| Előszó | 13 |
| MONDATTAN (É. Kiss Katalin) | |
| A mondattan tárgya és alapfogalmai | 17 |
| A mondattan tárgya | 17 |
| Mondattani kategóriák | 17 |
| A kategóriák megállapítása | 17 |
| Az elemi alaki kategóriák és a kifejezés-kategóriák megkülönböztetésének szükségessége | 18 |
| Az alaki kategóriák felsorolása | 20 |
| A mondat topik-predikátum tagolódása | 21 |
| A topik-predikátum tagolás funkciója | 21 |
| A topik formai jellemzői | 22 |
| A kontraszív topik | 24 |
| Topik nélküli mondatok | 25 |
| A topik és a predikátum szerkezeti viszonya | 26 |
| A mondathatározók helye | 27 |
| Összefoglalás | 30 |
| A predikátum belső szerkezete | 31 |
| A csak igét és megnevező kifejezést tartalmazó VP belső szerkezete | 31 |
| Az igemódosítót tartalmazó VP belső szerkezete | 33 |
| Az igemódosítók típusai | 33 |
| Az igemódosító mondatszerkezeti helye | 35 |
| Igekötőhelyzet és a predikátum időszerkezete | 37 |
| A névszói állítmány | 38 |
| Összefoglalás | 39 |
| A fókuszt tartalmazó predikátum belső szerkezete | 39 |
| A fókuszfunkció | 39 |
| A fókusz szerkezeti helye | 41 |
| A fókusz és az ige szomszédossága | 43 |
| A fókusz típusai | 45 |
| Összefoglalás | 50 |
| A disztributív kvantort tartalmazó predikátum belső szerkezete | 51 |
| A disztributív kvantor funkciója | 51 |
| A disztibutív kvantor szerkezeti helye | 52 |
| Predikátumszerkezet és hangsúlyozás | 53 |
| A disztributív kvantorok típusai | 54 |
| A gyakorisági, fok-, mérték- és módhatározók szerepe és helye | 55 |
| Összefoglalás | 57 |
| Szerkezeti hely és hatókör | 57 |
| A hatókör-értelmezés elve | 57 |
| Két kivétel | 62 |
| Összefoglalás | 64 |
| A tagadás | 65 |
| VP-, FP- és QP-tagadás | 65 |
| Negatív kvantorok | 67 |
| Összefoglalás | 71 |
| A főneves kifejezés | 72 |
| A főneves kifejezés logikai funkciói | 72 |
| Az igék NP-típus-választása | 73 |
| A főneves kifejezések szerkezeti típusai | 76 |
| A predikatív NP | 76 |
| A határozatlan NP | 78 |
| A határozott NP | 80 |
| A mutató névmás | 81 |
| A birtokos szerkezet | 82 |
| A birtokviszony | 83 |
| A birtokos mint determináns | 83 |
| A birtokos mint bővítmény | 85 |
| A birtoklásmondat | 88 |
| A tárgyi NP szerkezete és az alanyi, illetve tárgyas igeragozás | 89 |
| Összefoglalás | 91 |
| A mellékneves kifejezés | 93 |
| A jelzői szerepű ADJP szerkezet | 93 |
| A predikatív ADJP | 97 |
| Összefoglalás | 98 |
| A határozószós kifejezés | 99 |
| A határozószós kifejezés szerkezete | 99 |
| Határozóbővítmény vagy igebővítmény? | 101 |
| Összefoglalás | 103 |
| A névutós kifejezés | 104 |
| A határozóragos NP-t vonzó névutók | 104 |
| A ragtalan NP-t vonzó (egyező) névutók | 104 |
| PP-k igemódosítói szerepben | 107 |
| Az ún. névmási határozószók | 109 |
| Összefoglalás | 111 |
| Az igeneves kifejezések | 112 |
| A ragozatlan főnévi igeneves kifejezés | 113 |
| A főnévi igenevet tartalmazó mondat alapszerkezete | 113 |
| Egyeztetési problémák | 117 |
| A személyragos alaptagú főnévi igeneves kifejezés | 118 |
