Újítási és találmányi kézikönyv

Szerző

Vincze Attila

Lektor

'Vincze Attila: Újítási és találmányi kézikönyv ' összes példány

Kiadó:	Közlekedési Dokumentációs Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	260 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvhöz 1 db melléklet tartozik, ellenőrző kérdéseket tartalmaz. A melléklet kötése tűzött kötés.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
Általános rész	5
Újítások	5
Az újítómozgalom	5
Az újítás fogalma	6
Az újítás szerzője	10
Az újítási javaslatok bejelentése	11
Nyilvánosságra hozatal, elbírálás	13
Engedély újítási javaslat benyújtására	15
Újítási szerződéskötés	17
A hasznos eredmény megállapítása	19
Az újítók erkölcsi és anyagi elismerése	24
Újítások átadása, értékesítése	27
Az újítómozgalom vállalati irányítása	28
Közreműködés az újítások hasznosításában	32
Költségtérítés	32
Az újításokkal kapcsolatos költségek és díjak fedezete, elszámolása	33
Jogviták	36
Találmányok, szabadalmak	38
A találmány mint a fejlesztés eszköze	38
A szolgálati találmány	40
A szolgálati találmány bejelentése, nyilvántartása a vállalatnál	42
A találmányokkal kapcsolatos kísérletek lefolytatása	43
A feltalálóval kötendő szerződés	43
A feltaláló erkölcsi és anyagi elismerése	44
A bel- és külföldi szabadalmi oltalommal kapcsolatos vállalati feladatok	46
Gyártmány- és piacvédelem	47
Találmányok hasznosítása, licenciák	48
A vállalati újdonságok védelme	49
A találmányokkal kapcsolatos költségek és díjak elszámolása, adók és illetékek	50
A know-how	52
A know-how-ról átlalában	52
A know-how-nak minősített vállalati ismeretek kezelésének szabályai	52
Védjegyek, ipari minták	54
Védjegyek	54
Ipari minták	56
A vállalati szakszervezeti szervek szerepe az újító- és feltalálómozgalomban	57
A munkaverseny és az újítómozgalom kapcsolata	57
A vállalati szakszervezeti szervek tevékenysége	59
Ötven kérdés és válasz az újítási jog területéről	66
Anyagok, alkatrészek kedvezőbb beszerzései forrásának megjelölése lehet-e újítás tárgya?	67
A munkaköri kötelesség kérdésének eldöntésénél az újítási javaslat benyújtásának vagy az elbírálásának az időpontja-e az irányadó?	68
Nem a munkáltatóhoz benyújtott újítási javaslat esetében figyelembe kell-e venni a javaslattevő munkakörét?	69
Van-e oylan eset, amikor a munkaköri kötelesség körében nem tartozó megoldásnál is vizsgálni kell, hogy az jelentős alkotó teljesítmény-e vagy sem?	69
Előzetes szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéseként kidolgozott megoldás újításként való elismerését meg lehet-e tagadni azon a címen, hogy az előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé tartozik?	71
Az értékelemző munkában résztvevő által kidolgozott megoldások mikor ismerhetők el újításnak?	71
Tisztességtelen haszonnak minősíthető-e az a vállalati többleteredmény, amelyet újítás hasznosításával érnek el?	72
Mikor nem fogadható el az újítási javaslat tárgyát képező megoldás azon a címen, hogy hasznosítása fogyasztási érdeket sértő minőségromlást eredményezne?	73
Elutasítható-e a javasolt megoldás viszonylagos újdonság hiánya címén, azzal az indoklással, hogy azonos megoldás a vállalat birtokában volt?	74
Mikor tekinthető "beruházási"-nak egy újítási javaslat?	75
Van-e joga az egyszemélyi elbírálónak dönteni arról, hogy az újítási javaslatnak ki vagy kik a szerzői illetőleg társszerzői?	76
Két azonos megoldást tartalmazó újítási javaslat szerzői közül elismerhető-e a később beérkezett javaslat szerzője újítóként azon a címen, hogy javaslatához részletes műhelyrajzot is mellékelt?	77
Összevonhat-e az egyszemélyi elbíráló két újítási javaslatot egy javaslattá?	78
Milyen szerepe van az üzemi szakszervezeti bizottságoknak az újításokkal kapcsolatos szerzőségi vitákban?	79
Adományozható-e "Kiváló Újító" kitüntetés a kiemelkedően eredményes dolgozó újítási előadóknak, munkájuk erkölcsi elismeréseként?	79
A "Kiváló Újító" kitüntetés adományozása alapját képező újító tevékenység időhatárokhoz van-e kötve?	80
Mennyi az újítónak kifizethető újítási díj legkisebb összege?	81
Milyen szempontok szerint kell az újítási díj mértékét megállapítani?	82
Díjazható-e az új terméket eredményező újítás szerzője az új termék önköltségének meghatározott százalékával?	84
Lehet-e az újítási díj alapja az egy évnél hosszabb idő alatt keletkezett vállalalati haszon is?	84
Melyek az újítások hasznossága mértéke mérésének speciális esetei?	85
Újítás alapján készült termék felhasználása estén köteles-e a felhasználó újítói díjat fizetni?	87
Az újítás hasznosítása következtében kisebb ráfordítással előállítható termék eladási árát köteles-e a vállalat az újítás hasznával arányosan csökkenteni?	88
