1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Új magyar nyelvtan

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 409 oldal
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-379-327-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkánk olyan leíró magyar nyelvtan, mely elsősorban a XX. század utolsó harmadának magyar nyelvészeti eredményeire épül, de felhasználja a korábbi leíró munkák számos megfigyelését,... Tovább

Előszó

Munkánk olyan leíró magyar nyelvtan, mely elsősorban a XX. század utolsó harmadának magyar nyelvészeti eredményeire épül, de felhasználja a korábbi leíró munkák számos megfigyelését, általánosítását is. Törekvésünk, hogy az új felisemréseket olyan formában tegyük közzé, mely a modern nyelvészetben járatlan olvasó számára is hozzáférhető. nyelvtanunkat elsősorban a magyartanároknak zsánjuk. Reméljük, hogy legfontosabb megállapításai rajtuk keresztül az iskolai anyanyelvokatatásba is utat találnak.
Munkánk a nyelvészeti gondolkodás rejtelmeibe is betekintést kíván nyújtani. A modern nyelvészeti gondolkodás rejtelmeibe is betekintést kíván nyújtani. A modern nyelvszeti gondokodás, érvelésmód megismertetését az új ismeretek közlésével egyenrangú fontosságúnak tartjuk. Könyvünkben igyekszünk nem csupán az eredményeket összefoglalni, hanem az eredményekhez vezető utat is megvilágítani. Az utóbbi évtizedekben a nyelvleírás módszerei a kísérleti fizika módszereihez váltak hasonlóvá. Léyegük, hogy egy nyelvi jelenség leírásakor a tapasztalt tények alapján először hipotézist állítunk fel arra nézve, hogy az adott jelenség milyen feltételek teljesülése esetén jön létre. majd kísérletezünk: egyrészt olyan mondatokat/kifejezeéseket/szavakat/ hangkapcsolatokat alkotunk, amelyekben a megállapított feltételek mindegyike teljesül, s ezeket helyesnek várjuk. Másrészt olyan mondatokat/kifejezéseket/szavakat/hangkapcsolatokat képzünk, amelyekben a hipotézisben szereplő egyik vagy másik feltétel nem teljesül, s ezeket helytelennek jósoljuk. Ha a tapasztalt tények megcáfolják várakozásainkat (azaz, ha a megadott feltételek teljesülsée esetén is kapunk helytelen szerkezetet, vagy ha egyik vagy másik feltétel nem teljesülsée sem rontja el a szerkezetet), módosítanunk kell a leíráson. Vissza

