| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 15 |
| Egyesült Államok | |
| Tudományos kutatás és automatizálás az Egyesült Államokban | 25 |
| Ipar | 27 |
| Gyáripar | 27 |
| Gyáriparon kívüli ágazatok | 36 |
| Mezőgazdaság | 37 |
| Szolgáltatások | 37 |
| A beruházások hatékonysága | 39 |
| Műszaki haladás, automatizálás és szakképzettség | 41 |
| Esettanulmányok - fizikai munkások | 42 |
| Félautomatizálás autógyárakban | 42 |
| Félautomatizálás egy varratnélküli acélcsőgyárban | 44 |
| Fejlett automatizálás villamos erőművekben | 46 |
| Tizenhárom különböző üzemre kiterjedő felmérés | 47 |
| További felmérések tanulságai | 54 |
| Az amerikai munkaügyi minisztérium álláspontja | 56 |
| Az esettanulmányok összefoglaló elemzése | 57 |
| A szakképzettség új koncenpciója | 62 |
| A szakképzettség dinamikus értelmezése | 64 |
| Műszaki haladás és szakképzettség | 65 |
| A műszaki dolgozók szakképzettségének változása | 66 |
| Esettanulmányok - irodai-ügyviteli dolgozók | 70 |
| Üzemi ügyvitel | 70 |
| Biztosítótársaság ügyvitele | 71 |
| Villamosenergia adatfeldolgozás hatásainak vizsgálata 19 vállalatban | 71 |
| Bankok ügyvitelének automatizálása | 71 |
| A munkaerő-állomány ágazati megoszlásának és összetételének megváltozása | 76 |
| A foglalkoztatási arány eltolódása az anyagi termelés ágazatai és a szolgáltatások között | 76 |
| A fizikai és nem fizikai dolgozók közötti arány eltolódása | 80 |
| A gyáripari munkaerő-állomány összetételének alakulása | 85 |
| A férfi- és női munkaerők arányának eltolódása | 94 |
| Műszaki haladás, automatizálás és munkanélküliség | 99 |
| Az amerikai munkanélküliség jellemzői, hivatalos és tényleges aránya | 101 |
| Munkanélküliség és munkaerőhiány | 107 |
| A munkanélküliség egyenetlen, időnként lassuló alakulása | 108 |
| Az 1964-1965. évi fejlemények | 111 |
| Az élő munka további csökkenése irányában ható tényezők | 115 |
| A munkanélküliség struktúrája és a létbizonytalanság általánossá válása | 118 |
| Fizikai munkások | 125 |
| Segédmunkások | 125 |
| Betanított munkások | 126 |
| Szakmunkások | 128 |
| Nem fehér ("színes") munkások | 128 |
| A fiatalok munkanélküli arányszámának növekedése | 130 |
| A "nem alkalmazhatók" | 136 |
| Nem fizikai dolgozók | 137 |
| Ügyviteli dolgozók és hasonló munkakört betöltők | 138 |
| A vállalatvezetés középső rétegei | 145 |
| A vállalatvezetés legfelső rétegei | 148 |
| Felső- és középfokú képzettségű szakemberek | 150 |
| Munkafeltételek novellálódásának tendenciája | 157 |
| A bérek és a fizetések aránya | 157 |
| Béren kívüli juttatások | 159 |
| Társadalmi pozíció, előmeneteli kilátások | 160 |
| Változások a második világháború előtt és után | 161 |
| A számítógépek hatása | 162 |
| Üzemi munkafeltételek az ügyvitelben | 164 |
| Ideiglenesen alkalmazott kisegítő ügyviteli és műszaki munkaerők | 164 |
| Normázás | 165 |
| Számítógépek - magasabb teljesítményű normák, a munkafeladatok részekre bontása, több műszak | 167 |
| Kereskedelmi alkalmazottak | 168 |
| Diplomás szakemberek, technikusok | 169 |
| Fizetések | 169 |
| Az automatizálás lebontja a válaszfalakat | 170 |
| Az alkotó munkát végző diplomás szakemberek és az elidegenedés | 171 |
| A szakszervezeti mozgalom válsága | 177 |
| A taglétszám stagnálása | 179 |
| A sztrájk mint harci fegyver hatékonyságának csökkenése egyes iparágakban | 182 |
| A kollektív szerződések fokozódó alkalmatlansága az új problémák megoldására | 186 |
| A szakszervezetek elszigetelődése a munkanélküliektől és a fiataloktól | 192 |
| Faji megkülönböztetés a szakszervezetekben | 193 |
| A szakszervezetek és az értelmiség | 195 |
| Az AFL-CIO követelései | 198 |
| Új irányzatok csírái | 199 |
| Erjedés és őrségváltás | 203 |
| Függelék | 207 |