Ha egy újítási feladattervi pontra benyújtott megoldás később szabadalmi oltalomban részesül, le kell-e vonni a találmányi díjból a külön feladattervi jutalom címén kifizetett összeget?	89
A munkaviszonyon kívül egyéb jogviszony keretében munkát végző nyugdíjas keresetét korlátozó rendelkezések mely esetben adnak felmentést korlátozások alól?	90
Milyen ellenérték illeti meg az újítót az újítási javaslata tárgyát képező megoldás kísérleti-, kivitelezési munkáiban való részvételéért?	91
Szükséges-e a munkáltató hozzájárulása munkavégzésre iárnyuló egyéb jogviszony létesítéséhez, újítás vagy találmány hasznosításában való közreműködésre?	91
Megilleti-e az újítót újabb újítási díj, ha vállalata az újítása tárgyát képező megoldást a felügyeletet gyakorló szrv határozata alapján adja át más vállalatnak:	92
Újítás külföldre történő átadása esetén mely szervet terheli az újítás díjazása?	93
Hová nyújtsák be újítási javaslataikat a felügyeletet gyakorló szerv által kinevezett, vagy választott vezető beosztású dolgozók?	94
Milyen védelmet élvez a szerző, ha újítási javaslatát a vállalatok meghatározott köre felett felügyeletet gyakorló minisztériumhoz nyújtja be?	95
Helyesen jár-e el az újítási előadó, amikor az újítási javaslat iratait visszajuttatja a javaslattevőnek, azzal az indoklással, hogy az nem tartalmazza a feladat megoldását?	96
Megtilthatja-e a vállalat az újítási javaslat tárgyát képező megoldás nyilvánosságra hozását az elbírálásti folyamat befejeztéig?	98
Köteles-e a "külső" újító munkáltatója engedélyét mellékelni újítási javaslatához?	99
Kit kell az újítás hasznosítójának tekinteni kooperációs megállapodás esetében?	100
Ki nem fejthet ki érdemi tevékenységet saját vagy hozzátartozója újítási javaslata tekintetében?	101
A bírósági út igénybevétele előtt köteles-e az újítási javaslattevő a aszakszervezeti bizottság egyeztetését kérni?	102
Akadály-e az újítási díj kifizetésének a követelés elévülése?	103
A bíróság előtt pervesztes újítási javaslattevő kötelezhető-e a perköltség viselésére?	103
Mikor időelőtti bírósághoz fordulni a sérelmes döntés ellen újítási ügyekben?	104
Lehet-e kényszeríteni a vállalatot a hasznosítási szerződésben vállalt kísérleti lefolytatására?	105
A bérszínvonal, illetőleg a bértömeg kiszámításának figyelembe kell-e vanni a bérköltség terhére elszámolt újítási díjakat, az újítások kivitelezése érdekébe kifizetett díjakat?	105
Az év végi részesedés mértékének meghatározásánál munkabérként kell-e figyelembe venni az év közben kifizettett újítási díjat?	107
Beleszámít-e az újítási díj a dolgozót betegsége esetére megillető táppénz alapját képező átlagkeresetbe?	107
Milyen forrásból fizethető az újítási díj, ha az újítási díj, ha az újítás tárgyát képező műszaki megoldás - a díjfizetés időpontjában - szabadalmaztatási eljárás alatt áll?	108
Mikor jár késedelmi kamat az újítási díj után, milyen forrás terhére számolható e?	108
Közös vagyonnak minősül-e a házastársak valamelyikének kifizetett újítási díj?	109
Jövedelemadózás szempontjából összevontan kell-e kezelni az újítónak több újításáért, egy naptári éven belül kifizetett újítási díjakat?	110
Társújítók esetében, a részükre kifizetett újítási díjat hogyan kell figyelembe venni a jövedelemadózás szempontjából?	111
Iparjogvédelmi dokumentáció és információ	112
Iparjogvédelmi feladatok a műszaki fejlesztésben	112
A kutatás, fejlesztés során elvégzendők	112
Szabadalmi dokumentáció, információs lehetőségek	113
A dokumentáció, információs munka felvétele	116
Fontosabb iparjogvédelmi feladatkörök	117
A vállalati újítási szervezet felépítésének elvei	117
Az újítási vezetők, ügyintézők jogai és kötelezettségei	118
Az újítási szervezet teendői	125
Az ügyintézés ellenőrzése	128
Szakterületi rész	129
A közlekedés és hírközlés hosszútávú fejlesztési feladatai	129
A fejlesztést befolyásoló tényezők	129
Fejlesztési feladatok	133
Az újítómozgalom irányítása a közlekedésben és hírközlésben	137
A közlekedési és hírközlési ágazat helye a népgazdaságban	137
Eredmények	138
Irányítás	141
Vasúti közlekedés	152
A vasút fejlesztése	152
Az újítások, találmányok szerepe a fejlesztésben	155
Az újítómozgalom szervezése	157
Újítások gazdasági eredményének számítására vasúti példák	160
Közúti közlekedés	162
Az újító tevékenység közúti építésben	162
A műszaki fejlesztés és az újító tevékenység kapcsolata az autóközlekedésben	167
Autójavítóipar	173
Tanácsi közlekedés	175
Fejlesztési célkitűzés	175
Újítómozgalmi teendők	176
Hajózás	178
Fejlesztési előirányzat, a műszaki alkotómunka területei	178
Az újítómozgalom szervezése, időszerű feladatok	179
Polgári repülés	181
A fejlesztés területe	182
Az újítómozgalom irányítása	183
Hírközlés	184
Fejlesztési célkitűzés	184
Időszerű újítómozgalmi teendők	188
Függelék	191
Jogszabálygyűjtemény	191
Irodalom	199
Iratminták	201