| Sajátságai | 118 |
| A részesetű összetevő hovatartozása | 119 |
| A személyragos főnévi igeneves kifejezés szerkezete | 119 |
| A határozói igeneves kifejezés | 121 |
| A módhatározói szerepű határozói igeneves kifejezés | 121 |
| Az állapothatározói szerepű határozói igeneves kifejezés | 123 |
| A melléknévi igeneves kifejezés | 125 |
| Összefoglalás | 126 |
| Az alárendelő összetett mondat | 127 |
| Az alárendelés mibenléte és típusai | 127 |
| A független alárendelés | 128 |
| A hogy-kötőszós mellékmondatok | 130 |
| Igét bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok | 131 |
| Névutót és határozószót bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok | 133 |
| Főnevet bővítő hogy-kötőszós mellékmondatok | 134 |
| Következményes mellékmondatok | 136 |
| Az alárendelt mondat helye a főmondatban | 137 |
| Az utalószó elhagyása | 139 |
| A hogy elhagyása | 141 |
| Az úgy és a hogy-kötőszós mellékmondat | 142 |
| A vonatkozó mellékmondatok | 143 |
| A vonatkozó mellékmondat belső szerkezete | 143 |
| NP-nek alárendelt vonatkozó mellékmondatok | 144 |
| Közvetlenül PP-nek alárendelt vonatkozó mellékmondatok? | 149 |
| Határozószós és mellékneves kifejezésnek alárendelt vonatkozó mellékmondatok | 151 |
| A nem-korlátozó vonatkozó mellékmondat | 153 |
| Mondatelőzményű vonatkozó mellékmondat | 155 |
| Összefoglalás | 155 |
| A mondatátszövődés | 156 |
| A mondatátszövődés mibenléte | 156 |
| Mondathatáron átívelő operátorkiemelés | 160 |
| Esetadási, egyeztetési problémák | 162 |
| Mondathatáron átívelő topikkiemelés | 165 |
| Kérdőmondat-átszövődés | 167 |
| Összefoglalás | 167 |
| A névmások értelmezése | 169 |
| A fejezet tárgya, szakkifejezései, jelölésmódja | 169 |
| A visszaható és a kölcsönös névmás | 170 |
| A személyes névmások | 175 |
| A harmadik személyű személyes névmások állománya | 175 |
| A kötött személyes névmás | 178 |
| A személyes névmás független használata | 180 |
| Összefoglalás | 181 |
| Hivatkozások | 184 |
| ALAKTAN (Kiefer Ferenc) | |
| Bevezető | 187 |
| Az alaktan tárgya | 187 |
| A szó fogalma | 188 |
| Az alaktani kategóriák | 189 |
| A magyar mint agglutináló nyelv | 190 |
| Jel, rag, képző | 192 |
| A ragozás | 198 |
| A főnévragozás | 198 |
| Az esetragok | 198 |
| A többes szám jele | 203 |
| A birtokos személyragozás | 204 |
| A birtokjel | 207 |
| Tő- és toldaléktípusok | 208 |
| A toldalékok sorrendje | 209 |
| Az igeragozás | 210 |
| Jelen idő: alanyi ragozás | 211 |
| Jelen idő: tárgyas ragozás | 212 |
| Múlt idő: alanyi ragozás | 213 |
| Múlt idő: tárgyas ragozás | 214 |
| Feltételes mód, jelen idő: alanyi ragozás | 215 |
| Feltételes mód, jelen idő: tárgyas ragozás | 216 |
| Feltételes mód, múlt idő | 216 |
| Felszólító mód, jelen idő: alanyi ragozás | 217 |
| Felszólító mód, jelen idő: tárgyas ragozás | 217 |
| A -lAk toldalék | 218 |
| Az ikes ragozás | 218 |
| Tőtípusok | 219 |
| A főnévi igenév személyragozása | 220 |
