| A konvencionális tüzelések fejlesztésének elméleti alapjai | 15 |
| Az anyagkeverékek őrlési elméletének továbbfejlesztése | 15 |
| A különféle tüzelőanyagok égésmechanizmusának főbb vonásai | 20 |
| A gáz égése | 24 |
| Az olaj égése | 27 |
| A szén égése | 30 |
| Az impulzusholográfia alkalmazása égésfolyamatok értékelésére | 33 |
| A szénszemcse és különböző lángelemek égésének hullámjelenségei | 38 |
| Irodalom az 1. fejezethez | 49 |
| Széntüzelések | 51 |
| Szénportüzelési rendszerek és a szénporégők fejlesztése | 52 |
| Zárt ciklusú tüzelés | 55 |
| Nyílt ciklusú tüzelés | 57 |
| Tüzeléstechnikai fejlesztések a Mátrai Erőműben | 57 |
| Félig nyílt ciklusú tüzelés a Gagarin Hőerőműben | 62 |
| Szénporindító és támasztótüzelések | 67 |
| Elméleti alapok, tüzelési megfontolások | 69 |
| A szeparátoros örvényégő elvi kialakítása | 74 |
| A szeparátoros örvényégő alkalmazása lignittüzelésű gőzkazán indításához | 75 |
| Támasztótüzelés kialakítása szeparátoros örvényégővel a Tatabányai I. Hőerőműben | 78 |
| Szempontok a szénportüzelésű kazánok határfűtőértékének megállapításához | 79 |
| A szénminőség szerepe | 79 |
| A kopás és következményei | 80 |
| Segédberendezések, szabályozás | 81 |
| A tüzelés stabilitása | 82 |
| Gazdaságossági korlátok | 83 |
| Irodalom a 2. fejezethez | 84 |
| Fluidizációs tüzelés | 86 |
| Áramlástechnikai alapok | 86 |
| A szénszemcse égése a fluidizált rétegben | 96 |
| A fluidréteg számítása | 106 |
| A fluidtüzelésű kazán indítása és leállítása | 108 |
| Üzemi berendezések | 116 |
| Magyarországi fejlesztések a fluidizációs technikában | 125 |
| Üzemi megvalósítás a Tatabányai Hőerőműben | 126 |
| Az Ajkai Hőerőmű kazánjainak átalakítása | 128 |
| Mérési eredmények | 134 |
| Nyomás alatti fluidtüzelés | 135 |
| Hamuutóhűtő atmoszferikus fluidizációs berendezésnél | 140 |
| Fluidtüzelési kísérletek kisberendezésen | 141 |
| Az Ahlsrom 0,6 MWt Pyroflow kísérleti berendezése | 141 |
| Magyarországi (VEIKI) kísérleti berendezések a fluidizációs technikában | 145 |
| Irodalom a 3. fejezethez | 151 |
| Pernyeleválasztás | 152 |
| Mechanikus leválasztók | 152 |
| Elektrosztatikus leválasztás | 152 |
| Szövetszűrők vagy zsákos porleválasztók | 156 |
| Irodalom a 4. fejezethez | 158 |
| A kénszennyezés csökkentése | 159 |
| A kéntelenítési eljárások csoportosítása | 161 |
| A kén eltávolítása a primer energiahordozókból | 161 |
| A szén kéntelenítése | 161 |
| Az olaj kéntelenítése | 163 |
| A szén cseppfolyósítása | 163 |
| A szén elgázosítása | 164 |
| A szénhamu kénlekötése | 164 |
| Kéntelenítés fluidizációs tüzeléssel | 170 |
| Kéntelenítés adalékanyagokkal a tűztérben | 175 |
| Félszáraz mészkőbefúvásos eljárások a kénlekötésre | 176 |
| NIRO-eljárás | 176 |
| Fläkt-eljárás | 177 |
| Tampella LIFAC-eljárás | 179 |
| A füstgáz-kéntelenítési eljárások csoportosítása | 182 |
| Száraz eljárások | 185 |
| Aktív szenes adszorpció | 185 |
| Katalitikus oxidáció | 187 |
| Réz-oxidos kéntelenítés | 188 |
| Nedves eljárások | 188 |
| Meszes/mészköves eljárások | 189 |
| Magnézium-oxidos eljárások | 195 |
| Eljárások alkalikus szorbensekkel | 197 |
| Kettős alkalikuseljárások | 199 |
| Ammóniás vizes eljárások | 200 |
| Kénsavas abszorpciós eljárások | 201 |
| Karbonátolvadékos abszorpció | 202 |
| Kéntelenítés harmatpont feletti hőmérsékleten ammóniával | 203 |
| Kén-dioxid és nitrogén-oxid egyidejű eltávolítása füstgázokból elektronbesugárzással | 203 |
| A szén kéntelenítése gőz-metán keverékkel | 204 |
| Irodalom az 5. fejezethez | 206 |
| A nitrogén-oxidok keletkezése és a csökkentési lehetőségek | 208 |
| A nitrogén-oxidok keletkezésének mechanizmusai | 208 |
| A termikus NOx | 209 |
| A tüzelőanyag-NOx főbb egyenletei | 210 |
| A prompt NOx | 216 |
| A keletkező nitrogén-oxidok mennyiségének csökkentése | 216 |
| Üzemviteli lehetőségek a NOx-emisszió csökkentésére | 217 |
| Konstrukciós lehetőségek a NOx-emisszió csökkentésére | 223 |
| Saroktüzelés | 223 |
| A tűztérben a többfokozatú égés megvalósítása | 223 |
| Alacsony NOx-képződésű égőkonstrukciók | 230 |
| Nitrogén-oxid-leválasztás | 235 |
| Szelektív katalitikus eljárás (SCR) | 235 |
| Nem szelektív katalitikus leválasztás (NSCR) | 240 |
| Szelektív nem katalitikus leválasztás | 240 |
| Nedves eljárások | 241 |
| Kombinált SOx/NOx-leválasztás | 242 |
| Irodalom a 6. fejezethez | 244 |
| A szén elgázosítása és a gáz-gőz körfolyamatban történő hasznosítása | 246 |
| Szénelgázosítással létesített kombinált ciklus | 250 |
| Fix réteges elgázosító | 255 |
| Fluidizált réteges elgázosító | 256 |
| Átáramlásos elgázosító rendszer | 260 |
| A "Cool-Water" gáz-gőz erőmű | 260 |
| "Folyékonyvas-fürdős" eljárás | 260 |
| A gázturbinák fejlődése környezetvédelmi szempontból | 269 |
| A DeNOx rendszer alkalmazása kombinált ciklusnál | 275 |
| Tüzelőanyag-cellák (fuel cells) | 279 |
| Gázturbinás kombinált erőművek magas hőmérsékletű tüzelőanyag-cellával | 282 |
| Irodalom a 7. fejezethez | 285 |
| A klíma változása és az energetika | 288 |
| A metán, az ózon és a freonok szerepe az üvegházhatásban | 291 |
| A CO2 hatása az "üvegház"-folyamatban | 294 |
| A CO2 csökkentése | 301 |
| Kombinált erőművek - A "topping ciklus" és az IGCC | 302 |
| A CO2 leválasztása | 307 |
| A CO2 elhelyezése | 310 |
| A N2O szerepe az üvegházhatásban | 311 |
| Irodalom a 8. fejezethez | 311 |
Folytatás Microsoft-tal