1985 után azzal lép a nyilvánosság elé, hogy számot adjon az elmúlt három év legfontosabb eredményeiről, elsősorban a tudományos kutatás és a módszertani munka területén, bepillantást nyújtva egyéb szakmai tevékenységbe is.
Az elmúlt három év döntő jelentőségű volt levéltárunk életében. A legfontosabb eseményt kétségtelenül az jelentette, hogy hosszú évek, többszörös prolongációk után a Budapesti Műszaki Egyetem Kollégiuma elköltözött és az ily módon megüresedett épület egészét a levéltár és más intézmények vehették birtokba. Intézményünk 2600 m2 hasznos területhez jutott, ami lehetőséget ad gyűjteménygyarapítási feladataink teljesítésére. Levéltárunknak mint az épületkomplexum területének legnagyobb részét birtokló intézménynek kell ellátnia az épület kezelői funkciókat. Minthogy rajtunk kívül 9 intézmény működik még az épületben s tekintve, hogy a főváros egyik legnagyobb objektumáról van szó, amelynek nem csekély része még háború utáni romos állapotokat tükrözi, a levéltár új szervezeti egységeként hatékonyan funkcionálni képes gondnokságot kellett létrehoznunk. Egyidejűleg iratátvételi kötelezettség teljesítése érdekében az utóbbi két évben kb. 3000 polcfolyóméternyi raktárt rendeztünk be (ezek közül néhányat csupán ideiglenes jelleggel tudtunk kialakítani), és gondoskodnunk kellett a most már gondnoksággal kibővített Gazdasági Műszaki Osztályunk mintegy 100 m2-nyi munkahelyiségeinek kialakításáról is. További nem csekély erőfeszítést igényelt a levéltárunkban is létrejött Polgári Fegyveres Őrség megszervezése és elhelyezési körletének kialakítása. A Polgári Fegyveres Őrség létrehozásával és a raktáraink jelentős részében felszerelt tűz- és behatolás jelzőrendszer segítségével az utóbbi időkben csaknem megháromszorozódott iratállomány őrzésével kapcsolatos gondunkat oldottuk meg. Vissza