| A névutók személyragozása (az ún. személyragos határozók) | 220 |
| A melléknevek toldalékai | 221 |
| A fokozás | 221 |
| A kiemelő jel | 221 |
| A szóképzés | 222 |
| A magyar szóképzés rendszere | 222 |
| A képzőkkel kapcsolatos néhány probléma | 225 |
| A -hAtÓ és -hAtAtlAn elemek státusa | 225 |
| Az -i becéző képző | 226 |
| Képző, inflexiós toldalék vagy összetételi tag? | 228 |
| Az igenevek képzői | 229 |
| Szószerkezetekhez járuló képző | 230 |
| A lexikalizált képzett szavak elemzése | 231 |
| Az egyes képzők részletesebb vizsgálata | 232 |
| Főnév alapú képzések | 232 |
| Melléknév alapú képzések | 244 |
| Ige alapú képzések | 248 |
| A képzők sorrendje | 259 |
| Néhány befejező megjegyzés | 260 |
| Az összetételek | 262 |
| A szóösszetétel fogalma | 262 |
| Az összetételek fajtái | 263 |
| Az endocentrikus összetételek | 263 |
| Az exocentrikus összetételek | 263 |
| A mellérendelő összetételek | 264 |
| Az ikerszavak | 264 |
| Az endocentrikus összetételek mondattana | 264 |
| A magyar összetételek tipológiája | 268 |
| A deverbális alaptagú összetételek | 273 |
| A deverbális alaptagú összetételek általános jellemzése | 273 |
| Az előtag által kielégíthető vonzatok | 276 |
| Az -Ó képző és az összetételek | 281 |
| Összefoglalás | 281 |
| Azonos alaptagú összetételek mellérendelése | 282 |
| A probléma | 282 |
| Mellérendelő előtag? | 284 |
| A szóellipszis egyéb esetei | 284 |
| A szóellipszis feltételei | 285 |
| Összefoglalás | 288 |
| Hivatkozások | 289 |
| HANGTAN (Siptár Péter) | |
| Bevezető: a hangtan tárgya | 293 |
| A magánhangzók | 297 |
| A magánhangzók csoportosítása | 297 |
| A hosszúság ábrázolása | 298 |
| A hangtani ábrázolások szerkezete | 299 |
| A magánhangzók ábrázolása | 300 |
| A magánhangzó-harmónia | 302 |
| A toldalékok fajtái | 303 |
| Tőtípusok | 305 |
| A harmónia működése | 307 |
| A hosszúsági váltakozások | 312 |
| Az alsó magánhangzók nyúlása | 312 |
| A nyúlási szabály | 314 |
| A tőmagánhangzó-rövidülés | 317 |
| Magánhangzók kiesése és betoldása | 321 |
| A kötőhangzók | 321 |
| Az ingatag tőmagánhangzók | 324 |
| A mássalhangzók | 326 |
| A mássalhangzók csoportosítása | 326 |
| A mássalhangzók ábrázolása | 328 |
| A zöngésségi hasonulás | 331 |
| A h- és a v viselkedése | 333 |
| A dz mássalhangzó-kapcsolat | 335 |
| Mássalhangzó-szabályok | 337 |
| Zengőhangokra vonatkozó szabályok | 337 |
| A szóvégi j | 341 |
| Az Y elem terjedése és az l teljes hasonulása | 344 |
| A t-végű igék felszólító alakja | 346 |
| Sziszegők és susogók | 348 |
| A szótag | 355 |
| A szótagok szerkezete és típusai | 356 |
| Elágazó szótagkezdetek? | 360 |
| Kételemű szótagmagok? | 362 |
| Hangsorépítési szabályosságok | 365 |
| Szótagkezdetek | 366 |
| Szótagzárlatok | 368 |
| Szótagfűzés | 372 |
| Szótagszerkezetre hivatkozó szabályok | 375 |
| Az orrhangú magánhangzók szabálya | 375 |
| A h változatainak eloszlása | 375 |
| A hangsúly és a hanglejtés | 382 |
| Olvasnivaló | 388 |
| Irodalom | 391 |
| Tárgymutató | 404 |