Tartalom

Előszó13
MONDATTAN (É. Kiss Katalin)
A mondattan tárgya és alapfogalmai17
A mondattan tárgya17
Mondattani kategóriák17
A kategóriák megállapítása17
Az elemi alaki kategóriák és a kifejezés-kategóriák megkülönböztetésének szükségessége18
Az alaki kategóriák felsorolása20
A mondat topik-predikátum tagolódása21
A topik-predikátum tagolás funkciója21
A topik formai jellemzői22
A kontraszív topik24
Topik nélküli mondatok25
A topik és a predikátum szerkezeti viszonya26
A mondathatározók helye27
Összefoglalás30
A predikátum belső szerkezete31
A csak igét és megnevező kifejezést tartalmazó VP belső szerkezete31
Az igemódosítót tartalmazó VP belső szerkezete33
Az igemódosítók típusai33
Az igemódosító mondatszerkezeti helye35
Igekötőhelyzet és a predikátum időszerkezete37
A névszói állítmány38
Összefoglalás39
A fókuszt tartalmazó predikátum belső szerkezete39
A fókuszfunkció39
A fókusz szerkezeti helye41
A fókusz és az ige szomszédossága43
A fókusz típusai45
Összefoglalás50
A disztributív kvantort tartalmazó predikátum belső szerkezete51
A disztributív kvantor funkciója51
A disztibutív kvantor szerkezeti helye52
Predikátumszerkezet és hangsúlyozás53
A disztributív kvantorok típusai54
A gyakorisági, fok-, mérték- és módhatározók szerepe és helye55
Összefoglalás57
Szerkezeti hely és hatókör57
A hatókör-értelmezés elve57
Két kivétel62
Összefoglalás64
A tagadás65
VP-, FP- és QP-tagadás65
Negatív kvantorok67
Összefoglalás71
A főneves kifejezés72
A főneves kifejezés logikai funkciói72
Az igék NP-típus-választása73
A főneves kifejezések szerkezeti típusai76
A predikatív NP76
A határozatlan NP78
A határozott NP80
A mutató névmás81
A birtokos szerkezet82
A birtokviszony83
A birtokos mint determináns83
A birtokos mint bővítmény85
A birtoklásmondat88
A tárgyi NP szerkezete és az alanyi, illetve tárgyas igeragozás89
Összefoglalás91
A mellékneves kifejezés93
A jelzői szerepű ADJP szerkezet93
A predikatív ADJP97
Összefoglalás98
A határozószós kifejezés99
A határozószós kifejezés szerkezete99
Határozóbővítmény vagy igebővítmény?101
Összefoglalás103
A névutós kifejezés104
A határozóragos NP-t vonzó névutók104
A ragtalan NP-t vonzó (egyező) névutók104
PP-k igemódosítói szerepben107
Az ún. névmási határozószók109
Összefoglalás111
Az igeneves kifejezések112
A ragozatlan főnévi igeneves kifejezés113
A főnévi igenevet tartalmazó mondat alapszerkezete113
Egyeztetési problémák117
A személyragos alaptagú főnévi igeneves kifejezés118
Sajátságai118
A részesetű összetevő hovatartozása119
A személyragos főnévi igeneves kifejezés szerkezete119
A határozói igeneves kifejezés121
A módhatározói szerepű határozói igeneves kifejezés121
Az állapothatározói szerepű határozói igeneves kifejezés123
A melléknévi igeneves kifejezés125
Összefoglalás126
Az alárendelő összetett mondat127
Az alárendelés mibenléte és típusai127
A független alárendelés128
A hogy-kötőszós mellékmondatok130
Igét bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok131
Névutót és határozószót bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok133
Főnevet bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok134
Következményes mellékmondatok136
Az alárendelt mondat helye a főmondatban137
Az utalószó elhagyása139
A hogy elhagyása141
Az úgy és a hogy-kötőszós mellékmondat142
A vonatkozó mellékmondatok143
A vonatkozó mellékmondat belső szerkezete143
NP-nek alárendelt vonatkozó mellékmondatok144
Közvetlenül PP-nek alárendelt vonatkozó mellékmondatok?149
Határozószós és mellékneves kifejezésnek alárendelt vonatkozó mellékmondatok151
A nem-korlátozó vonatkozó mellékmondat153
Mondatelőzményű vonatkozó mellékmondat155
Összefoglalás155
A mondatátszövődés156
A mondatátszövődés mibenléte156
Mondathatáron átívelő operátorkiemelés160
Esetadási, egyeztetési problémák162
Mondathatáron átívelő topikkiemelés165
Kérdőmondat-átszövődés167
Összefoglalás167
A névmások értelmezése169
A fejezet tárgya, szakkifejezései, jelölésmódja169
A visszaható és a kölcsönös névmás170
A személyes névmások175
A harmadik személyű személyes névmások állománya175
A kötött személyes névmás178
A személyes névmás független használata180
Összefoglalás181
Hivatkozások184
ALAKTAN (Kiefer Ferenc)
Bevezető187
Az alaktan tárgya187
A szó fogalma188
Az alaktani kategóriák189
A magyar mint agglutináló nyelv190
Jel, rag, képző192
A ragozás198
A főnévragozás198
Az esetragok198
A többes szám jele203
A birtokos személyragozás204
A birtokjel207
Tő- és toldaléktípusok208
A toldalékok sorrendje209
Az igeragozás210
Jelen idő: alanyi ragozás211
Jelen idő: tárgyas ragozás212
Múlt idő: alanyi ragozás213
Múlt idő: tárgyas ragozás214
Feltételes mód, jelen idő: alanyi ragozás215
Feltételes mód, jelen idő: tárgyas ragozás216
Feltételes mód, múlt idő216
Felszólító mód, jelen idő: alanyi ragozás217
Felszólító mód, jelen idő: tárgyas ragozás217
A -lAk toldalék218
Az ikes ragozás218
Tőtípusok219
A főnévi igenév személyragozása220
A névutók személyragozása (az ún. személyragos határozók)220
A melléknevek toldalékai221
A fokozás221
A kiemelő jel221
A szóképzés222
A magyar szóképzés rendszere222
A képzőkkel kapcsolatos néhány probléma225
A -hAtÓ és -hAtAtlAn elemek státusa225
Az -i becéző képző226
Képző, inflexiós toldalék vagy összetételi tag?228
Az igenevek képzői229
Szószerkezetekhez járuló képző230
A lexikalizált képzett szavak elemzése231
Az egyes képzők részletesebb vizsgálata232
Főnév alapú képzések232
Melléknév alapú képzések244
Ige alapú képzések248
A képzők sorrendje259
Néhány befejező megjegyzés260
Az összetételek262
A szóösszetétel fogalma262
Az összetételek fajtái263
Az endocentrikus összetételek263
Az exocentrikus összetételek263
A mellérendelő összetételek264
Az ikerszavak264
Az endocentrikus összetételek mondattana264
A magyar összetételek tipológiája268
A deverbális alaptagú összetételek273
A deverbális alaptagú összetételek általános jellemzése273
Az előtag által kielégíthető vonzatok276
Az -Ó képző és az összetételek281
Összefoglalás281
Azonos alaptagú összetételek mellérendelése282
A probléma282
Mellérendelő előtag?284
A szóellipszis egyéb esetei284
A szóellipszis feltételei285
Összefoglalás288
Hivatkozások289
HANGTAN (Siptár Péter)
Bevezető: a hangtan tárgya293
A magánhangzók297
A magánhangzók csoportosítása297
A hosszúság ábrázolása298
A hangtani ábrázolások szerkezete299
A magánhangzók ábrázolása300
A magánhangzó-harmónia302
A toldalékok fajtái303
Tőtípusok305
A harmónia működése307
A hosszúsági váltakozások312
Az alsó magánhangzók nyúlása312
A nyúlási szabály314
A tőmagánhangzó-rövidülés317
Magánhangzók kiesése és betoldása321
A kötőhangzók321
Az ingatag tőmagánhangzók324
A mássalhangzók326
A mássalhangzók csoportosítása326
A mássalhangzók ábrázolása328
A zöngésségi hasonulás331
A h- és a v viselkedése333
A dz mássalhangzó-kapcsolat335
Mássalhangzó-szabályok337
Zengőhangokra vonatkozó szabályok337
A szóvégi j341
Az Y elem terjedése és az l teljes hasonulása344
A t-végű igék felszólító alakja346
Sziszegők és susogók348
A szótag355
A szótagok szerkezete és típusai356
Elágazó szótagkezdetek?360
Kételemű szótagmagok?362
Hangsorépítési szabályosságok365
Szótagkezdetek366
Szótagzárlatok368
Szótagfűzés372
Szótagszerkezetre hivatkozó szabályok375
Az orrhangú magánhangzók szabálya375
A h változatainak eloszlása375
A hangsúly és a hanglejtés382
Olvasnivaló388
Irodalom391
Tárgymutató404
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.